Pákosztos macska konyhai kalandjai

Karamellkrémes almatorta

2011-11-20T17:05:00.001+01:00

Ez a tipikusan őszi ízvilágú torta még szeptemberben készült, úgyhogy tovább nem húzhatom a megosztását, mert mindjárt itt a tél... bár biztos vannak egyesek - köztük jómagam - aki még tavasszal is szívesen csenne belőle egy-egy szelettel.
A torta eredetije a BAKED fiúk második könyvében található, én a tészta mennyiségét lefeleztem (előre felhívom mindenki figyelmét, hogy a torta így is fél kiló vajat tartalmaz, és még ez a tudat sem akadályoz senkit abban, hogy repetázzon).

Hozzávalók a tésztához:
2 pohár (250 ml) liszt
1 tk szódabikarbóna
1/2 tk sütőpor
1/2 tk só
1 tk fahéj
1/2 tk őrölt szegfűbors
1/2 tk őrölt szegfűszeg
165 g puha vaj
1 és 1/4 pohár cukor
1 tojás
2 pohár almaszósz (párolt alma leturmixolva, én az egyszerűség kedvéért a DM bio almaszószát használtam)

A sütőt előmelegítettem 160 fokra. Kivajaztam egy 20 cm-es tortaformát.
A vajat habosra kavartam a cukorral, majd hozzáadtam a tojást és az almaszószt, végül a "száraz" összetevőket. Nem érdemes túlkeverni, elég hogy egynemű legyen a tészta.
Emlékeim szerint kb. egy órán keresztül sütöttem, folyamatosan ellenőrizve a közepét egy tűvel, hogy átsült-e. A formában hagytam 20 percig hűlni, majd rácsra borítottam, és teljes kihűlés után 3 lapba vágtam.
(Eredetileg 3 tortaformában sütünk 3 lapot, de én nem szeretem a felesleges mosogatnivalót és 3, 20 cm-es formám sincs. Ha valaki duplázza a mennyiséget, akkor mindenképpen 24 cm-es formát használjon!)

A krém hozzávalói:
1 és 1/2 pohár cukor
1/3 pohár liszt
1 és 1/2 pohár tej
1/3 pohár habtejszín
330 g vaj
1 tk vaníliakivonat
1/3 pohár karamellszósz + 2 ek-nyi a díszítéshez

Egy kisebb lábasban habverővel összekevertem a cukrot és a lisztet a tejjel és tejszínnel. Feltettem főni, és folyamatos keverés mellett 10-15 perc alatt sűrű krémmé főztem.
A fortyogó krémet áttöltöttem a keverőtálas robotképbe és a krémkeverőkarral a legalacsonyabb fokozaton addig kavartam, amíg ki nem hűlt. (Macerásnak hangzik, de így nem lesz bőrös a teteje, és aztán úgyis a gép kavarja ki a vajjal...) Ezután kisebb adagokban hozzáadtam a vajat és a vaníliakivonatot, és a legmagasabb fokozaton nagyon habos krémmé kavartam. Végül belecsorgattam a karamellszószt is.
Ha túl lágy lenne a krém, tegyük be a hűtőbe. Ha túl kemény, tegyük forró vízfürdő felé, hogy kissé átmelegedjen és lágyuljon.

Ha úgy ítéljük, hogy tökéletes, akkor pedig csak töltsük be a tortalapokat, és díszítsük karamellszósszal. Ezt egy nylonzacskó segítségével a legkönnyebb. Az egyik sarkába teszünk 2 ek-nyi szószt, levágjuk a csücskét és körkörösen spirált rajzolunk a torta tetejére, majd egy hústűvel küllőket húzunk.

Karamellszósz:
1 és 1/2 pohár cukor
1/4 pohár glükózszirup (enélkül is megy)
110 g vaj
1 és 1/2 pohár tejszín

A cukrot egy kis lábasban karamellizáljuk, majd vékony sugárban hozzáöntjük a tejszínt, végül belekeverjük a vajat. Ha esetleg összeugrana az egész, kis lángon folyamatos kevergetéssel fel lehet oldani a karamellrögöket.
A maradék szószt ellőhetjük kávéba, fagyi tetejére vagy éjszakai tévézés közben...

Marcipántorta

2011-07-30T08:27:00.002+02:00

Azért van abban valami jó, ha az embert hajnali fél ötkor felkelti a legkisebb gyereke és fél hétig "szórakoztatja". Először is, már fél hatkor meg lehet inni az első kávét (ugyanis ekkor száll el végleg a remény a visszaalvásra). Másodszor hosszan és nyugodtan lehet zuhanyozni (home-wellness) kb. fél héttől, miután fenn nevezett álomba szenderül...Ezt követheti (egy újabb kávé társaságában) a végtelennek tűnő felhőtlen netezés, majd ebbe beleunva, még egy blogbejegyzés is születhet...

Ezt a tortát már rég meg kellett volna mutatnom, ugyanis több mint egy hónapja készült, Péter névnapjára (akinek azóta már szülinapja is volt egy másik tortával, de erről később).
Amilyen egyszerű, olyan nagyszerű. Biztosan isteni mindenféle krémekkel, bogyókkal, csokival tuningolva, de be kell vallanom: Ketten (megkínáltuk a Kapitányt is, de épp szénhidrátmentes hetet tartott) két nap alatt megettük, és egy pohár tejen kívül mást nem igényeltünk hozzá. Csúszott reggeliként, uzsonnaként és éjszakai hűtőnyitogatás keretében.
Mindenképpen bekerül a top 10-be.

A recept David Lebovitzé, amit az én alapanyag-lehetőségeimhez alakítottam

Hozzávalók:
200 g cukor
200 g 50%-os marcipán
140 g liszt
225 g vaj
1,5 tk sütőpor
3/4 tk só
1 tk vanília kivonat
1 tk keserű mandula esszencia (az enyém a Waitrose-ból van)
6 tojás

A sütőt előmelegítettem 160 fokra, sütőpapírral kibéleltem egy 24 cm-es tortaformát.
A marcipánt a cukorral finomra daráltam az aprítógépben.
Ezután hozzáadtam a vajat, a vanília és mandulakivonatot. Nagyon-nagyon habosra kavartam a robotgéppel. (ez a lépés nélkülözhetetlen a megfelelő állaghoz)
Innentől egyenként alaposan belekavartam a tojásokat. A legvégén habverővel hozzáadtam a lisztet, sót és sütőport.
Itt már elég kézzel addig kavarni, amíg minden el nem vegyül, a túlkavarás szalonnás tésztát eredményez!
A masszát belesimítottam a tortaformába, majd kb. egy óra alatt megsütöttem.
A formába hagytam kihűlni, majd a száz éve meglévő sablonjaim egyikének segítségével porcukorral díszítettem.

Imádtuk!

A legfinomabb kávétorta

2011-06-29T11:35:00.001+02:00

Ezidáig. Az amerikai kávétorták fontos tulajdonsága, hogy nevükkel ellentétben nem tartalmaznak kávét, hanem inkább egyszerű kavart sütik, jó sok morzsával a tetejükön. Tökéletes passzolnak rövid és hosszú kávék mellé, valamint minden hangulathoz.
A télen már sütöttem egy ehhez hasonlót (egy igen jó nevű sütiskönyvből), amit néhány szelet alma dobott fel, de meg se közelítette ezt az első Baked könyvben talált tortát. Az eredeti recept nagy mennyiségekkel dolgozik, ami akkor is soknak bizonyul, ha minden szomszéd és barát kap belőle... (na jó nem, mind egy szálig elfogyott). Szóval nyugodtan felezhető a recept és akkor se lesz kevés a produktum.
Egyetlen szabály van csak a sikerhez: a tésztát tilos túlkavarni és nem ér sovány tejfölt használni!

A süti több részből áll, úgy írom le a hozzávalókat és az elkészítést, ahogy azzal haladni érdemes.

Kezdjük is a tetejével:
A morzsához a következőket pakoltam az aprítógépbe:
3/4 pohár liszt
3/4 pohár sötét muscovado cukor
1/2 tk só
3/4 pohár pirított pekándió vagy sima dió
80 g vaj
Ezeket összedaráltam, majd betettem a hűtőbe.

A kakaós-fahéjas cukor nem más mint 1/2 pohár kristálycukor egy tk fahéjjal és egy tk holland kakaóval összekeverve.

Végül a torta tésztáját készítettem el:
3 és fél pohár liszt
1 és 1/2 tk szódabikabóna
1 tk sütőpor
1/2 tk só
220 g vaj
2 pohár cukor
4 nagy tojás
450 g tejföl (20%)
1 és 1/2 tk vaníliakivonat

A vajat habosra kavartam a cukorral, majd egyenként hozzáadtam a tojásokat. Belekevertem a tejfölt és a vaníliát, majd hozzáadtam a "száraz" hozzávalókat. Itt nem szabad túlkavarni a dolgot, amit legkönnyebben habverő segítségével oldhatunk meg.

A kivajazott, sütőpapírral bélelt tepsi aljára öntöttem a tészta felét, rászórtam a fahéjas-kakaós cukrot, majd betakartam a tészta másik felével. A tetejére morzsoltam a morzsát és 170 fokon kb egy órán keresztül sütöttem.

Többek egybehangzó véleménye szerint fantasztikusan sikerült. A tejföltől légiesen könnyed lett, szinte olvadt az ember szájában, egyáltalán nem emlékeztetett a kavart sütemények néha tapasztalható fullasztóságára. Viszonylag jól kiérezhető belőle a só, ami tökéletesen ellensúlyozza a nem kevés beépített cukrot. Summa summárum: egész biztosan vissza fogjuk még tapsolni!

Mandulás tallérok

2011-05-15T15:52:00.001+02:00

Már jó ideje töröm a fejem, hogy lehetne egy nagyon egyszerű, ropogós és nagyon mandulás kekszet gyártani. Ehhez hasonlót Barcelonában ettünk, innen az inspiráció. A recept pedig saját kísérletezés eredménye, remélem nektek is annyira fog ízleni, mint nekünk.

Hozzávalók:

300 g liszt

200 g darált mandula

250 g vaj

150 g cukor (édesszájúaknak mehet bele kicsit több is)

1 tojás

egy teáskanál vaníliakivonat

néhány csepp természetes keserűmandula-kivonat

egy csipet só

kb 100 g szeletelt mandula és kevés kristálycukor a díszítéshez

A hozzávalókat összegyúrjuk, majd kissé behűtjük. Alaposan lisztezett deszkán 4 mm vastagra nyújtjuk és a kívánt sütikiszúróval (d=7cm) kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsikbe rakjuk. A tetejét lekenjük egy pici tejjel, megszórjuk a szeletelt mandulával és kristálycukorral, majd 170 fokon légkeveréssel 12 perc alatt megsütjük.

A mi nyuszi(kái)nk...

2011-04-24T15:00:00.001+02:00

Azt hiszem, az idei év legkevésbé a főzésről fog szólni... bár talán ez eddig is sejthető volt a blogon uralkodó nagy csendből. A tavalyi hajrás év vége után éppen elkezdtem volna lazítani, amikor január végén kórházba kerültem, és ott is maradtam egész március végéig, Andris születéséig.

Azóta itthon, próbálunk kialakítani egy tartható napirendet, és igyekszem rávenni a Kapitányt a csatabárd elásására... Nem elég szegénynek, hogy 2 hónapig alig látta az anyját, most egy kisbaba lóg rajtam, aki miatt vissza kéne venni a tempóból és a hangerőből egyaránt.

Nehezen megy, de alakulunk. Egy lépés előre, 3/4 hátra. Néha több.

Azért húsvétkor így is sikerült kalácsot sütnöm, és bár fiús család vagyunk, festettünk tojásokat :-)

Egyelőre ragaszkodunk a jól bevált, kipróbált receptekhez, mint a mellékelt ábra is mutatja (Dani fényképe 6 hetes korában készült, amit Andris mellé tettünk)

Most pedig nincs más hátra, hogy néhány fényképpel mindenkinek Boldog Nyulat kívánjunk, és megígérjük, hamarosan jelentkezünk! Ha mással nem, akkor nyuszifotókkal...

Majomkenyér fahéjas buborékokból.... (Monkey bubble bread)

2011-01-17T08:00:00.008+01:00

És én még azt hittem, hogy vége az édesszájúságnak... Hogy mekkorát tévedtem! A helyzet az, hogy a megfelelő inger hiányzott csak, hogy ihletet és kedvet kapjak. Aztán pénteken egy pár kellemes órát töltöttem Nikiéknél (szokásos ötyeparti salátával, kávéval, sütivel, Veresegyház by day, obligát könyvcserebere, és egy kis bekukkantás a kicsik iskolájába) ahol kezembe került a Baked fiúk második könyve. Nagyjából le is ragadtam ennél az első receptnél, és azonnali kényszer által vezérelve leírtam a receptjét.
A kalács az aranygaluskához hasonló elven készül, a tésztája elolvad az ember szájában... A megolvadó fahéjas-barnacukros-vajas "szósz" pedig minden egyes kis buborékot körbevesz...
A könyvben azt írják még, hogy ez egy olyan süti, amit csak nagy társaság esetén szabad sütni, különben menthetetlenül sokat eszünk belőle... ezt bizony mi is tapasztaltuk. Szerény háromfős családunk egy ülésben eltüntette a felét, a második felének pedig gyorsan kerestünk gazdát, hogy ne csak a mi fenekünk nőjön...

A kalács tésztája:
1,5 pohár (2,5 dl) langyos tej
2 tk (7 g) instant élesztő
4 pohár liszt
5 ek cukor
1 tk só
1 tojás
5 ek olvasztott vaj (kb 70 g)

A hozzávalókat összeborogattam a dagasztógép táljába és alaposan kidagasztottam (kb 15-20 perc is volt), amíg teljesen selymes kalácstésztát nem kaptam. A tésztát kiolajozott tálban duplájára kelesztettem.

Egy tányérban megolvasztottam 110 g vajat, egy keverőtálba pedig összemértem 3/4 pohár nádcukrot, 3/4 pohár sötét muscovado cukrot, 2 ek fahéjjal. Kivajaztam egy nagy kuglófformát.

A következő lépés talán munkaigényesnek tűnik (nem az), de a gyerekek szívesen részt vesznek vele. Így nem nekünk kell csinálnunk, viszont kétszer annyi időbe kerül, és utána még a konyhát is nagytakaríthatjuk.
Viszont a nevelési értéke nem elhanyagolható a projektnek, ezért nálunk péntek este a Kapitány volt az, aki a kb 80 db kis diónyi gombóccá tépett és összesöndörgetett kalácsgolyókat olvasztott vajba, majd a fahéjas cukorba forgatta, majd csuklóig lenyalta az egész kezét minden alkalommal...
Az ekképp elkészült golyóbisokkal megtöltöttük a kuglófformát, amit lefóliáztam és a hűtőbe tettem éjszakára.
Közben ezerszer megfogadtam, hogy türelmesebb leszek a gyerekemmel és egy kis kosz még nem a világ vége...

Másnap reggel 170 fokra beállítottam a sütőt és azon hidegen betettem a kuglófformát, hadd keljen benne a tészta, amíg bemelegszik a sütő. Ahogy megéreztem a sülő kalács illatát, a biztonság kedvéért letakartam egy darab fóliával, meg ne égjen a "teteje"... Kb egy óra alatt lett kész.

Tányérra borítottuk és azon melegében nekiestünk :-)

Almás morzsa (Apple crisp)

2011-01-12T11:26:00.001+01:00

Ha választanom kéne, melyik desszert a legkényeztetőbb, legháziasabb és legfinomabb, akkor nálam (a madártejet fényévekkel lekörözve) az almás morzsa lenne a befutó. Vagy valamilyen morzsás süti, mivel minden szezonális gyümölccsel működik. Jó magában, vaníliafagylalttal, vagy kávéval is... Pont ezért szerepelt már itt eperrel és rebarbarával tavasszal, áfonyával és őszibarackkal nyáron, és ősz óta többször is készült hol körtével, hol almával...

Tavaly ősszel hagyományos morzsás kávétortát is készítettem, de be kellett látnom, hogy egyrészt fotózhatatlan lett az eredmény, másrészt jelen pillanatban számomra annál vonzóbb egy desszert, minél nagyobb a töltelék aránya. Szóval ezúttal is hagytam a fenébe a tésztakavarást, és átválogattam a kosárban lévő almakészletet, melyet még az ősszel kaptunk, és finoman szólva is túl volt a fénykorán...
Az ép részeket megmostam, meghámoztam, citrommal megöntöztem (nem csak a színe, hanem az alma állás során elvesztett savassága miatt is). Egy nagy kerámiatálat kivajaztam, beleöntöttem kb 1,5 kilónyi almakockát. Megcsorgattam pár kanál akácmézzel, megszórtam mazsolával és vágtam rá pár kocka vajat.

A morzsánál a régi bevált receptet követtem:
3/4 pohár liszt
60 g vaj
1/2 pohár barnacukor
egy tk fahéj (vagy vanília, kardamom, szerecsendió, szegfűszeg, gyömbér ízlés szerint)
Ezeket jól összemorzsoltam és megszórtam vele az alma tetejét. A morzsa gazdagítható természetesen egy-két marék dióval, mogyoróval, mandulával, pecandióval is...amihez csak kedvünk van.
180 fokos sütőben kb 35-40 perc alatt készre sült.
Langyosan az igazi!

Nektek mi a kedvenc házias édességetek?

Az új év kezdetén...

2011-01-07T13:14:00.001+01:00

...nem lenne szép, ha nem is köszönnék be ide. Boldog Új Évet kedves látogatók!
Mint azt észrevehettétek, 2010 annyira lemerítette az akkumulátoraimat, hogy decemberben bejegyzés sem született. Ha jobban visszagondolok, új étel se nagyon, de ez hálistennek senkit sem zavart túlságosan. Az ünnepek csendben, stresszmentesen teltek, nem az volt a lényeg, hogy mit csináltunk, ettünk, ittunk, hanem, hogy együtt...
Annyira sikerült begubózni, hogy az is komolyan megfordult a fejemben, hogy bezárom a blogot, az adókészüléket pedig vevő-re állítom. Aztán az oldalpanelen megláttam, hogy hamarosan 200 rendszeres olvasóm lesz és kicsit módosítottam a terven, marad a blog.
Nem hiszem, hogy a terhesség harmadik trimeszterében megtáltosodnék, és a pihenés helyett a fakanalat választanám, de ha mégis, akkor tájékoztatlak benneteket. Sokkal inkább valószínű, hogy többet írok majd könyvekről, kötésről, az életünkről (már ami publikus).

Ennyi mára, a tűzoltónak szánt bejegyzést pedig illusztrálja a világ (számomra) leghelyesebb tűzoltója:

Karácsonyi mézesreceptkönyv - hogy mások Karácsonyát is megédesítsd

2010-11-27T09:41:00.000+01:00

Ez az ősz rengeteg megpróbáltatással járt számunkra, olyan dolgokkal kellett szembenéznünk időnként, ami csak lidércnyomásos álmunkban fordulna elő...egy kicsit vissza is vettünk a tempóból, és talán jobban értékeljük azt amink VAN. Amit adottnak veszünk, eszünkbe sem jut, hogy valójában "ajándék".

Bele sem merek gondolni, hogy milyen lehet, amikor valaki a gyermekének nem tud enni adni. Vagy orvosságot venni. Vagy új cipőt a régi, kinőtt helyett.
Csak azt tudom, hogy segíteni kell. Amivel csak tudunk.
A hetekben olvastam végig L. Ritók Nóra blogját, nem tagadom, végigbőgtem. Azóta már felvettem vele a kapcsolatot, és elküldtem a kisfiam kinőtt ruháit és némi gyerekvitamint a rászorulóknak.
Sajnos H. Rita nagy mézessütő szeánszán nem tudtam részt venni (a fenn említettek miatt) de itt szeretném felhívni rá a figyelmet, hogy újra lehetőség nyílik a Gyermekétkeztetési Alapítvány támogatására, akár jelképesen is. Azon kívül, hogy biztosíthatjátok egy-egy kisgyermek egy napi meleg ételét 1000 ft-ért, még egy szuper mézesszakácskönyvet is kaphattok!
Persze aki megteheti, utalhat többet is, minden forintnak lesz gazdája (sajnos).

Az akcióról bővebben itt olvashattok, a segítségnyújtásra vonatkozó részleteket is itt találhatjátok.

Félig poszt és egy remek sütemény

2010-11-23T12:08:00.000+01:00

Majd egyszer mindent megmagyarázok. Vagy nem. Legalább részben.
Végülis ez egy "főzősblog", és különben sem kedvelem a bulvárt.

Annyit mindenesetre elárulhatok, hogy a hallgatás okát részben (legalábbis eleinte) az új "főnök"-öm okozta, akinek nyári pocakba költözése óta kétoldali konyha és édességundorom lett.
Volt.
Mostmár lenne kedvem sütni-főzni, de az idő egyelőre még nem adatott meg, legalábbis nem olyan mértékben, ahogy én azt szeretném.
Mindenesetre készül időnként egy-egy fotó egy-egy remek étel kapcsán, amit decemberben - remélem - meg is tudok majd írni.
De ezzel most nincs értelme várni, ezt meg kell osztani, ez olyan jó, hogy nem lehet elmondani, ki kell próbálni!

Ezzel együtt be kell ismerni, hogy több, mint 85 szakácskönyv birtoklása sem enyhíti a vágyat, hogy újakat szerezzek be, de legalábbis írjak a Mikulásnak...
Merthogy megjelent a BAKED fiúk második könyve, mely legalább olyan ígéretesnek tűnik, mint amilyen az első volt.
Ebből származik a recept D. Lebovitz közvetítésével.
Én is borral főztem a barackot, a tésztába vaj került a friss rozmaring mellé, a tetejére pedig mogyoróval párosult a sötét muscovado cukor.
Mennyei ízorgia, ki ne hagyjátok!

Thai sütőtök leves

2010-11-04T13:15:00.001+01:00

Vitatlanul itt a szezonja, még ha sokan unják is már. Igazából engem is csak azért hozott lázba, mert izgalmasnak tűnt a thai fűszerekkel történő párosítás, és mostanában odavagyok a csípős kajákért.
Igazi lélekmelegítő, könnyű ebéd, ami még az orrodat is tisztítja!:-)

Hozzávalók:
egy kisebb tök, hámozva, kockázva (850 g volt az enyém)
kb egy liter alaplé
egy 400 ml-s kókusztej
egy fej hagyma
egy szál ázsiai citromfű (Culinárisban kapható, én a fagyasztóban tartom a készleteimet)
egy tk gyömbér (friss jobb)
egy-két tk thai currypaszta (nálam csak zöld volt itthon, de elvileg a piros kéne bele)
só
chiliszálak a díszítéshez

Néhány kanál olajon átpirítottam a hagymát a tökkel, hozzáadtam a gyömbért és a szétkloffolt citromfüvet és fedő alatt hagytam párolódni 10 percig. Feltekertem a lángot, beletettem a currypasztát, átforgattam. Felengedtem zöldségalaplével, hozzáöntöttem a kókusztej 3/4-ét és két tk sóval ízesítettem.
Mikor a tök megpuhult, kidobtam a citromfüvet és botmixerrel lepürésítettem.
A maradék kókusztejjel és chiliszálakkal dekoráltam.
Remek lett.

Forrás:BBC Good Food

Krumplis pogácsa Solier módra

2010-10-27T12:50:00.000+02:00

Nem tudom, ki hogy van vele, de nálunk a megmaradt krumplipüré soha nem fogy el. Betesszük a hűtőbe, néhány napig tologatjuk, aztán kidobjuk.
A Solier Cafe egyik "cukrásztanfolyamán" tanultam ezt a szuperkönnyű receptet, amivel nagyon egyszerűen újra lehet hasznosítani a megmaradt pürét. A teljes adag elég nagy, nyugodtan lehet felezni, harmadolni a hozzávalók mennyiségét, bár ez a pogácsa másnap is finom!

Hozzávalók:
400 g liszt (én kenyérlisztet szoktam beletenni)
250 g kacsazsír (elvileg bármilyen zsiradék jó, de ettől különösen rusztikus íze lesz)
600 g krumplipüré
25 g friss élesztő
3 csapott tk só
kb 50 g reszelt füstölt sajt

1 tojás a lekenéshez
kb 100 g reszelt sajt a szóráshoz.

A hozzávalókat hidegen összekeverjük és a robotgéppel pár percig dagasztjuk (kb 6 perc). 8-10 órát pihentetjük a hűtőben.
Amikor hazaérünk vagy felébredünk, a sütőt bemelegítjük 180 fokra. A tésztát kb. 1,5 cm vastagra nyújtjuk, lekenjük felvert tojással és megszórjuk sajttal. Pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsiben aranybarnára sütjük.
Egy pohár tejjel (is) mennyei!

Az étterem egyébként havi rendszerességgel tart szezonális főzőesteket és cukrásztanfolyamot, ahol a tematikát mindig az igényeknek megfelelően állítják össze, és semmilyen kérdés nem marad megválaszolatlanul! Gyertek ti is Gödöllőre, találkozzunk a Solierben!

Eye candy

2010-10-21T13:50:00.000+02:00

A 3,5 éves Kapitány ovis képei....

Spenótos fetás omlett

2010-10-18T20:09:00.000+02:00

Pont egy hónapja írtam az utolsó "rendes" posztot... Ennek több oka is van, amit egyelőre nem szívesen részleteznék itt, lévén ez elsősorban egy főzös blog.
Szóval főzzünk!
Mindig is hajlamos voltam rákattanni dolgokra, és szinte heteken keresztül azt enni. A jelenlegi kattanásom ez a spenót és feta kombináció, amit először 2000-ben kóstoltam New Yorkban. Addig előítéletből meg sem piszkáltam a spenótot, akkor azonban példát kellett mutatnom két kiskorúnak is...
És akkor jött a döbbenet, hogy DE HÁT EZ FINOM!
Mondjuk az amerikai gyerekeknek nem is a spenótfőzit akarták eladni, hanem egyből sajtos-spenótos rétessel kezdhették a barátkozást.

Na pont ez jutott eszembe a piacolás közben, mikor megláttam a gyönyörű, haragoszöld spenótot. Vettem is egy kilót, amit majdnem meg is bántam miközben leszáraztam, és átmostam ( ezt nagyon utálom).
Aztán salátacentrifugában alaposan "kifacsartam", majd egy kis olivaolajon megfonnyasztottam két gerezd fokhagyma társaságában. Hozzákevertem kb 30 dkg feta sajtot, sóztam, borsoztam.
Reggel omlett készült belőle, holnap pedig rétestésztába csomagolva, csinos kis háromszögekként végzi a maradék.

Tökös mákos

2010-10-01T15:54:00.001+02:00

Most csak egy szolgálati közleményre futja: A TV Paprika múlt héten kezdte vetíteni azt a cukrászversenyt, amin én is részt vettem a nyáron. Most pénteken (és az azt követő napokban ismétlésként) vetítik azt az adást, ahol nekem és ellenfelemnek kellett újragondolni a mákos gubát.
Ha szeretnétek látni, a vetítési időket itt találjátok.

Hízott kacsamáj sült őszibarackkal tokajis mártással

2010-09-18T15:15:00.000+02:00

Bár mostanában pang a blogom, azért pénteken csak kivitt a kocsi, meg az alapanyaghiány a Bosnyákra. Mivel éhgyomorra voltam, első utam a réteseshez vezetett, ahol magamhoz vettem a szokásos meggyest (merthogy az a kedvencem). Közben beszélgettem a nénivel és valahogy arra terelődött a szó, hogy ő milyen jó kacsát is vett itt a héten. Állítólag 5,5 kiló volt, a mája benne meg 1 kg! Mindez kb 5000 ft-ért. Gyorsan beazonosítottam a lelőhelyet, megörültem, mert pont az a hentes, akitől egyébként is érdemes a baromfit venni (de gyöngytyúkot és libát mindenképpen). Sajnos, amire én odaértem, már csak "kis kacsákat" lehetett kapni, így csak egy 3 kilós darabot zsákmányoltam, de ennek a mája is közel 40 deka volt.
Itthon szépen szétporcióztam a madarat, a nyaka, meg a szárnya vége a belsőségekkel ment a fagyóba (egyszer leves lesz belőle), a testét egybehagytam, úgy fűszereztem be. Sütőzacskóban sütöm meg estére ehhez a libához hasonlóan, a máját pedig ma megebédeltük.
A receptet Joanne Harris inspirálta, de magyar alapanyagokra szabtam.

Hozzávalók 2 főételhez vagy 4-6 előételhez:
40 dkg hízott kacsamáj vagy libamáj (sütés előtt érdemes egy kicsit a tokajiban pácolni, sokáig viszont nem szabad, mert nagyon alkoholos íze lesz a májnak)
3 nagy őszibarack meghámozva és gerezdekre vágva
1 dl tokaji aszú
egy diónyi vaj
só, bors, szerecsendió

A vajat megolvasztottam, a vékony szeletekre vágott májat rövid ideig sütöttem (akkor jó, ha belül rózsaszín marad). A kisült májat egy tányérra szedtem, az őszibarackszeleteket pedig a forró zsiradékban mindkét oldalukon kissé átsütöttem. A visszamaradt őszibarackos-vajas keverékhez hozzáadtam a tokajit és mártás sűrűségűre beforraltam. Sóztam, borsoztam és egy kis szerecsendióval ízesítettem.
Tálaláskor a tányérra szedtem a barackot, tetejére tettem egy szép szelet májat, megszórtam Maldon sóval, és a mártással körítettem.

10 perc alatt kész lett, és kb. ennyi idő alatt el is tűnt a tányérokról.

Segítsüti árverés!

2010-09-18T11:57:00.000+02:00

Az idén ősszel új csapattal folytatódik a nemes hagyomány, ismét jótékony célra gyűjtünk isteni házi süteményeken keresztül. Most is gyermekgyógyászati intézményeket támogatunk, a részletekről bővebben a www.segitsuti.hu-n olvashattok.

Az én jelképes stafétabotom a Gyereketető blog gazdájának ajándékozom, aki egy fantasztikus szederlepénnyel erősíti a csapatot! A sütemény igazi slágergyanús darab: tele van zamatos fekete szederrel, mascarponéval és az én szívemnek oly kedves barnacukorral készült!
Licitáljatok, hogy le ne maradjatok!

Mandulakrémes csigák

2010-09-08T11:45:00.001+02:00

Borongós reggeleken alig tudok jobb eledelt elképzelni a frissen sült vajas péksüteménynél. Menő nálunk a kalács, a briós, a croissant és a fahéjas és a kakaós csiga is... A nemrég megmaradt mandulakrémet most viszont a Szakácsok könyve alapján készített hajtogatott brióstésztába töltöttem, majd bőven megszórtam mazsolával és aszalt barackkal. Az eredmény pedig egyszerűen pazar!

Hozzávalók (fél adag)
25 g friss élesztő
2 pici tojás
375 g liszt
25 g cukor
egy tk só
20 g tejpor
150 ml víz

A hozzávalókat a robotgép keverőtáljába tettem, és kidagasztottam. Elvileg erre nincs szükség, de nekem kellett egy kis idő, míg szép homogén lett a tészta.
A tésztát egy órára hűtőbe tettem, majd hosszúkás téglalappá nyújtottam. A téglalap alsó 2/3-át lekentem 150 g puha vajjal, majd mint egy elegáns levelet a hűtőbe tettem pihenni.
Pihentetés után úja kinyújtottam a tésztát és ismét háromba hajtottam, amit egy óra hűtés után még egyszer megismételtem. (összesen 3 hajtogatás van)
A tésztát végül újra kinyújtottam, megkentem a mandulakrémmel, megszórtam egy kis cukorral (ugyanis nem volt itthon porcukor a sütés utáni mázhoz) és beáztatott aszalt gyümölcsökkel ( összesen 180 g arany mazsola és sárgabarack). Feltekertem.
Óvatosan 12 csigára szeleteltem és sütőpapírral bélelt sütőlapra tettem.
A csigákat vagy megkelesszük és megsütjük, vagy ahogy én tettem, betesszük éjszakára a hűtőbe.

Reggel bekapcsoljuk a sütőt (légkeverés 160 fok, anélkül 180) és betesszük a csigákat. A sütő bemelegedése alatt a csigák óriásira kelnek és 30 perc alatt kész a pompás reggeli!

Mandulakrémes körtetartlet

2010-09-06T12:50:00.006+02:00

Ennek a kis süteménynek apropóját az adta, hogy lehetőséget kaptunk Ízbolygóval egy kis reggeli csevejre a sütik kapcsán az MTV1 Nappali című műsorában.
A téma Magyarország kedvenc sütije, és ennek apropóján a mai magyar háziasszonykodás volt.
Úgy döntöttem, ősz révén egy mandulakrémmel alábélelt kis körtés süteményt készítek.
A recept igazi francia klasszikus, több változatot találtam rá a könyveimben. Aztán ahogy lenni szokott, mentem a fejem után....

A körtéket (kb egy kilónyi vilmoskörte) még előző nap készítettem el. Meghámoztam, félbevágtam és kivágtam a magházukat. Egy edénybe annyi vizet tettem, amennyi ellepi őket, belecsavartam egy fél citrom levét, és hozzáadtam egy félbevágott vaníliarudat. 5 percig főztem lassú forrásban, majd hagytam kihűlni a levében. ( A fotón látható fekete "kosz" nem más, mint vaníliamagvak :-)

Hozzávalók a tésztához (8 minitartlethez)
250 g liszt
170 g vaj
egy ek kanál cukor
1 tojás
1/2 ek víz
A hozzávalókból omlós tésztát gyúrtam, a hűtőben egy órát pihentettem. Két réteg folpack között vékonyra nyújtottam, majd kibéleltem vele a kosárkaformákat.

A dupla adag mandulakrém (Frangipane):
165 g mandula (lisztté őrölve)
165 g porcukor
135 g vaj
2 tojás
10 g keményítő
1,5- 2 dl habtejszín
A hozzávalókat összedolgoztam, míg egynemű krémet nem kaptam. Ebből a krémből tettem egy-egy evőkanálnyit a kosárkák aljára. A krém fele megmaradt, de holnap ebből tervezek mandulakrémes-mazsolás csigákat sütni. Hűtőben 36 órát simán kibír, de akár le is fagyasztható.
Amikor a süteményhez kezdtem egy nagy szűrőbe alaposan lecsöpögtettem a körtéket, majd 2 mm-es szeletekre vágtam, amiket körkörösen (virágsziromszerűen) elrendeztem a mandulakrémen.

180 fokos sütőben kb. 40 percig sültek az én sütőmben.

Miután kihűltek, egy kis házi baracklekvárral átkentem a tetejüket.

Tonhalsteak - egyszerűen jó!

2010-08-29T22:40:00.002+02:00

A hétvégén fantasztikusan friss tonhalra tettem szert, amit a lehető legegyszerűbben készítettem el. Régebben kedveltem a teriyaki pácban érlelt változatot, és vonz a tonhal tatár gondolata is, de mivel még mindig egyfajta "konyhaválság" uralkodik rajtam, nagyon minimál üzemmódban főzök csak - ha muszáj.
A hal ellen viszont nem lehetett kifogásom. Az étel percek alatt kész lett, és mindenkinek nagyon ízlett.

Azzal kezdtem, hogy a tonhalszeletekre rácsavartam egy citrom levét, kicsit besóztam és citromborssal megszórtam.
A tányérokat előkészítettem: tettem rájuk rukkolát és paradicsomszeleteket.
Készítettem egy klasszikus balzsamecetes mártást 1 ek balzsamecet, 3 ek olivaolaj, só, bors összekeverésével, amivel megöntöztem a salátát.

Egy nagy serpenyőben egy kanál (sütnivaló) olivaolajat felforrósítottam. A tonhalszeleteket mindkét oldalát kb másfél-két percig sütöttem, míg a kérgük szép színt kapott, belül viszont még rózsaszínűek maradtak.

Azonnal tálaltam.
Ti szoktatok tonhalat készíteni? Ha igen, hogyan?

Csipkeműhely

2010-08-20T20:53:00.000+02:00

Avagy hogyan lehet leggyorsabban szert tenni egy gyönyörű vállkendőre?

Az én esetemben egész biztos nem úgy, hogy megkötjük... hanem inkább úgy, hogy meglátjuk, beleszeretünk, addig próbálgatjuk, szeretgetjük, míg tervezője, kivitelezője végül hajlandó azt eladni...
Ezzel a fotóval szeretném illusztrálni, hogy a kendő azóta is szeretve és használva van, remekül illik a hangulatjavító pipellőimhez, valamint az immár sok éves kedvenc táskámhoz is!
Köszönöm Ercsu!

Kétszer sült császárhús

2010-08-19T08:58:00.000+02:00

Akár hiszitek, akár nem, mióta megvolt a TV Paprikás műsor forgatása, nem eszem édességet. Egyszerűen nem kívánom őket, nem foglalkoztatnak, a recepteket sem bújom. Igaz, múlt héten azért sütöttem egy Rákóczi túrós tortát a vendégségbe, ahova mentünk, de azt is csak épp megkóstoltam ("quality contol").
Viszont annál jobban esnek a húsételek. Egyik kiemelkedő húsélményt az idén nyáron a Solier Cafe-ban ért: Omlósra sült mangalicapofa, tejes puliszkával és kovászos uborka velutéval. Rakjátok fejben össze az ízeket, és ha tehetitek, próbáljátok ki, mert megéri!!!
Ezek után jött a késztetés, hogy kipróbáljam Gordon Ramsay kétszer sült császárhúsát is, mely kb. másfél éve jelent meg a Good Food-ban. Még soha nem készítettem császárhúst, magam is meglepődtem, mennyire egyszerű. Az íze pedig: fenomenális!

Hozzávalók:
Malac húsos császárhús (kb 1-1,5 kiló)
1 ek koriandermag
2 db csillagánizs (opcionális, én legközelebb kevesebbet teszek bele)
egy csokor friss rozmaring, kakukkfű és pár szál petrezselyem
kb 1,5 liter libazsír

A húst bőros felével felfelé beleteszem egy akkora edénybe, amibe éppen belefér. Mindkét oldalát bedörzsölöm a mozsárba összetört koriandermaggal és egy ek. sóval. Rádobom a két csillagánizst és a zöldfűszereket. Óvatosan rálocsolom az olvasztott libazsírt, úgy, hogy mindenütt ellepje és előmelegített 150 fokos sütőben lefedve 3 órán keresztül sütöm.
Amikor kicsit pihent, kiveszem egy sütőpapírral bélelt nagyobb tepsibe, bőrös felével lefelé, és egy másik papírral letakarom. Egy tálcát teszek a tetejére és megrakom annyi konzervvel, befőttel, amennyivel csak lehet, hogy jól lenyomassam. Nem kell spórolni a súllyal, a cél az, hogy a felesleges zsírt kisajtoljuk!
Az építményt pedig a hűtőben éjszakáztatom, de akár három napig is kibírja.

Mikor enni szeretnénk, a sütőt előmelegítem 220 fokra. Az építményt lebontom, a malachús bőrét egyenletesen beirdalom. Egy olyan serpenyőben, amit a sütőbe is be lehet tenni, pár perc alatt megkapatom a bőrét, hogy szép hólyagos legyen. Ezután bőrös oldallal lefelé beteszem 20 percre a sütőbe. 20 perc múlva megfordítom a húst, a másik oldalát is lepirítom 3 perc alatt.
Vékony szeletekre vágva tálalom.

Mi ragaszkodtunk az eredeti recepthez, és sült sárgarépával és alma velutéval ettük, ami nemcsak ízben passzolt remekül, hanem könnyedségük is kellemesen ellensúlyozta ezt a fajsúlyos darabot.

Alma veluté:
2 nagy fej hagyma apróra vágva
2-4 nagy savanykás, hámozott alma kockákra vágva
2 dl húsleves
1,5 dl tejszín

A hagymát és az almát egy serpenyőben vajon 8-10 percig pirítom, amíg megpuhul, de színt nem kap. Ekkor felöntöm húsleveslével és 10 percig rotyogtatom. Végül hozzáadom a tejszínt és még 2 percig forralom. Sózom, borsozom. Turmixgépben vagy botmixerrel simára pürésítem.

Sült sárgarépa:
A zsenge, vagy vékonyra vágott sárgarépákat két percre lobogó sós vízbe dobom. Hideg vízben felfrissítem, majd alaposan lecsöpögtettem őket. Egy nagy serpenyőben egy kanál olivaolajon addig sütöm, míg egy kis színt nem kapnak. Sóval, borssal fűszerezem.

Vasárnapi ebéd - a borjúbécsi

2010-08-15T23:44:00.002+02:00

Na vajon mi a legtipikusabb vasárnapi ebéd kis hazánkban (de az alattunk lakóknál tutira, mert minden vasárnap reggel a klopfolásra ébredek)? Hát persze, hogy a rántott husi.
Félre ne értsetek, én is szeretem. Az más kérdés, hogy még soha nem sütöttem "igaziból". Hogy miért? Mert mindenhol lehet kapni, mert úgyis anyu csinálja a legjobbat, és mert persze nem szeretem az olajszagot a lakásban...
Aztán a pénteki piacozás közben mégis vettem négy szelet borjúhúst, és vasárnap reggel mi is klopfoltunk :-D

Klopfolás után pedig paníroztunk és sütöttünk.
Csak a díszítésnél engedtük el magunkat kissé, amihez 2 főtt tojást, egy citromot, néhány ajókagyűrűt és kapribogyót használtunk.

Az eredményt én közepesnek könyveltem el, egy kicsit vékonyabbak is lehettek volna a szeletek és a panír is, bár a dolog így is túlmutatott az ehető kategórián.
Nem tudom mikor folytatjuk a kísérletezést, de addig is szeretnék egy kis közvéleménykutatást tartani:
Szerintetek mi a tökéletes rántott hús titka?

Lutea

2010-08-11T20:30:00.000+02:00

Kész lett végre a Lutea sálam - életem első kötött csipkéje.

Anyaga: Zegna Baruffa "Cashwool" genciána színben
Súlya: 48 g
Mértei: 143 cm x 84 cm
Készült 2010.05.21 és 2010.08.10 között.

A töltött csirke esete a curryvel

2010-08-10T21:50:00.002+02:00

Van tévénk, nem is kicsi (nem dicsekvésből, csak tényszerűen mondom), viszont nem nézzük. Azaz jó, ha két havonta egyszer bekapcsoljuk. Persze fizetünk vagy 50 csatornáért, mert a gazdaságot életben kell tartani és mi ezért elég sok mindenre képesek vagyunk...
DE! Májusi "tévézésem" során véletlenül pont az ausztrál sztárséf főzött, és én a képernyő előtt ragadtam a kávémmal a kezemben... Több ételt is készített, de engem ez fogott meg a legjobban, pár napon belül el is készítettem. ( sőt le is fotóztam, de csak most találtam meg a fotót és jutott eszembe, hogy erről írni akartam)
Aki szereti az ázsiai ízeket, annak ez is be fog jönni, de töltött csirkeként is nyugodtan eladható bármely konzervatívabb vendégseregnek.

A dolog rettentően egyszerű: vegyünk egy nagyobb csirkét, lazítsuk fel a bőrét és tömködjük a bőr alá a következő alkotóelemekből álló, aprítógépben 30 másodperc alatt elkészíthető tölteléket:

3 marék friss korianderzöld
50 g kókuszreszelék
4 zöld chilli felaprítva mag nélkül
4 gerezd fokhagyma
2 tk reszelt gyömbér
2 lime leve
2 tk barnacukor
só, bors ízlés szerint

Bár a klasszikus töltött csirke a hátán fekve sül, én mostanában jobban kultiválom a "lapított csirke" verziót, azaz a csirkét kettévágom a gerince mentén és kilapítom. Így minden "értékes" bőr finom ropogósra tud sülni, bár egy kicsit nagyobb tepsire lesz szükségünk. Szóval akinek van egy jó erős kése vagy ollója, inkább válassza a lapos verziót, szerintem úgy finomabb.
A csirkét 200 fokon pirosra sütöm (kb egy óra alatt). Közben lehet locsolgatni, ha pedig kész akkor az alatta összegyűlő pecsenyelevet öntsük egy edénybe és zsírtalanítsuk, mert szükségünk lesz rá a szószhoz.

A kókuszos szósz hozzávalói:
1 ek zöld currypasta (Culinaris vagy Ázsiacenter)
250 ml kókusztej
1 ek limelé
2 tk halszósz
1 tk barnacukor

A szósz is megvan pillanatok alatt. A currypasztát forró serpenyőben kicsit megpirítjuk, hozzáadjuk a kókusztejet, a lime levet, halszószt és barnacukrot. Beleöntjük a pecsenyelevet és már tálalhatjuk is.
Mi rizzsel ettük és igen szerettük.

Ma viszont egy könyvesbolt kirakatában láttam, hogy ennek a "Bill gyereknek" kiadták már valamelyik könyvét magyarul is. Sajnos a bolt még zárva volt, így nem lapozhattam át, Ti beleolvastatok már? Ha igen, mi a véleményetek róla?

Amiről az elmúlt három nap szólt...

2010-07-29T10:06:00.001+02:00

Hát persze, hogy a TV Paprikás "elődöntő"...
Mert akárhogy is próbáltam hűteni az agyam, csak bennem volt a bugi, hogy megmutassam mit tudok (és hogy kiderüljön, hogy mit nem...). De aki ismer, tudja, hogy ilyen vagyok. Imádom a kihívásokat, a határaim feszegetését... Még az sem zavar, ha úgy járok, mint az éji bogár...
Na de hogy mutassak is valamit, amivel kísérleteztem (ahelyett, hogy jól beváltat vinnék én marha):
Pierre Hermé csokis leveles tésztája:

Jól látszik, hogy a hajtogatás nem sikerült valami fényesen, változtatni kell a hajtogatás módján, és a mennyiségeken is. Mindenesetre megsütve, egész ígéretesnek tűnt.

Hogy a dolog ne legyen olyan szimpla, próbáltam karamellizálással kombinálni a sütést. A leopárd design nem tervezetten készült, zsebsárkánnyal próbáltam korrigálni a malőröket - kevés sikerrel.
A következő kép mutatja a konyhát, amit senki sem irigyel :

Persze a nagy kísérletezések közben jutott idő a pisztáciás macaronokra (mandulaliszt helyett pisztáciából készültek, melyet én daráltam meg).

A macaronok szépen sikerültek, a krémmel viszont sokat bajlódtam.

Tanulságként levontam, hogy SOHA többet Cserpes mascarponét nem veszek (erről majd még írok), a végeredmény pedig egy málmás-mézes masacarponekém, amit egy csepp rózsakivonattal bolondítottam meg.
A krémes felvágás után totálisan szétcsúszott, a képhez nem kell kommentár:

Így végül úgy döntöttem, hogy a macaronok kerülnek a tányérra.

Ez utólag nagyon jó választásnak bizonyult, mert a zsűri elnöke az a váci cukrászmester volt, akit én a legnagyobbak közé sorolok Magyarországon...További részleteket viszont nem árulhatok el, kénytelenek lesztek szeptemberben tv-t nézni!!!! :-D

Most pár napra elutazunk kipihenni a fáradalmainkat, a blog pedig jövő hét végén ott folyatódik, ahol "normálisan" abbamaradt!

Ricotta gnocchi rókagombával, kukoricával és zsályás barnított vajjal

2010-07-27T18:11:00.003+02:00

Bár mostanában igen egyszerűre fogtam a főzést (túl sok meleg, túl sok munka), azért voltak emlékezetes vacsoráink is, hála a vendégeknek. Mert ha jönnek, akkor jár nekik.
Szerencsém is volt, mert végre kaptam igazán szép friss rókagombát a Bosnyákon. A recept első leírásra bonyolultnak tűnhet, de olyan ízélményt ad, ami minden munkát megér. Nemcsak nyáron.

A ricotta gnocchi hozzávalói:
2 nagy tojás
500 ml azaz két pohár liszt
500 g ricotta (lecsepegtetve, ha nagyon nedves)
só, bors,
vaj
A lisztet és a ricottát összedolgoztam, hozzáadtam a két tojás és 1 és 3/4 tk sót valamint borsot ízlés szerint.
Nem szabad túldolgozni. Ha nem akarjuk azonnal kifőzni, mehet a hűtőbe pihenni.
Hatalmas nagy fazékba kell vizet forralni a kifőzéshez, egy nagy kanál sóval. A ricotta gnocchit, mint a rendes krumplinudlit hüvelyjakujj vékony rudakká sodorjuk, 2 centinként elvágjuk és egy villa segítségével formázzuk. A forró vízbe adagonként tesszük, ahogy feljön a felszínre 60 másodpercig főzzük. Szűrőlapátra szedjük, Ezzel a fázissal jól előre lehet készülni (akár fél nappal is).

További hozzávalók:
500 g rókagomba
7 ek kanál vaj
1 ek friss kakukkfű
1 ek apróra vágott friss zsálya
3-4 kukorica (levágjuk róla a szemeket)
egy nagy fej lilahagyma vagy 2/3 pohárnyi apróra vágott salotta
egy kis csokor petrezselyemzöld
só, bors

Én a wokom használtam a recepthez, mert nem akartam, hogy a gomba pirítás közben levet engedjen (ha mégis megtörténik, el kell azt forralni).
Szóval először két kanál olajon és egy kanál vajon megprirítottam a gombát a kakukkfű felét, úgy hogy adtam hozzájuk 1/2 tk sót.
Ahogy kész lett, külön tálba szedtem. Utána a maradék vajat belekanalaztam a wokba és elkezdtem pirítani, azaz óvatosan "odaégetni"...Ahogy megéreztem a jellegzetes illatát (egy, max. két perc), hozzáadtam a zsályát majd a kukoricát, a salottát és a maradék kakukkfüvet. Sóztam, borsoztam kb. két percit kavargattam, amíg a kukorica teljesen megpuhult. Hozzáadtam a kifőtt gnocchit, ezzel is jól átforgattam, hogy mindenütt jól bevonja a barnított vaj, Végezetül a rókagombát is belekevertem, majd megszórtam petrezselyemmel.

Készülés

2010-07-26T18:03:00.001+02:00

Úgy alakult, hogy szerdára visszahívtak a TV Paprikás cukrászműsor "elődöntőjére", itt választják ki azt a 12 embert, aki majd részt vesz a műsorban.
Úgy vagyok én ezzel, mint Petőfi, azaz jutott nekem eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat - a megvalósítás viszont eddig nem volt zökkenőmentes.

Vegyük például a krémest, ami az első számú ötlet: jelenleg még épp kezelhető a lehajtogatott leveles tészta, de már most látszik, hogy abszolút a ronda de finom kategóriában indulhat csak, hacsak valami "rescue" dekoráció ki nem ötlik az agyamból az utolsó pillanatban. De mivel a sütés még hátravan (és mint tudjuk az sem mentes a kockázatoktól) ezen csak akkor vagyok hajlandó törni a fejem, ha majd aktuálissá válik. A krémről pedig még nem is beszéltem, ugye.

Aztán a második számú ötlet volt a macaron, ami azért akkora nagy téma nálam, mert hol sikerül, hol nem és nem igazán tudom miért. Ma úgy éreztem tudom, sikerült is ( na jó, volt már magasabb lába, de most végre nem repedt szét). Ugyan azt az esszenciát kihagytam belőle amivel ízesíteni akartam, és annyi pisztáciám sem volt hogy abból csináljam, de a végső öngólt akkor rúgtam, amikor mindegyik tetejét megpisztáciáztam. Most hogy a csudába ragasszam össze?

A harmadik ötletembe bele se merek vágni (újragondolt Sacher) mert ki tudja mi sülne ki belőle...
A végén még az lesz, hogy browniet viszek... :-) De ígérem, abból viszont a legjobbat!

Egy hétvége képekben

2010-07-26T00:16:00.000+02:00

A múlt hetem fantasztikusan jól telt, először Szegeden töltöttem 3 igen pihentető wellness napot, majd csatlakoztam Zazálea kötögetős csapatához Tihanyban... 8+4 nő, 40-50 kötőtű, több kiló fonal, két kocsideréknyi kaja, pia és sok-sok kacagás, vihogás, pletykálás...merthogy mi tényleg mindenbe belekötöttünk!

Lelkesedésünk oly ragadós volt, hogy a végén már a bogarak is a kötésmintákat silabizálták...

Alkotásaink láttán pedig szó szerint kibújtak a bőrükből...

Köszönöm ezt a remek hétvégét Nektek!

Citromos pite a meghallgatásra és a NYERTES

2010-07-19T14:48:00.001+02:00

Ma reggel kosaramba raktam négy ilyen citromos pitécskét (tartalette) és elindultam a TV Paprika stúdiója felé, a cukrászverseny meghallgatására. Azt sejtettem, hogy lesz mezőny, de hogy ilyen rövid időn belül ilyen jó fej és szakképzett emberekkel fogok megismerkedni, arra azért nem számítottam. (és akkor még nem is említettem, miket kóstoltam!)
Maga a meghallgatás barátságos beszélgetésként zajlott, voltak kételyeim, melyeket sikerült a szervezőknek rövid időn belül eloszlatniuk.
Akármi is lesz ebből, én jól éreztem magam. Remélem a további jelentkezőknek is kellemes élményt nyújt a meghallgatás, a jövőbeli bekerülőknek pedig tiszta szívből drukkolok!

A pite receptje nem túl bonyolult, részletekben, kisebb módosításokkal minden szerepelt már itt a blogban is.

Pate brisée:
250 g liszt
50 g darált mandula
175 g vaj
20 g cukor
1 tojás
fél ek víz
Ezeket gyors mozdulatokkal összedolgoztam, majd két folpackréteg között kinyújtottam. Óvatosan belesimítottam a mini piteformákba, a nyújtófát a tetején végiggörgetve levágtam a lelógó tésztaszéleket. A formát nem vajaztam külön ki, csak egy kis négyzet alakú sütőpaírt vágtam az aljába, a tésztában lévő vaj bőven elég, hogy ne ragadjon le.
200 fokos sütőben aranybarnára sütöttem (a sütés első felében babbal lesúlyozva a tésztát)

"Tízperces" lemon curd:

Egy nyeles lábasban összemérem a következőket:
4 egész tojás
4 tojás sárgája
150 g cukor
150 g vaj
250 ml citromlé

Egy tál felé kikészítem a nagyméretű, nagyon sűrű szövésű szűrőmet (direkt erre vettem a héten) és elsütöm a rajtpisztolyt.
Habverővel folyamatosan kavarva közepes lángon melegíteni kezdem a keveréket, közben nagyjából egyneművé is válik a massza. Ahogy a vaj teljesen felolvadt érdemes nagyon figyelni. Az addig tojássárgája színű egyveleg elkezd sűrűsödni és kivilágosodik. Ahogy kavarás közben tartani kezdi a formáját (neadjisten egy-két kis tojásfehérjecseppet látunk kifehéredni a masszán belül) kész is van. Ekkor beleborítom az előkészített szűrőbe és egy habkártya segítségével átpasszírozom.

A kihűlt curdot betöltöttem a szintén kihűlt tésztakosarakba.

Végezetül elkészítettem a tojáshabot "olasz módra":
3 tojásfehérje
130 g cukor
40 g víz
25 g frissen csavart citromlé
1/2 tk borkő

A tojásfehérjéket a robotgép keverőtáljába tettem.
A cukorból kivettem 1,5 evőkanálnyit, a többit egy nyeles lábasba öntöttem, és hozzáadtam a vizet valamint 1 ek citromlevet. Folyamatosan keverve felforraltam, majd takarékra vettem a lángot.

Közben felvertem a fehérjét közepesen sebességgel. Amikor habossá vált, hozzáadtam a borkőt, majd mikor már puha hullámokat kezdett vetni, hozzáadtam a három evőkanál cukrot, maximálisra állítottam a sebességet és kemény habbá vertem.
A cukorszirup alatt ismét feltekertem a lángot és addig főztem, amíg 120 fokos nem lett. Ezt hívják angolul "firm-ball stage"-nek. Igazából nem is kell hőmérőzni, abban a pillanatban éri el a cukor ezt, amikor megjelenik a karamellszín és keménnyé válik a massza.

Én itt nem követtem a könyv utasításait, hogy áttöltsem egy üvegedénybe a szirupot és úgy pancsoljam bele, hanem egyből a tojáshabhoz adagoltam kb 3-4 adagban, úgy, hogy minden egyes adag után 5-6 másodpercig gyorsan keverte a gép a habot. Azért nem érdemes járó motor mellett folyamatosan csurgatni, mert ha a habverőfejre kerül a szirup, akkor azonnal a tál falára veri a gép, ami rögtön odaköt.
Ha valaki kézi mixerrel dolgozna az megpróbálhatja folyamatosan adagolni, csak vigyázzon arra, hogy ne tartsa a sugárba a mixer fejét. Közepes sebesség mellet még két percig verjük a habot, közben adjuk hozzá a maradék két ek citromlevet.

Ezután más dolgunk nincs is, mint hogy előmelegítsük a sütőt 260 fokra és szépen rákenjük a habot a pitécskék tetejére.
Kb. 3-5 percig sütjük, úgy hogy a sütő mellett ülünk és figyeljük, mert nagyon hamar barnul!
Szobahőn vagy hűtve tálaljuk!

És végezetül, de nem utolsósorban kihirdetem a 2010-es júliusi GoodFood nyertesét:
Összesen 41 komment érkezett a blog jelenlegi fizimiskájával kapcsolatban (amit mindenkinek köszönök!!!), amiből a férjem (akit ez esetben véletlengenerátorként működött közre) a 3. kommentelőt, azaz LIMARA-t választotta!

Drága Limara!
Gratulálok és légy szíves írd meg postacímed, hogy minél előbb feladhassam a "nyereményed"!

Osztrigaszószos marha

2010-07-18T23:30:00.001+02:00

Az elmúlt napokban szinte egyáltalán nem főztem, vagy csak annyira basic dolgokat, hogy az nem is számít... Ma viszont sikerült túlkompenzálnom. Úgy alakult, hogy ebédre és vacsorára is vendégeink voltak, és még holnap egy "meghallgatásra" is vinnem kell némi süteményt, de erről később.
Most jöjjön annak a stir-fry-nak a receptje, amit délre készítettem és olyan jól sikerült, hogy egy kanálnyi sem maradt belőle (pedig 6 felnőtt adagnyi készült)...
A jó stir-fry-hoz kell egy wok, lehetőleg nagy tűz (wokláng), türelem (kis adagokban érdemes sütni), erős bicepsz (wokot emelgetni) és néhány spéci alapanyag (elég sok helyen kaphatóak, évekig ellálnak). Az én első stir-fry-om Amerikában készült 2000-ben, és hamisítatlan hortobágyi ízekkel rendelkezett. Olyannyira, hogy rögtön felmentést is kaptam az ilyetén próbálkozások alól.
A mai napig nem tudom pontosan, hogyan változott a kínainak induló kaja húsos lecsóvá...de az biztos, hogy örök emlékké vált ez a kudarc.
Nem is nagyon próbálkoztam a wokkal jó tíz évig, mostanában kezdtem újra. Néhány szabályt betartva, egész "autentikus" ízeket is tudok produkálni, bár még mindig meg vagyok győződve arról, hogy reménytelen szélmalomharcot vívok. Ha igazi kínai konyhára vágyunk, akkor irány Wang mester étterme.

Az otthoni "maszatoláshoz" pedig íme egy egész kellemes recept:

Hozzávalók 4 személyre:
700 g marhahús csíkokra vágva
2 csokor újhagyma (lila, zöld vegyesen)
2 kápiapaprika vagy kaliforniai paprika
szójaszósz, mirin, osztrigaszósz,pirított szezámolaj, kukoricakeményítő
1,5 dl húsleves (igazi!)
földimogyoró olaj a sütéshez

1. A húst felcsíkoztam és rákanalaztam 3-3 tk szójaszószt és mirint, 1,5 tk pirított szezámolajat valamint 3 tk keményítőt. Összeforgattam, 20 percig állni hagytam.
2. Az újhagymát és a paprikát hosszanti csíkokra vágtam.
3. A marhahúscsíkokat a wokban kis adagonként lepirítottam, majd egy tálba szedtem. (Fontos, hogy olyan kis adagokban süssük, hogy a hús ne engedjen levet és kezdjen főni!)
4. A hús után a zöldségeket is lepirítottam (kb 2 perc) és külön tálra szedtem.
5. A wokba öntöttem a húslevest és 4 ek osztrigaszószt, kicsit beforraltam. Visszatettem a húst ebbe a lébe és addig főztem nagy lángon, amíg mártás sűrűségűvé nem vált. Hozzáadtam a zöldségeket és natúr rizzsel azonnal tálaltam.

Ti milyen gyakran használjátok a wokot?

Novák tata kedvence

2010-07-12T23:22:00.004+02:00

Van nekünk egy rokonunk, aki nem csak színész és rendező, de jól is főz. Évente egyszer-kétszer összejövünk, és próbáljuk egymást "lefőzni". Valamikor 2004 őszén kezdtük ezt a sporttevékenységet (azaz a testtömegnövelést), akkor ezzel az "előétellel" indult az Andris által főzött ötfogásos, magyaros ízekre komponált vacsora.
Én jobban szeretem főételként, mert igen laktató, így a hozzávalók mennyiségét is ennek megfelelően adom meg.
S, hogy ki a Novák tata?
Novák Péter (alias Kimnowak) táncos-koreográfus édesapja, akinek a legenda szerint ez volt az egyik kedvenc étele.

Egy kis kiegészítés Teamami jóvoltából:
"Novák tata a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője, aki az egyik megteremtője a magyar néptánciskolának. Nem utolsósorban ő alapította a Bihari Táncegyüttest.
Rendkívüli koreográfus.
Ezen kívül a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Kossuth díjas,és számos kitüntetése mellett magáénak tudhatja a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval díszített Csillagrendjét és a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét is.
Csodálatos ember."

Hozzávalók 4 főre:
12 nagy fej gomba
250 g bryndza
2 kis fej lilahagyma
egy kis csokor petrezselyem
12 szelet bacon
száraz fehérbor
vaj, bors

A hagymát felaprítom, kis vajon üvegesre párolom.Hozzáadom a bryndzát, hagyom, hogy felolvadjon. Borsozom, összekeverem a felaprított petrezselyemmel. (Nem szabad külön sózni, hisz a szalonna és a bryndza is elég sós!)
Ezt a tölteléket belekanalazom a gombafejekbe, melyeket egy-egy csík baconbe tekerek. A gombafejek alá öntök egy kis száraz fehérbort és 200 fokos sütőben kb fél óra alatt készre sütöm őket.
Egy szelet kenyérrel és egy pohár borral igen finom vacsora!

Nálatok hogy készül a kedvenc töltött gomba?

Málna bodzás rozézselében

2010-07-09T17:26:00.001+02:00

Minden nyárnak megvan a kattanása, úgy látszik az idén a boros desszertek lesznek a nyerők. Az egészről Lívia tehet, mert idehozott egy hihetetlenül jó (szó szerint ütős) tokaji aszús fagyit, amit én egyszerűen nem tudtam abbahagyni, így Férj is csak elmondásból ismeri.
Ezután megakadt a szemem Lebovitz úr rozés málnaszorbetén, amiből most készül a harmadik adag, annyira jó.
A sort muszáj folytatni, így most zselé készült.

Na nem mintha szeretném azokat a zselének csúfolt masszív undormányokat, amikkel anno az USA-ban találkoztam (tényleg, tudja valaki, hogy azokban mi a jó?)...de ma kísérletező kedvemben voltam. Ráadásul kaptunk mi már egyszer egy üveg chardonnay zselét, ami igen jól csúszott karácsony tájékán.
Tehát a feladat adott volt: komponáljunk egy finom állagú zselét. Legyen benne bor, málna és bodza. Ez utóbbi a kiváncsiságom miatt került bele, de nekem elhihetitek, nem rontotta el...

Hozzávalók:
400 g málna
4 dl száraz rozé bor ( Varga pincészet Pinot Noir rulez)
4 ek bodzaszörp (szigorúan házi)
4 ek cukor
3 és fél zselatinlap

A málnát lemostam, a bort összeforraltam a cukorral és a bodzaszörppel. A zselatinlapokat hideg vízben pár percig áztattam, majd a forró borhoz adtam. A poharak aljában szétosztottam a málnaszemeket, erre öntöttem a boros keveréket.
Tudom, hogy nem zöld dolog, de én egyből betettem a hűtőbe.
A vendégeink nemsokára itt lesznek, de annyit már most is kijelenthetek, hogy ha nekik nem ízlik, én szívesen feláldozom magam a maradékpusztítás oltárán.
S hogy milyen az állaga? Épp hogy kocsonyás, ha megmozdítom a poharakat akkor gusztusosan "remegős".

Közvéleménykutatás

2010-07-08T08:50:00.003+02:00

Kedves rendszeres, rendszertelen és zugolvasóim!

Nem tudom mi lelte a bloggert, de nem tudom átdátumozni az előző kiváncsiskodó bejegyzésem, amiben arról érdeklődöm, hogy tetszik Nektek az új fejléc? (nekem nagyon)

Ha már megismétlem a kérdést, feltennék még egy párat:

Szerintetetk maradjon-e így a bejegyzések háttérszíne, vagy legyen világosabb?

Két vagy három"sávos" legyen az elrendezés?

A jövőben milyen receptekre/alapanyagokra fókuszáljak?

Meg úgy egyáltalán, mi a véleményetek/építő javaslatotok a blogról/bloggal kapcsolatban?

Természetesen, hogy a válaszadási kedvet fokozzam, egy mini nyereményjátékot is hirdetek:

A 2010/06 Good Food magazint fogom kisorsolni a 2010.07.19-ig válaszolók között!

Málnasorbet rose borral

2010-07-02T15:56:00.003+02:00

Hát újra itt vagyok!
Még mindig nem sikerült magamat utolérni, a blog új arculatához is várjuk a szerzői engedélyeket és Londonról sem sikerült még írni. Viszont kaptunk a héten 3 láda málnát, amivel kezdeni kellett valamit.
Mármint azzal a kettő ládányival, ami egy nap múlva még ehetőnek bizonyult.
Mivel a lekvárfogyasztásunk elhanyagolható, úgy döntöttem, különböző málnafagyikat készítek a hőségre való tekintettel. Készül itt hagyományos málna, csokoládéfagyi málnával, vaníliafagyiba húzott málnacsíkok és mind közül számomra legkedvesebb: ez a sorbet.
Igazi felnőtt darab, aminek minden cseppje egy élmény!

Hozzávalók:
340 g málna
130 g cukor
500 ml száraz rozé bor

A hozzávalókat felforraltam, majd egy percig forraltam, hogy az alkohol kifőjön belőle.
Lehűtöttem, átpasszíroztam.
A fagyasztógépbe öntöttem és 15 perc múlva tálaltam.
Mennyei!

Hogy tetszik?

2010-06-30T23:25:00.007+02:00

Kedves rendszeres, rendszertelen és zugolvasóim!
Lassan kezd testet ölteni a blog új külseje, legalábbis az új fejléc már elkészült és megkaptuk az engedélyt is az alkotótól a használatra...
Kíváncsi vagyok, nektek hogy tetszik?
Mit tartotok fontosnak és mit nem?

Én még nagyon dolgozom a héten, de ígérem hamarosan jelentkezem sztorikkal és receptekkel is!

Taste of London

2010-06-15T20:33:00.004+02:00

Avagy Millie újra repül...ezúttal Londonba.Ugyanis csütörtökön kezdődik a híres Taste of London, ahonnan senki nem hiányozhat az angliai sztárséfek közül. Kb 30 étterem vonul ki (pl Gordon Ramsay Maze étterme, de ott lesz Giorgio Locatelli és Heston Blumenthal is) és kínálja kóstolóit, lehet pezsgőkészítést tanulni és vááááásárolni.
A program szoros lesz, egy belépő csupán egy, négyórás szeánszra érvényes, pedig látnivaló lesz bőven...
Azt tervezzük csütörtök este benevezünka vacsora szeánszra, és ha nagyon bejön a dolog (avagy nem lesz rettenetes a tömeg) a szombatit is megkockáztatjuk. Vagy nem.
Fényképezőt viszek, vettem egy extra (32 kg-ra szóló) poggyászjegyet és gumis derekú nadrágokat (ez utóbbi csak vicc!).
Aki nem jöhet, de szívesen megkóstolna néhány fogást, itt találja a recepteket.

Elég jól hangzik, nem?
És most jön a számomra legmeghatóbb része: az egészre az egyik olvasóm hívta fel a figyelmem, aki jelenleg történetesen Londonban dolgozik. Az ő lakását kapjuk "kölcsön" erre a négy napra... bár még nem tudom, milyen módon fogom törleszteni ezt az igazán nagylelkű felajánlást!
Köszönöm Iza!

A tej virága ( Fleur de lait)

2010-06-13T22:45:00.007+02:00

Említettem már párszor, mennyire különbözik az ízlésünk a férjemmel, ha desszertről van szó. Túlegyszerűsítve a következő a szabály: ő a világos desszerteket, én pedig a sötéteket kedvelem. Bár az utóbbi egy évben megdőlni látszik e rendszer, mégsem veszünk össze soha...ezen ;-)
Mivel mostanában kissé sokat nyaggatott a "tres leches" torta megismétlésére, ezt a fagyit készítettem kárpótlásul.
Igazi purista darab, a tej ízét még egy kávéskanál vaníliakivonat sem nyomja el (pont ezért érdemes a legjobb minőségű tejből készíteni, mondjuk Csikós András féle 3,5 %-os fölözetlen biotejből). Ha valaki mégis cizellálni szeretné az élményt, szórja meg egy kis mézes süti morzsával, fahéjjal, vagy töltse tejbe mártogatott babapiskótákra rétegesen...Igazi komfort kaja, a nagy melegre való tekintettel jéghidegen.

Hozzávalók:
500 ml igazi tej (nem UHT)
250 ml igazi tejszín
25 g kukoricakeményítő
100-150 g cukor ízlés szerint
egy csipet só

A tejet melegedni tettem a cukorral és a sóval. A tejszínt simára kevertem a keményítővel, majd hozzáöntöttem a tejhez. Felfőztem a keveréket, míg krémesen sűrűvé nem vált (kb egy perc a forrástól).
Ekkor vízfürdőben, időnként átkeverve kihűtöttem, majd a hűtőszekrényben behűtöttem.
A jéghideg tejkrémet fagylaltgépben készítettem el.

Kár, hogy nincs itthon brownie, jól passzolt volna hozzá :-(

Rebarbara tartalette

2010-06-11T22:17:00.012+02:00

Amíg készül az új design, addig megmutatom, mit sütöttem ma.
De előtte egy sztori:
Ahol lakunk, két zöldséges van 400 méteren belül. Az egyiknél soha nincsenek kiírva árak, (szerintem) random generálja őket, attól függően mennyit néz ki belőled... Vettem én itt már 3 éve augusztus végén "magyar paradicsomot" 900 forintért/kg.
Na akkor találkoztunk utoljára.
A másik zöldséges sem sokkal olcsóbb, de legalább az árak ki vannak írva (kockázatokról és mellékhatásokról pedig a szomszédos patikában lehet érdeklődni). Az áru minősége és frissessége változó, így, ha lehet, a Bosnyákra járok. Itt péntekenként szinte mindig kapni rebarbarát, de én mostanság más napokon vásároltam, így lemaradtam róla.

Viszont a férjem szombat reggelente rákapott a piacolásra, így mikor legutóbb megcélozta a sashalmi piacot, kértem, hogy vegyen rebarbarát.Vett is: 1200 ft/kg-ért. És mellé epret is, ugyanennyiért.
De legalább nem nekem kellett cipekedni... :-D

Így esett, hogy megkértem kettes számú zöldségesünket, hogy ugyan hozna-e rebarbarát? Mondta, hogy hozna, de sajnos nagyon drága. Viszont gyönyörű vörös!
Félve megkérdeztem, mennyi lenne az a nagyon drága? Hááát, a nagybanin 500-ért adják, itt 640 ft lenne - mondja, közben épp a vesémbe néz.Mire én szórakozottan: Ó, az remek, a múltkor 1200-ért vettem. Hozzon sokat és szépet!
Látnotok kellett volna az arcát! :-D

De becsületére szóljon a dolog, hozott nekem gyönyörű rebarbarát.

Mivel Orsi barátnőm sikeresen tesztelte kedvenc pitereceptemet, én is kipróbáltam. A tojásos-tejszínes krémbe tettem egy nagy kanál vaníliakivonatot és egy picivel több cukrot, mint a feketeribizlis változatnál. A külföldről hozott levehető aljú, négyszögletes piteformában sütöttem, a maradék tésztából pedig tartalettek készültek.

Kellemesen savanykás desszert született, amiből a nem édesszájú Dani is betermelt egy felnőtt adagot. Akinek pedig nincs kedve omlós tésztát gyártani, nyugodtan megsütheti a vaníliakrémben a rebarbarát - kvázi rebarbara pudingnak. Nem lesz olyan szofisztikált mint a rebarbarás creme brulee, de sokkal egyszerűbb elkészíteni is...

Átalakulóban...

2010-06-11T14:56:00.002+02:00

Amint látható, szeretném egy kicsit felújítani a blogom megjelenését. Az is látható, hogy egyedül nem fog menni...
Tudna nekem valaki segíteni a fejléc szélességének (színeinek) adaptálásában esetleg új fejléc tervezésben?
Előre is köszönöm!

M.

Carnitas, pico de gallo, guacamole

2010-06-10T13:22:00.004+02:00

Avagy nincs is jobb egy jó burritónál és némi jéghideg innivalónál (sör, bodzaszörp, kinek mi). Legalábbis mi nagyon rákaptunk a cuccra, sőt, legutóbbi vendégeinket is ezzel traktáltuk.
A sztori úgy kezdődött, hogy az egyik áruházlánc mexikói napokat tartott, és potom áron kínálta a tortillalapokat. Nem mintha bonyolult lenne őket elkészíteni, de nálunk az időfaktor miatt ez most nem jön szóba...
A hús, a híres "carnitas" na az már más tészta, ezzel érdemes elszöszölni, sőt, egyáltalán nem érdemes összecsapni. Kicsit utánaolvastam a témának, találtam egy jó receptet C&V és D. Lebovitz könyvében, a kettőt összegyúrtam, a saját ízlésemre alakítottam, párszor megfőztem, mire kialakult a végleges verzió. Mi így szeretjük.

A hozzávalók:
1 kg sertéslapocka
só, bors,
egy rúd fahéj
kedvenc chilli ízlés szerint
2 babérlevél
1/4 tk őrölt római kömény
1/4 tk "rendes" őrölt kömény
3 gerezd foghagyma
egy nagy fej hagyma apróra vágva
libazsír

A húst kb 2x2 cm-es kockákra vágjuk. A kuktában egy kis zsírt hevítünk és adagonként jól körbepirítjuk a húst majd egy tálra szedjük. Mivel a lényeg, hogy szépen karamellizálódjon a hús felszíne, érdemes kis adagokban (akár 3-4 részletben) elvégezni ezt a műveletet, ha túl sok húst rakunk egyszerre az edénybe, az levet enged, és főni fog a húsunk...
Tény, hogy kukta nem a legszerencsésebb hússütő edény, de mivel a lekapott pörcöket jó megtartani, és a további főzés is ebben történik, én hajlamos vagyok kompromisszumot kötni... Ha valaki a rendes vaslábast választja, lelke rajta... csak kétszer annyi idővel számoljon.

Ha ez megvan, akkor mindent visszazúdítok a kuktába, melléteszem a fűszereket, a hagymát. Sózom, borsozom, felöntöm fél liter vízzel és lezárom a kuktát. Kb. másfél órán keresztül főzöm. Ennyi idő alatt a leve teljesen sűrű mártássá forr be (ha nem, akkor beforralom) a hús pedig szétesik, ahogy hozzáér a villa.
Aki szereti, friss korianderzölddel tálalja.

Közben készítek egy vájdling guacamolet, pico de gallo-t, reszelek chedar sajtot és kikészítem a tejfölt. Az összeszerelést mindenki maga végzi, ízlés és étvágy szerint pakolva a hozzávalókból.

Nektek mi a kedvenc mexikói kajátok?

Dulce de leche brownies

2010-06-06T21:42:00.006+02:00

Brownie-t azért jó sütni, mert egyszerű, mert finom és mert mindig lehet fokozni. A kedvencemet szerényen csak 24 karátosnak nevezem, de sütöttem már krémsajtosat is, tegnap pedig tejkaramellát márványoztam a csokirengetegbe...

A tejkaramellát otthon is elő lehet állítani, de sokkal egyszerűbb (akármilyen gasztrosznob is vagyok) üvegben venni (pl. veresegyházi piac (600 ft) vagy Culinaris (1200 ft). Ha ez megvan, a többi már gyerekjáték.

Hozzávalók:
120 g vaj
170 g 60%-os étcsokoládé
30 g cukrozatlan holland kakaópor
3 nagy tojás
180 g cukor
egy tk vaníliakivonat
140 g liszt
kb 250 ml tejkaramella

A vajat gőz felett összeolvasztottam a csokoládéval. Hozzákevertem a kakaóport és a cukrot. Egyenként belekevertem a tojásokat, majd a vaníliát és a lisztet. Nem szabad túldolgozni, mert akkor kérges lesz a teteje!Egy 20x20 cm-es sütőedényt jól kivajaztam és az aljába sütőpapírt tettem. (legközelebb inkább kakaóporral kiszórom).
Beleöntöttem a massza felét, majd egy teáskanál segítségével a tejkaramella felét is rápotyogtattam, valahogy így:Erre öntöttem a második felét a csokis masszának, majd következett a karamella második fele is.
Egy kés élével kb. kettőt húztam a karamellkupacokon keresztül, hogy kissé márványos legyen a brownie. Nem szabad többször, mert akkor túlságosan összekeveredik és nem sül meg ilyen szépen.
Előmelegített, 180 fokos sütőben addig sütjük, amíg a teteje kissé meg nem szilárdul. Nálam ez 30 perc volt, de sütője válogatja. (Ennyi idő alatt például simán el lehet nyalogatni az üvegben maradt karamellát :-)

Frissen is finom, de másnap az igazi. Mint minden csokis édesség ez is szobahőmérsékleten a legjobb. Mi házi vaníliafagylalttal ettük.

Munkaebéd

2010-06-02T23:11:00.004+02:00

A munkaebéd jelen esetben a nagy munkák közben 5 perc alatt összecsapható fogásra vonatkozik, mivel mostanában főleg ilyesmiket készítek.
Ne tessék engem azért sajnálni, mert egyrészt a munka nem unalmas, másrészt az ebéd alapanyagai mind jók és frissek (kivéve a napraforgómagvas kenyér, amit én sütöttem a hétvégén és a "már csak pirítósnak jó" állapotban leledzett), szóval a végeredmény mind ízérzetileg, mind kalóriaügyileg kielégítőnek bizonyult.
Ráadásul jó érzéssel tölt el a tudat, hogy íly módon sikerült hasznosítani nemcsak a maradék kenyeret, de az erkélyen burjánzó metélőhagyma egy részét is, valamint az utolsó két kanálnyi francia kecskesajtkrémet is.
A dolog annyira megtetszett, hogy másnap a Bosnyák piacon shoppingoltam 70 deka vargányát (a nagy esőzés okozta túlkínálat miatt igen baráti áron) és egy kis fokhagymával megdinsztelve, jó sok petrezselyemmel piritóssal ezt vacsoráztuk.
A recept nem bonyolult, a kép magáért beszél.
Azaz: piritós, kecskesajt, lágy rántotta, friss metélőhagyma, só, bors
Ami a képen nem látszik: egy tál paradicsom köretként

Nálatok mi a "munkaebéd"?

Az utánpótlás

2010-05-30T21:09:00.005+02:00

Akármikor kérdezem Danit, mi volt a kaja az oviban, a válasz mindig az, hogy nem tudom. Még akkor is, ha épp az utolsó falatot nyeli le éppen az uzsonnájából.
Dobtam is egy nagy hátast, mikor egyik szombati múzeumos program után asszondja a Kapitány: menjünk Wang mesterhez ebédelni, rákszirmot akarok enni!
Márciusban voltunk ott együtt, azóta egyszer sem beszéltünk róla, fogalmam sincs, hogy ugrott be neki a dolog, de én annyira megörültem ennek, hogy egyből a Gizella út felé vettük az irányt.
:-DA másik dolog ami az elmúlt hónapban nagyon megvidámított, hogy a fiatalúr azzal jött haza, hogy szeretne kenyeret dagasztani. Mostanában (hála a pásztói kenyérlisztnek) nagyrészt magunknak sütjük a kenyeret, főleg ha bagettre, pitára vagy ciabattára fájdul meg a fogunk.
A dagasztást a biztonság kedvéért még a gépre bíztam, de Dani is dolgozott rajta egy kicsit. Készült neki belőle "gyerekkenyér".

Újkrumpli vacsora arab ízekben szaladós hétköznapokra

2010-05-30T20:44:00.005+02:00

Nehogy azt higgyétek, hogy nem főzök (bár tény ami tény, nagyon sokadik helyre került a dolog per pillanat). Csak valahogy az elkészített ételek nem fotogének, vagy én nem vagyok fotós kedvemben, vagy egyszerűen megint csak Mautner Zsófi könyvéből valók, amit nem akarok részletekben itt közölni, jobban jártok, ha megveszitek és tesztelitek.
Másrészt viszont túl vagyunk egy újabb középfülgyulladáson, pár száz oldal fordításon, egy kisebb lakásfelújításon, cukrásztanfolyamon, konyhaexpón, kötögetésen és bontáson, anyák napján, sőt a gyereknapon is, szóval pont itt az ideje egy receptnek.
Na nem olyan nekikészülős félnapos csodának, hanem olyan tízperces, hétköznapi félének... az ötletet innen lestem, csak nálunk újkrumpliból készült.
Mint mondjak? Szerintem isteni, de ha kipróbáljátok, magatok is eldönthetitek.
Hozzávalók:
1 kg újkrumpli
1 tk édes őrölt pirospaprika
1 tk őrölt kömény
3 ek olivaolaj
2 ek aprított petrezselyem
2 ek apritott koriander (aki nem szereti, hagyja el)
1-2 tk citrom
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 ek harissa vagy bármilyen paprikaszósz
só
bors

A megmosott újkrumplit összeforgattam az olajjal, köménnyel, paprikával, paprikaszósszal, sóval, borssal. Egy nagy tepsibe borítottam a krumplikat, úgy, hogy csak egy rétegben legyenek és 180 fokon megsütöttem őket.
Az összevágott zöldfűszereket, fokhagymát és citromlevet összekevertem és a krumplira öntöttem. Jól átforgattam és már tálaltam is.

Kakukktojás?

2010-05-23T10:05:00.004+02:00

Avagy amikor a gasztoblogger profilt vált...Tegnap egy fantasztikus kötős bulin voltam, ahol csodaszép alkotások, fonalak és GBT-t megszégyenítő kajafelhozatal mellett Ercsu megtanított csipkét kötni...
A fonal egy Zegna Baruffa Cashwool (2/30). Aki nem járatos a fonalak világában, annak is mond valamit 100 g fonal több, mint 1 km!
Ez az "új játékom", remélem hamarosan megmutathatom a kész csipkekendőm is.
Ilyen lesz.

Köszönöm lányok a sok inspirációt és segítséget!!!

Sütőpor, szódabikarbóna, szalalkáli és a rejtély kulcsa...

2010-05-21T16:09:00.004+02:00

Egy kis összeollózott hétköznapi tudomány mindenkinek, aki már merengett ezen a kérdésen...

A nem élesztős tészták térfogatnövekedése a sütőpor és más, a sült tészták lazításához használt vegyi anyag elbomlása során keletkező széndioxiddal magyarázható.

De melyek is ezek az anyagok és mit tartalmaznak?

A nátrium-hidrogénkarbonát (régiesen kettedszénsavas szikeny vagy köznapi nevén szódabikarbóna) enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonát-ionból (HCO₃^-), és nátrium-ionból (Na⁺) áll. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel.

A sütőpor fő alkotóeleme a nátrium-hidrogénkarbonát (azaz szódabikarbóna), egy Oetker sütőpor pl. 32%-ban tartalmaz szódabikarbónát. A szódabikarbóna, mint már említettem, savas anyag hatására lebomolva szén-dioxidot bocsát ki. A széndioxid felszabadulás sebességét a különböző savhordozók hozzáadásával szabályozhatják:

foszforsav savanyú sója (Ca(H₂PO₄)₂ ),
Difoszfátok (E450).
Nátrium-alumínium-foszfát (E541).
borkő, vagyis monokálium-tartarát bio sütőporban, mert a borgyártás természetes mellékterméke.
fumársav (képlete: HO₂CCH=CHCO₂H).
Alumínium-ammónium-szulfát (E523) ipari sütésnél.

Keményítőport is kevernek hozzá. (David Lebovitz mindig kihangsúlyozza, hogy olcsó, alumíniumtartalmú sütőport ne használjunk, mert borzalmas az íze, és nem hiányzik az alumínium se a szervezetünknek)
A sütőport azért kell a liszttel összekeverni, mert így megakadályozhatjuk a nátriumhidrogénkarbonát és a savhordozó idő előtti reakcióját.

Bizonyos tészták sütésekor nem sütőport, hanem például szalalkálit használunk. Ez tisztán csak ammónium-hidrogén-bikarbonátot tartalmaz, mely a sütés során széndioxidra, vízre és ammóniára bomlik.

Mivel ez a vegyület kevésbé bomlékony és a keletkező ammóniát magas hőmérsékleten a tészta könnyen visszatartja, ezért csak vékony süteménylapok illetve könnyű tészták lazítására alkalmas.

Csalogány 26

2010-05-14T11:44:00.005+02:00

Nem szokásom étteremkritikákat írni, de a Csalogány 26-ról olyan ellentmondásos véleményeket hallottam idáig, hogy muszáj volt elmenni, kipróbálni és elmesélni, hogy nekünk milyen élményben volt részünk.

Két nappal előre foglaltuk a négy fős asztalt, az étterem egyébként telt házzal ment csütörtök este.
A séf üdvözlete, a házilag pácolt makréla, mindenkinek nagyon ízlett.
Előételnek gévagombás borjúmirigyet kértünk és malacterrint. A pácolt taplógomba ehetőnek bizonyult, szépen volt tálalva, ennek ellenére semmilyen katartikus élményt nem váltott ki. A borjúmirigy dettó.
A malacterrinben viszont benne volt minden, ami ebben a műfajban benne kell, hogy legyen: remegős, ízes, kellően zsíros, omló hús, amit szépen ellensúlyozott a mellé adott saláta és a finom rusztikus kenyér. Már ezért megérte eljönni!

A férjem kért még egy második előételt is: laskagombalevest. Ízre nagyon jó, tálalásában elképesztően rossz leves érkezett. A laskagombaleves egyébként sem a legfotogénebb étel, de hogy egy vizespohárban érkezett, az mindent alulmúlt. Ha valamit javasolhatnék, akkor ezt a tálalást sürgősen betiltanám!

Főételnek szopós malac húsát kértünk káposztával, tejesbárányt spéclivel, illetve szürke tőkehalat spenóttal. A hal tökéletes volt a maga egyszerűségében, a húsok pedig omlósak, ízesek, és rózsaszínűek voltak, valamint mindkét köret remekül passzolt az ízükhöz.

A "ház ajándéka" desszerten jót mulattunk. A csokoládékrémre rétegezett sárgadinnye (?)zselé és bodzahab kompozíció csokoládérésze anyukám csokoládéfagylaltjának ízét juttatta eszembe (ez egyébként bók), a zselé finom, a bodzahab pedig kellemesen intenzív volt. Nagyon elemezni nem tudtuk, mivel egy kupicányi volt az egész, de összességében tetszett.

Desszertnek én egy csokitortát választottam curryfagylalttal. Azt kaptam, amig vártam: kellemes állag, finom harmónia.
A fiúk kipróbálták a kecskesajtkrémet epersorbettel és spárgahabbal. Ez olyan kivételesen finomnak bizonyult, hogy rögtön kértünk belőle még egy adagot. A három összetevő külön-külön is hibátlan volt, de együtt valami fantasztikus élményt adott, különösen a mellé választott borral.
A legvégén kiérkező petit fours-ra már nem maradt kapacitás. A madeleint kóstoltam, ami nekem túl száraz, tömör és ízetlen volt, a kókuszosból csípett morzsa pedig túl édes.

És akkor egy rövid megemlékezés arról, amit mások kifogásoltak és amitől én is tartottam:
-sehol, senki nem dohányzott
-az asztalterítők patyolattiszták voltak
- egyik tányér sem hagyott fekete kört maga után
-a pincérek nagyon figyelmesek voltak, szorgalmasan töltögették után a kenyeres tányérainkat, vizespoharainkat
-pincérünk folyékonyan beszélt mind angolul, mind franciául, így külföldi barátunk is otthon érezte magát
-az ételekről szívesen és sokat beszéltek, a spárgahab receptjét még kérésünkre meg is osztották
- a sommelier hölgy nagyon kedvesen segített kiválasztani minden ételhez a megfelelő bort
- mivel belga barátunk oda volt a rusztikus bagettért a végén (utolsónak távoztunk) kaptunk egy bagettet a ház ajándékaként.

Összességében: remekül éreztük magukat és finomakat ettünk. Bármikor szívesen visszatérünk!

Millie műrepül

2010-05-10T13:55:00.004+02:00

Vannak napok, amikor nekem is tele lesz a hócipőm az élet apró szivatásaival, mint például amikor az étkező csillár felfúrása közben az ember vizet talál a plafonban (társasház, 2. emeletén). Ilyenkor jönnek legjobban azok az élmények, melyek mint egy kontroll-alt-del fröccs újraindítják az ember hardverét, és mindent teljesen új inerciahelyzetbe rendeznek.
Múlt vasárnap ilyen élményben volt részem, mikor negyedórára beülhettem Vári Gyula JAK 52-esébe és kipróbálhattam a műrepülés érzését.
Sajnos a zsebkamerás felvétel nem adja vissza az élményt, de legalább nekünk maradt némi emlékünk erről a fantasztikus repülésről.
Köszönöm Vári Gyulának az ÉLMÉNYT, F. Jánosnak a szervezést, és Bálint barátunknak a vágást.
A férjemnek meg a türelmet. Hozzám.

Minden lébe kell egy kanál...

2010-05-07T21:05:00.004+02:00

Ma délelőtt miközben a Bosnyákon intéztem a hétvégi nagybevásárlást, megakadt a szemem ezen a kiskanálon. Az őt áruló cigányasszony amolyan Bosnyák piaci ikon; minden nap kinn ül, szinte mindig vannak remek dolgok is a kacatjai között és mindig tuti nyerő a sales-es dumája.

A mai olyan nyerő volt, hogy magammal hoztam ezt a tűzzománcbetétes leningrádi kis teáskanalat (bele van gravírozva hátul), pedig nem vagyok afelől meggyőződve, hogy tényleg ezüst, bár két fémjel is van benne.
Nekem így is tetszik...Szerintetek hol lehetne "lekádereztetni" a kanalam?

Gyors tavaszi ebéd spárgából

2010-05-06T13:22:00.003+02:00

Lássuk be, van annak is előnye, amikor az ember olykor egyedül dolgozik itthon. Például az, hogy biztosan finom ebédet készít magának. 10 perc alatt.
Hozzávalók 3 tekercshez:
fél csomag spárga
3 szelet fekete-erdei sonka
fél golyó (62,5 g mozzarella)
egy kis bazsalikom
olivaolaj

Egy kis edényben sós vízben 2 percig előfőztem a spárgát, majd hideg vízben jól átöblítettem őket. Egy serpenyőben egy kanál olajat felhevítettem. A sonkaszelekre 4-5 spárgasípot, egy szelet mozzarellát tettem majd feltekertem. Minden oldalán körbesütöttem, míg a mozzarella olvadozni nem kezdett belül.
Addig a tányérra bazsalikomot morzsoltam (sajnos most csak a fagyasztóból) és egy kis olivaolajkört rajzoltam. A kisült tekercseket az előkészített tányérra szedtem.

Forrás: BBC Good Food

Vaníliafagyi olivaolajjal

2010-05-04T14:39:00.002+02:00

Ha valaki egy kicsit is ismer, tudja, hogy a vanília nem az én esetem (volt). Viszont mióta Max tavaly nyáron "megetetett" ezzel a kombinációval, ez megdőlt. Most már szinte ott tartok, hogy nincs is ennél jobb fagyi...
Aki nem hiszi, járjon utána!
Hozzávalók:
6 tojás sárgája
125 g cukor
500 ml habtejszín
250 ml tej
egy rúd vanília
(esetleg még házi vaníliaesszencia)

A tojás sárgáját kikavartam a cukorral, majd felengedtem a tejjel és a tejszínnel. Egy rúd vaníliát kettévágtam, a magokat kikapartam belőle és az egészet a tojásos keverékhez adtam.
Lassú tűzön, kevergetve sűrűre főztem (kb 80-82 Celsius fok). Azonnal áttöltöttem egy kancsóba, amibe kihűtöttem (ellenkező esetben rántottává ugrik össze).
A fagylaltgépben pedig krémesre fagyasztottam.

Nálam most egy Val di Mazara völgyből származó, számozott üvegű, szicíliai, gyümölcsös karakterű olivaolaj kísérte, de érdemes próbálkozni bármilyen jó minőségű extraszűz olivával.
Egészen biztosan jót tesz a szívünknek (is)!

Zöldborsó krémleves sonkával

2010-04-29T14:56:00.004+02:00

Ha zöldborsóról van szó, nekem még mindig a sárgarépás változat a kedvencem galuskával, úgy, ahogy azt gyerekkoromban készítettük.
Persze szívesen kísérletezem más receptekkel is, különösen ha rám tör a lelkiismeretfurdalás azon szakácskönyvek kapcsán, amiből egyáltalán nem, vagy alig főztem. Szóval jöjjön hát egy G. Ramsay recept és annak tanulsága...
Hozzávalók:
2 fej salotta
egy marék húsos szalonna
egy liter csirkealaplé
400 g borsó helyett inkább 800 g
kis tejszín
feketeerdő sonka, pancetta vagy bacon ízlés szerint

A hagymát a szalonnával együtt megdinszteltem, ráborítottam a borsót, a zsírmentes alaplevet és egy pohár vizet, forrástól számítva 20 percig főztem. Leturmixoltam és átpasszíroztam.
Mivel csak 400 g borsót tettem bele egy kicsit besűrítettem étkezési keményítővel, de ha több borsót használunk, akkor ezt megspórolhatjuk.
A levest behűtöttem.
Tálaláskor tejszínnel díszítettem és sült feketeerdő sonkát tettem a tetejére.

Kifejezetten finom leves, de a legközelebb
-duplázom a borsót
-zölségalaplevet használok, hogy jobban kijöjjön a borsó édessége.

Tavasz!

2010-04-26T13:47:00.008+02:00

A hétvégén egész sok mindent terveztem főzni, aztán szinte semmi nem lett belőle. Ehelyett vasárnap reggel elmentünk Visegrádra bobozni, aztán átsétáltunk a Fellegvárba. A Nagyvillám tetején ebédeltünk (átlag vendéglős koszt), majd úgy döntöttünk, átugrunk Vácra fagyizni, Mihályfi Lászlóhoz. A kompot pont elértük.
A Desszertszalon tömve volt, az idén is akadnak különleges ízek (jázminos mangó, kókusztejes zöldborsó) a hagyományos befutók mellett. A sütik valahogy most nem ízlettek, de a kávé még mindig remek.
Miközben mi a gyönyörű tulipánok közt élveztük a lusta vasárnapot, addig Dani is remekül játszott a szökőkútnál.
Este 8 órára értünk haza, és egy cseppet sem bántam, hogy így alakult :-D

Madeleine

2010-04-24T21:08:00.005+02:00

Mostanában alig eszem édességet, így ha sütésre adom a fejem, akkor kétszer is meggondolom mit készítsek. Két verzió van: vagy olyan ami egyáltalán nem visz kísértésbe, akármilyen finom is (tejcsokis dolgok), vagy ami mindenkit megkísért, így túl hamar elfogy...
Ez a madeleine az utóbbiak közé tartozik.
Könnyű, stílusos és rettenetesen finom.
Természetesen én is egy könyv kapcsán kattantam rá, de ezt a könyvet nem Proust, hanem David Lebovitz írta. A könyvet egyébként ajánlom mindenkinek, hihetetlen jó humorral mutatja meg Párizs, a francia gasztronómia és életstílus számos arcát. Az átlag gasztroregénytől eltérően nem csöpögős, nem nyálas, sokkal inkább szarkasztikus és okos kis írások egyvelege, amit lehet "együltőhelyben' vagy több hónap kihagyással is olvasgatni...Nem utolsósorban pedig rengeteg remek receptet is tartalmaz.
Hozzávalók(24-28 darabhoz):
135 g felolvasztott és szobahőmérsékletre hűlt vaj
3 nagy tojás
130 g cukor
1 nagy csipet só
175 g liszt
egy tk sütőpor
egy citrom reszelt héja

A tojásokat a cukorral és sóval a robotgép habverő karjával 5 percen át kevertem a legmagasabb fokozaton.
Ekkor beleszitáltam a lisztet és a sütőport, habverővel óvatosan összekevertem.
Hozzáadtam a citrom héját, majd részletekben a vajat is. Csak addig kevertem, amíg összeállt a massza, nehogy szalonnás legyen a tészta.
A masszát betettem a hűtőbe.
Ez nagyon fontos lépés, nem érdemes kihagyni! Legalább egy órát kell pihentetni a tésztát, ahhoz, hogy helyes kis púpok nőjenek a sütemények hátoldalán. Max 24 órát tarthatjuk a hűtőben a keveréket, így másnapi vendégséghez is előkészíthető.

A madeleineformát (Cora párszázforintos sajátmárkás terméke) kivajaztam, kiliszteztem és betettem a mélyhűtőbe 5 percre.
A sütőt előmelegítettem 210 fokra.
Két kisebb kanál segítségével adagoltam a masszát a formába. Nagyjából egy szűk evőkanálnyi ment egy mélyedésbe, amit nem kell sem rázogatni, sem elsimítani.
Pontosan 10 percig sütöttem egy adagot, a kész süteményeket pedig rácsra szedtem.

A formát gyorsan elmostam, kivajaztam, liszteztem és 5 perc hűtés után megismételtem a műveletet.
A végén kiváncsiságból kipróbáltam, milyen ha nem vajazom-lisztezem a formát. Nem ragadt így sem bele, de egy kicsit megbarnult a süti alja... szóval megéri a macera.

A végén kevertem egy citrommázat (100 g porcukor
3 ek citromlé) és egy szilikonos ecsettel bevontam a sütik mindkét oldalát.

Madeleinevariációk:
Narancs: A reszelt citromhéjat narancshéjra cseréljük és a mázhoz 3 ek narancslevet használunk.
Zöld teás: A tésztához keverjünk hozzá 2,5 tk matchaport, a máz lehet lime-os vagy citromos.

Természetesen lehet csokoládés is, ahogy azt Pierre Hermé megálmodta, de az majd egy következő poszt lesz. Egyszer majd...

Borjú koreai stílusban

2010-04-22T12:52:00.002+02:00

A távol-keleti kajáknak rengeteg előnyük van. Legtöbbször finomak, egészségesek és 5 perc alatt elkészíthetők a wokban.
Ez a recept is ilyen, amit kivételesen nem saját képpel illusztrálok (az étel hamarabb elfogyott, mintsem fotózhatóvá hűlt volna). Szerintem érdemes egyből dupla adagot készíteni (pácolni) és csak egy-egy adagot készíteni a wokban, ami azonnal el is fogy.
Addiktív!

Hozzávalók 2 személyre:
300 g borjúhús, nagyon vékony csíkokra vágva (az eredeti recept marhát ír, de itthon ritkán lehet megbízhatóan jó marhát venni, így érdemesebb borjúval (ami legtöbbször növendék marha így is) próbálni, mert az biztosan puha lesz)

Öntet:
2 teáskanál barnacukor
2 ek szójaszósz
2 evőkanál mirin (száraz sherry vagy végszükség esetén egy kis száraz fehérbor is megteszi)
2 gerezd fokhagyma áttörve
1 teáskanál pirított szezámolaj (sötétbarna színű)
bors

egy kis olaj
4 darab újhagyma, hosszában csíkokra vágva
pár kanál pirított szezámmag
100 g basmati rizs

Az öntet hozzávalóit összekevertem, majd beleforgattam a borjúcsíkokat. Egy kicsit hagytam pácolódni.
A wokot 2 kanál olajjal felhevítettem és átpirítottam benne a húst. Hozzáadtam az újhagymát, és így is pirítottam egy percig. Végül megszórtam szezámmaggal.

Rizzsel kiegészítve isteni, gyors ebéd kerekedett belőle.

Áfonyás muffin teljes kiőrlésű lisztből

2010-04-20T12:14:00.001+02:00

Van egy rovat a Good Food magazinban, ami eddig soha nem érdekelt: az "ultimate makeover". Ebben nem másra vállalkozik a rovat gazdája, minthogy népszerű és hízlaló ételeket egészségesebbre szab: kevesebb telített zsírt, cukrot, kalóriát viszont több rostot tartalmaznak az így elkészített fogások, melyek "állítólag" ugyanolyan finomak, mint a hagyományos verzió.
Érdektelenségemnek több oka is volt, részben gyakorlati (ritkán van itthon ezekből az alapanyagokból), részben elvi (ha már "bűnözünk", akkor csináljuk rendesen), így soha nem próbáltam ki egy ilyen receptet sem...egészen mostanáig.
Ugyanis az életmódváltás kapcsán igyekszem kiszelektálni a nagy szénhidráttartalmú, magas glikémiás index-szel rendelkező ételeket - kvázi cukorbetegeknek is használható étrendet igyekszem követni, bár tény, vannak időnként kilengések.Ez a muffin is egyfajta kilengés (hisz rengeteg szénhidrát van így is benne), de a szomszédból kapott áfonya remek apropóul szolgált a kísérletezgetésre. Kicsit megtoldottam az általam eltett meggyel is, ami nem rontott az ízén. Mivel Dani nemrég kezdte az óvodát, az ideológia is megszületett gyorsan:kell a tápláló reggeli!
Az eredmény: az eddigi egyik legfinomabb muffin, amit készítettem. Biztosan "kockás füzet" esélyes a recept.
Hozzávalók:
5 ek semleges ízű olaj (pl. szőlőmagolaj, de sima étolaj is elmegy, ha nincs más otthon)
225 g liszt
115 g teljes kiőrlésű liszt
2 tk sütőpor
egy fél citrom reszelt héja és egy ek citromlé
130 g nádcukor (világos muscovado)
85 g túlérett banán
1 tojás
285 ml író (mindegyik Sparban kapható)
kb. 225 g áfonya vagy bármilyen más bogyós gyümölcs lecsepegtetve

Legelőször a banánt összenyomtam villával, majd hozzáadtam az írót, a felvert tojást és az olajat. Hozzáadtam a cukrot, citromhéjat, és kevergettem egy darabig. Végül belekevertem a lisztet, sütőport és az áfonyát. Ekkor már nem szabad nagyon keverni, ahogy elvegyült a liszt már be is lehet tölteni a masszát a muffinformába. (A túlkeveréstől kemények lesznek a sütik!)
200 fokos sütőben kb 25 perc alatt aranybarnára sültek.
A kanál citromlevet összekevertem egy kanál porcukorral és a még forró sütemények tetejét átkentem egy ecsettel. Ettől szép fényes és puha lett a tetejük.
Egy muffin kb 200 kcal-át tartalmaz, ami szerintem bármilyen fogyókúrás reggelibe belefér (feltéve, hogyha valaki rácsap a kezünkre, mikor a második után nyúlunk...)

Húsvéti madárfészek torta

2010-04-02T14:12:00.008+02:00

Az elmúlt napjaimat teljesen áthatotta a Segítsüti-láz. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki licitált a felajánlást! Még végeredményt nem tudok, de ígérem, a tavalyi évhez hasonlóan, nálam biztosan lesz vigaszág.
Ma viszont újra nagyüzem volt a konyhában, a sütemények elkészítése az én feladatom az idén is. Nem akartam túlbonyolítani az utazás előtti napom (amin dolgoznom is kell, Dani itthon van velem, és a párhuzamos idősíkokon zajlik a nagymosás, pakolás és rámolás) így mazsolás Hokkaidó kalácsot sütök és a torta is csak a dekorációjában újdonság.A csokiszálakat Líviától kaptam, és mikor megláttam a színes cukortojásokat a boltba, adta magát az ötlet, hogy madárfészket építsek a torta tetejére. Természetesen nem egyedül, hanem a Kapitány aktív közreműködésével. :-D
Mivel a torta elkészítési módján változtattam, azt is leírom.

Tészta:
1 narancs reszelt héja és leve
50 g vaj
3 tojás
150 g cukor
150 g liszt
7 g sütőpor

A sütőt előmelegítettem 180 fokra.A tojássárgáját kikavartam a cukor 2/3-ával, a fehérjéből kemény habot vertem a maradék cukorral.
Hozzáadtam a sárgához a puha vajat, a narancs héját és levét, valamint beleszitáltam a sütőporos lisztet. Óvatosan belekevertem a habot, majd a kész masszát 20cm-es tortaformában aranyszínűre sütöttem.
Rácson hagytam kihűlni.
A kihűlt tortát kettévágtam és meglocsoltam 4 ek narancslikőrrel (Cointreau).

Krém:
200 g 60%-os csoki
100 g vaj
80 g porcukor
2 tojás
1/2 narancs reszelt héja

A vajat gőz felett összeolvasztottam a csokival, belereszeltem a narancshéjat.
A tojások fehérjét kemény habbá vertem 3 ek porcukorral. A maradék cukrot és tojássárgákat a krémbe kevertem, majd hozzáadtam a fehérjéket is. Kicsit hűlni hagytam.
Ezzel a csokimousse-szal töltöttem be és vontam be a tortát.

Ezzel kívánok mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Mentás csokoládékekszek

2010-03-30T08:00:00.004+02:00

Nem okozott túl nagy fejtörést, hogy idén milyen finomságot készítsek a Segítsütire, hisz már tavaly megszületett az ötlet. Nagyon szeretem az After eight-et, de valami olyan édességet szerettem volna, ami attól sokkal harmonikusabban hozza a menta ízét és benne van a keksz omlós állaga is. Bár eredetileg nem töltött kekszeket terveztem, az élet és a konyhai bakik másképp alakították a receptet, ami ily módon teljesen saját fejlesztésűvé vált. Hogy az elfogultság ne befolyásoljon, az első adagot szétosztogattam kostólópróbaként. A visszajelzések egybehangzóan pozitívak lettek, így örömmel (és nem kis megkönnyebbüléssel) ajánlom fel licitre a következő kekszet!
Hozzávalók:
250 g hideg vaj
200 g liszt
250 g cukor
80 g cukrozatlan, holland kakaópor (Barry)
egy csipet só
1 tojás sárgája
1 tk borsmenta kivonat
1 tk vanília kivonat

A hozzávalókat aprítógépben összedolgozom pár másodperc alatt, vigyázva nehogy túlkeverjem. Ahogy összeáll a massza, két darabra osztom és négy cm átmérőjű rudakká formázom őket. A rudakat fóliába tekerem és a hűtőbe teszem szilárdulni. (Akár le is fagyasztható, ha nem azonnal sütjük!)
Ha jól lehűltek a rudak, éles késsel kb 3-4 mm vastag szeletekre vágom, amit sütőpapírral bélelt 180 fokos sütőben 10 perc alatt megsütök. A kekszeket a sütőlemezen hagyom kihűlni, addig nem nyúlok hozzájuk, amíg meg nem szilárdultak teljesen.

A kihűlt kekszeket a következő krémmel töltöm:
200 g 60% étcsokoládé
egy kanál vaj (kb 25 g)
egy kanál golden szirup
egy tk mentakivonat (ízlés szerint növelhető a mennyiség)
100 ml habtejszín

A csokoládét felolvasztom, hozzákeverem a vajat, a szirupot és a mentát. Végezetül hozzáöntöm a forrásig hevített tejszínt. Teljesen simára kavarom, amíg szép fényes nem lesz. Időnként átkeverve kihűtöm. Ahogy kezelhető szilárdságúra hűlt, betöltöm vele a kekszeket.

Panforte fagylalt és mindenféle egyéb dolog

2010-03-25T15:00:00.002+01:00

Végre itt a tavasz!
A múlt hétvégén többek között sikerült rendbe hoznom a fűszerkertet az erkélyen. Az idén nem sikerült tárkonyt kapnom, viszont ültettem két különböző bazsalikomot (lilát és "rendeset"), többféle mentát (bors és fodor) és három különböző kakukkfüvet (közönséges, tarka levelű hegyit és citromillatút is) a megszokottak mellé. Roppant elégedett is vagyok az ültetvényemmel, mindennap kijárok nézegetni a fejlődést.

Konyhafronton viszont csak "pianissimo" mennek a dolgok, mert eltökéltem, hogy leadok jó pár kilót. Mivel orvosként szilárd meggyőződésem, hogy csak attól lehet fogyni, amit NEM eszünk meg, így igyekszem olyan dolgokat készíteni, amik nem visznek kísértésbe. Ez meglehetősen nehéz, főleg ha olyan programok színesítik az ember életét, mint főzőest a Soliereben, macaronsütés, Zila kávéház látogatás és még sorolhatnám. De hogy még így sem veszett fejsze nyele a dolog, azt a mérleg mutatja... a jelszó pedig a "lassan, de biztosan", valamint, hogy "minden fejben dől el".
Ha elérem az első kitűzött mérföldkövet lehet, hogy papír helyett ide vettem azt a kvázi diétát, amin élek. Nem mintha bonyolult lenne, olyan kb napi 1000-1200 kcal, vegyes, ésszerű táplálkozás. Semmi nincs tiltva, időnként még egy kis bor és süti is belefér, de azt másnap le kell "dolgozni". A mozgás is integráns része a dolognak, amit egyelőre úszás és gyaloglás formájában gyakorlok, mivel nincs kedvem 10 év múlva térdprotézisbe befektetni...

No de nem is erről akartam írni, hanem erről a szicíliai fagyiról, amit a macaronsütés apropóján kimaradó tojássárgákból készítettem. A recept kicsit karácsonyi ízvilágú és mint majdnem mindig, most is Chez Davidet dícséri. Én csak kicsit "lájtosabbra" vettem.
Nem mintha így diétássá vált volna :-D

Hozzávalók:
3 dl tejszín
100 g cukor
egy rúd fahéj
1/4 tk őrölt szegfűszeg
1/4 tk őrölt szerecsendió
500 ml zsíros tej
4 nagy tojássárgája
3 ek gesztenyeméz
egy nagy marék kandírozott narancshéj
kb 70 g pirított, szeletelt mandula.

A tejszínt összemelegítettem a fűszerekkel és a cukorral. Legalább egy órán keresztül hagytam állni, majd átszűrtem. A tojássárgákból sodót főztem a tejjel (lásd többi fagyirecept), majd hozzáadtam a fűszeres tejszínt és a mézet. Kihűtöttem, majd a fagyigéppel elkészítettem a fagylaltot. Az utolsó pillanatban a kész masszához adtam a narancshéjat és a mandulát.
Szerintem olyan gazdag ízvilágú, hogy kár lenne bármilyen öntettel elrontani.

Macaronmánia

2010-03-23T09:23:00.004+01:00

Az egész úgy kezdődött, hogy elhatároztuk, megtanulunk macaront sütni. Piszke vette is a fáradtságot és beavatott a nagy rejtélybe, Niki pedig biztosította a konyhát. Még akkor is remek lett volna a buli, ha egyáltalán nem sikerülnek a makik, de azok bizony mind remekül tudták a dolgukat, szép kis lábakat növesztgettek és nem repedtek szét. A bizonyság erre itt látható.

Azt hiszem, soha nem folytattam volna a kísérletezést, ha nem kapok egy kiló mandulalisztet a következő héten Líviától. Innentől a kocka el is lett vetve...
Hogy a léc kellően magas legyen, nekiálltam csokoládés macaront sütni (állítólag ez a legnehezebb) Aran receptje alapján. A masszát túlkevertem, kis lapos tallérok maradtak a sütés után a lemezen (azért elfogyott).
Ekkor elolvastam Pierre Hermé leírásást, majd David Lebovitzét is arról, hogyan sütött egy délután 7 tepsi macaront, hogy rájöjjön a titok nyitjára. Amúgy is kedvelem a pasi receptjeit, úgy döntöttem követem a leírását, csak egy kicsit változtattam az arányokon, lévén nekem nem friss, hanem egy-két napos fehérjéim voltak készenlétben.

Az eredmény minden várakozást felülmúlt, rögtön körbe is küldtem a baráti körnek ezt a fényképet.
Persze teszteltem a Piszkétől tanultakat is, kevertem egy zöld teás adagot is, melynek egyik fele remekül, a másik viszont tragikusan sikerült...
Ekkor már nagyon evett a fene, így újra kavartam egy csokis masszát friss tojásfehérjéből, maximálisan követve Chez David leírását: az eredmény egy tepsi kissé repedezett csokis puszedli, talpak nélkül.

Szóval itt állok vegyes tapasztalatokkal. Érzem, hogy nem sok választ el a titok nyitjától, de egyelőre felfüggesztettem a kísérletezést, amíg meg nem érkezik a szakirodalom :-D

Segítsüti 2010

2010-03-23T09:14:00.004+01:00

Mint azt már több helyütt is olvashatjátok, idén is újra indul a Segítsüti!!!
A részleteket és a szavazás menetének leírását itt találhatjátok!

Ne feledjetek március 30-ig regisztrálni!

Zila tortaforma pályázat - A "finis" és a nyertes lemon curd

2010-03-22T09:53:00.007+01:00

Nem vagyok az az izgulós fajta, de pénteken elég felpörgetett állapotba kerültem. Először is sütöttem két tepsi macaront. Az egyik tepsi tökéletes lett, a másik katasztrófa. Ne kérdezzétek miért, ha tudnám, már posztoltam volna. De nem adom fel a gyakorlást! :-D
Ezek után nekiláttam a pályaműnek. Tökéletes tésztát kavartam, amit sikerült is egyben kivenni a formából. (hurrá!) Úgy döntöttem, nem kísértem tovább a sorsom.
Még próbaképpen összedobtam egy csokis macaront is, pont úgy, ahogy a múlt héten (mert azok csodásak lettek), de puszedlikké váltak a sütőben...
Ekkor beláttam, jobb ha egy kicsit dolgozok, hogy lehűljenek az agytekervényeim és fordítottam pár oldalt szakszöveget...
Majd nekiláttam a végleges lemon curdnek. Egész héten ezen járt az agyam, elpancsoltam vagy 20 tojást, vettem új szűrőket, hogy végül megszülessen a számomra tökéletes, gyorsan kivitelezhető curd.
Külön megelégedésemre szolgált, hogy Pataki úr ki is emelte az eredményhirdetés során. :-D
Persze attól, hogy nagyon finom és fényes, még mindig nem lehetett olyan szépen díszíteni, mint a habos tortákat, a mentalevélke opció pedig már túl későn jutott eszembe...Szóval péntek este úgy feküdtem le, hogy holnap elmegyek "letudni" a versenyt, a pályamű pedig max egy kategóriában esélyes: ronda, de finom.
Csak másnap reggel döbbentem rá, hogy még ezt is alul lehet múlni, mikor észrevettem, hogy a takarófólia beleragadt a curdbe és a szép fényes felszíneket tönkretette.
Már ott voltam, hogy letépem a hajam, mikor mentő ötletként elkezdtem inkább restaurálni a sütit a maradék curddel... a fényképeken látni, mennyire sikerült. Én olyan állapotban voltam, hogy még a gépem is otthon hagytam.
Nagyon kedvesen fogadtak a Zila kávéházban bennünket, Zila László mestercukrász érdekes szakmai tréninget is tartott a formával kapcsolatban, és megkóstolhattuk a finom tortákat is. Nagyon jó volt újra találkozni Max-szel, megismerni Maimonit és Nikit is.
Sajnos kommunikációs lehetőségeimet eléggé bekorlátozta Danikapitány, aki mindenáron a figyelem központjában szeretett volna tündökölni, és nem igazán értette kit ünneplünk ennyi tortával.
A kóstolás után sor került az eredményhirdetésre, ahol a II. helyezést értem el. Nem tudom leírni a döbbenetet, amit éreztem. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a bátorítást, a családomnak a kitartást (tudom, sokszor nehéz velem) és Líviának, hogy velünk tartott.

Szeretnék gratulálni a másik öt döntős "kollegának" is, fantasztikusan finom süteményeket alkottatok!
Sokat tanultam az alapanyaghasználatot illetően, például hogy milyen finom lehet teljes kiőrlésű lisztből is a sütemény, a sült réteslapokat hogyan lehet újratölteni, a prószatortáról nem is beszélve. A kakukkfű eddig is az egyik kedvenc fűszerem volt, de tegnap egy kertészetben még 3 különbözőfajtát vettem, hogy legyen mivel dolgozni a nyáron.

Még egyszer köszönöm a Zila Kávéháznak a lehetőséget, megtiszteltetés volt részt venni a pályázaton!

Végezetül pedig a nyertes, "tízperces" lemon curd, ami bekerült a spirálos füzetembe is!

Egy nyeles lábasban összemérem a következőket:
4 egész tojás
4 tojás sárgája
150 g cukor
150 g vaj
250 ml citromlé

Egy tál felé kikészítem a nagyméretű, nagyon sűrű szövésű szűrőmet (direkt erre vettem a héten) és elsütöm a rajtpisztolyt.
Habverővel folyamatosan kavarva közepes lángon melegíteni kezdem a keveréket, közben nagyjából egyneművé is válik a massza. Ahogy a vaj teljesen felolvadt érdemes nagyon figyelni. Az addig tojássárgája színű egyveleg elkezd sűrűsödni és kivilágosodik. Ahogy kavarás közben tartani kezdi a formáját (neadjisten egy-két kis tojásfehérjecseppet látunk kifehéredni a masszán belül) kész is van. Ekkor beleborítom az előkészített szűrőbe és egy habkártya segítségével átpasszírozom.
Az eredmény: Fényes, finom, sima citromkrém, ami hűtőben 2-3 hétig is eltartható.
Lehet vacakolni vele gőz fölött is, meg kis lángon főzve, de a végső ízt egyik sem befolyásolja. Nekem nagy könnyebbség, ha valahol időt tudok spórolni, így nagyon örülök ennek a gyors verziónak.

Barista szaküzlet

2010-03-12T13:40:00.000+01:00

Szereted a jó kávét? Belefáradtál már a fekete Lavazzába, a Media Markt-tól meg konkrétan a hideg ráz? Akkor nézz be a Barista szaküzletbe!
A polcon rengeteg különleges szemes és őrölt kávét találsz, beszerezhetsz egy-két szirupot is, hogy feldobd a sima feketéd és a csetreszkészletet is lehet bővíteni!
Én teljesen véletlenül bukkantam rá a boltra, ahol az első vásárlás során ezeket sikerült zsákmányolnom.
Tapasztalat:
1. Ez a 190 ft-os tisztítópor kb egy évre elég havi karbantartás mellett. Félelmetes mit oldott ki az amúgy tisztának vélt kávéfőzőmből... nem is akarom tudni, mi a hatóanyaga :-D

2. Egyszer jó régen a National Geographicban volt egy terjedelmes írás a kávéről és a kávézásról, benne egy rettenetes képpel, mely a koffeinmentesítést illusztrálta. Az élénken bennem élő kép ellenére (és a jó alvás érdekében) kezd új luxusommá válni ez a kávé, mellyel könnyebb ellenállni a nassolási kényszernek is.

3. Mogyoró szirup. Ultragagyi aromás nádcukorszirup, de egy teáskanálnyi egyből 10 évet fiatalít rajtam, ahogy visszarepít az amerikai emlékeimbe... Nekem bejön, bármilyen ciki.

4. A kis üzletben kártyával is fizethetsz, szóval nem kifogás, ha egy vas sincs nálad!

Én egészen biztos törzsvásárló leszek!

Buffalo wings

2010-03-10T22:56:00.004+01:00

A hétvégén sikerült megalkotnom a tökéletes reprodukcióját az amerikai kedvencemnek. A dolog olyan jól sikerült, hogy mire körülnéztünk már el is tűnt a 2 kiló csirkeszárny...
Hozzávalók (4-6 főétel vagy 8-12 csipegetnivaló adag):
2 kiló csirkeszárny
Tabasco szósz
(1-2 puff sherryecet)
egy csomag szárzeller
15 dkg márványsajt
1,5 dl tejföl
1,5 dl kefír

A csirkeszárnyakat 3 részre vágtam az ízületek mentén. A "használhatatlan" végét félretettem alapléfőzéshez. Kiolajoztam egy nagy tepsit. A csirkeszárnyakat megszórtam sóval, borssal, némi zellermaggal (opcionális) és kotányi szárnyas grill fűszerkeverékkel. A kiolajozott tepsire fektettem őket, úgy, hogy ne fedjék egymást.
200 fokon egyszer megforgatva, mindkét oldalukat ropogósra sütöttem (kb egy óra). Mivel én a nagyon csípős verziót szeretem alaposan megöntöztem a kész szárnyakat Tabasco szósszal. Aki ennél is jobban bírja a gyűrődést permetezze meg finoman egy kis sherryecettel is őket!

A szószhoz összeturmixoltam a márványsajtot, tejfölt és kefírt.
A zellert pedig hasábokra vágtam és már faltuk is.

Habos citromtorta

2010-03-03T14:10:00.013+01:00

Míg a blog első évében a csokoládés recepteket posztolgattam egymás után, mostanság egyre inkább a citrom válik dominálóvá a konyhában, és azt tekintem ritka kivételnek, ha csokoládéból készül valami. Nem mintha kevésbé szeretném, ugyanúgy értékelem, csak valahogy ritkábban vágyom rá...
Ez a citromtorta viszont annyira jól sikerült, hogy napi szinten tudnám nem csak én, hanem a történetesen a lépcsőházunkba költöző 3 éves csöpp lány is enni, aki azóta is emlegeti!
Vegyétek ezt figyelmeztetésnek: Addiktív!
Az elkészítés apropóját a megmaradt lemon curd szolgáltatta, ami a Zila tortaforma tesztelésre készült, és a hűtőben árválkodott. A receptet itt találjátok, először is ebből kell egy adagot készíteni a tortához. Az elkészített lemon curd kb. 3 hétig szavatos hűtőben, lefedve tartva.

A tészta hozzávalói:
6 tojás
150 g cukor
2 tk reszelt citromhéj
2 tk vaníliakivonat
2 tk meleg víz
70 g finomliszt
60 g kukoricakeményítő
3/4 tk borkősav (sütőpor is jó)

A sütőt előmelegítettem 160 fokra. Sütőpapírral kibéleltem 2 db 24 cm-es tortaformát.
A tojások sárgáját habosra kavartam a cukor 2/3ával és a reszelt citromhéjjal. Beledolgoztam a vaníliát és a vizet is, a legmagasabb sebességgel kavarta a robotgép egy percen át. Beleszitáltam a lisztet, de nem kevertem bele.
Egy külön keverőtálban felvertem a fehérjét közepesen sebességgel. Amikor habossá vált, hozzáadtam a sütőport (még nincs borkősavam). Tovább verte a gép közepes sebességgel. Amikor már puha hullámokat kezdett vetni, hozzáadtam a maradék cukrot, maximálisra állítottam a sebességet és kemény habbá vertem.A hab harmadát hozzáadtam a lisztes keverékhez, hogy föllazítsam és jól elkeverjem. A föllazított masszát pedig óvatosan belekevertem a maradék habba, vigyázva, hogy össze ne törjem. Ezután kétfelé osztottam, és szétkentem a sütőpapírral bélelt tortaformákban. Kb 25-30 perc alatt sültek meg.
A kész tortalapokat azonnal kivettem a formából és rácson hagytam őket hűlni.

Közben elkészítettem a citromszirupot:
100 g cukor
177 g víz
93 g frissen csavart citromlé

A vizet felforraltam a cukorral, majd lehúztam a tűzről. Miután teljesen kihűlt, hozzáadtam a citromlevet.
Mivel a tojáshabtól iszonyatosan édes lesz a végeredmény, itt érdemes visszavenni a cukormennyiségből. Egészen biztos vagyok abban, hogy 50 g is bőven elég, de lehet, hogy nincs is szükség semmilyen cukorra (ízlés dolga).A tortát másnap állítottam össze.
A tortalapok tetejét és alját levágtam egy kenyérvágó késsel (kb 1 mm-t), hogy ne legyen egy pici kérge sem. Az alsó tortalapot megöntöztem a szirup felével. Rákentem a lemon curdből 240 g-ot. Rátettem a másik tortalapot és ezt is megöntöztem a maradék sziruppal.
Nem kell megijedni, a babapiskóta jellegű tortalap gyönyörűen felveszi ezt a mennyiséget anélkül, hogy szétázna.
Az olasz módon készített tojáshab hozzávalói:
6 tojásfehérje (180 g)
260 g cukor
80 g víz
47 g frissen csavart citromlé
3/4 tk borkősav

A tojásfehérjéket a robotgép keverőtáljába tettem.
A cukorból kivettem 3 evőkanálnyit, a többit egy nyeles lábasba öntöttem, és hozzáadtam a vizet valamint 1 ek citromlevet. Folyamatosan keverve felforraltam, majd takarékra vettem a lángot.

Közben felvertem a fehérjét közepesen sebességgel. Amikor habossá vált, hozzáadtam a sütőport, majd mikor már puha hullámokat kezdett vetni, hozzáadtam a három evőkanál cukrot, maximálisra állítottam a sebességet és kemény habbá vertem.
A cukorszirup alatt ismét feltekertem a lángot és addig főztem, amíg 120 fokos nem lett. Ezt hívják angolul "firm-ball stage"-nek. Igazából nem is kell hőmérőzni, abban a pillanatban éri el a cukor ezt, amikor megjelenik a karamellszín és keménnyé válik a massza.

Én itt nem követtem a könyv utasításait, hogy áttöltsem egy üvegedénybe a szirupot és úgy pancsoljam bele, hanem egyből a tojáshabhoz adagoltam kb 6 adagban, úgy, hogy minden egyes adag után 5-6 másodpercig gyorsan keverte a gép a habot. Azért nem érdemes járó motor mellett folyamatosan csurgatni, mert ha a habverőfejre kerül a szirup, akkor azonnal a tál falára veri a gép, ami rögtön odaköt.
Ha valaki kézi mixerrel dolgozna az megpróbálhatja folyamatosan adagolni, csak vigyázzon arra, hogy ne tartsa a sugárba a mixer fejét. Közepes sebesség mellet még két percig verjük a habot, közben adjuk hozzá a maradék két ek citromlevet.

Ezután más dolgunk nincs is, mint hogy előmelegítsük a sütőt 260 fokra és szépen rákenjük a habot a tortánk tetejére.
Kb. 3-5 percig sütjük, úgy hogy a sütő mellett ülünk és figyeljük, mert nagyon hamar barnul!
Szobahőn vagy hűtve tálaljuk!

Pillekönnyű csokoládétorta (gluténmentes!)

2010-03-01T14:22:00.007+01:00

Következzék akkor az eddigi legeslegjobb csokoládétortám. Csokoládé mousse-szerű lapok között csokoládé ganache. Kell ennél több?
Hozzávalók:
225 g 60%-os étcsokoládé
150 g porcukor
12 tojás (szobahőn)
1,5 tk borkősav (sütőporral is lehet helyettesíteni, ha nem tudtok beszerezni)

Legelőször is elővettem a két legnagyobb tepsit, ami a háztartásban beszerezhető. Az enyémek 35x46 cm-esek. Kibéleltem sütőpapírral őket. A sütőt előmelegítettem 175 fokra.

A csokoládét nagyon óvatosan felmelegítettem a mikróban (régebben nem szerettem ezt a módszert, de mióta rájöttem, hogy kell, sok időt és macerát megspórolok vele). A cukorból kivettem két kanálnyit a maradékot pedig kikevertem a tojássárgájával. Ez kb 5 perc gyors fokozaton géppel, amíg a keverék halvány és habos nem lesz.Óvatosan hozzáadtam a langyos csokoládét és alaposan összedolgoztam.
Egy külön keverőtálban felvertem a fehérjét közepesen sebességgel. Amikor habossá vált, hozzáadtam a sütőport (még nincs borkősavam). Tovább verte a gép közepes sebességgel. Amikor már puha hullámokat kezdett vetni, hozzáadtam a két evőkanál cukrot, maximálisra állítottam a sebességet és kemény habbá vertem.A hab negyedét hozzáadtam a csokis keverékhez, hogy föllazítsam. A föllazított csokis krémet pedig óvatosan belekevertem a maradék habba, vigyázva, hogy össze ne törjem.A masszát kétfelé osztottam, és szétkentem a sütőpapírral bélelt tepsikben. Mindegyiket 16 percig sütöttem.

A kész tortalapok kb 1 cm vastagok, kissé puffadt, matt kinézetűek és ruganyos tapintatúak: Konyharuhával letakarva a tepsiben hagytam őket teljesen kihűlni, majd sütőpapírostól a hűtőbe pakoltam őket.

Ganache hozzávalói:
500 ml tejszín
240 g 60%-os csokoládé1 tk vaníliaesszencia (de bármilyen más fűszer is lehet, ízlés szerint)

A tejszínt melegíteni kezdtem, majd amikor kis buborékok kezdtem megjelenni az edény pereménél, lehúztam a tűzről. Belekevertem az apróra tört csokoládét és jó alaposan belekevertem. Miközben hűlt is átkevertem időnként.
A tejszínes keveréknek 20 fokosnak kell lennie, ezt hőmérővel ellenőriztem. (Ha nem elég hideg, nem lehet felverni, ha túl hideg, nem lesz elég levegős.)A keveréket a robotgéppel kb 30-60 másodpercig vertem alacsony sebességgel, figyelve, hogy mikor kezd sűrűsödni. Mikor lágy hullámokat vetett, a gépet kikapcsoltam (a massza még ezután is sűrűsödik kissé!)
Ha valaki túlverné a ganache-t és az szemcséssé válna, visszamelegítéssel és újrahűtéssel megmentheti az alapanyagokat!

A torta összeállítása:
A hűtőből kivett lapokat kettévágtam (így 4 kisebb téglalapot kaptam). Lefejtettem róluk a papírt és betöltöttem a ganache-sal. A kilógó széleket levágtam és a maradék krémmel bevontam a torta oldalát is. A tetejére csokifodrokat halmoztam.Bár a leírás részletessége miatt bonyolultnak hangzik, a torta elkészítése mégsem jár nagyobb munkával, mint bármelyik másé (Nigella receptjeit most nem számítom ide), a végeredmény pedig olyan különleges, hogy kétszer ennyi gályázást is megér a dolog!

A héten felteszem a tojáshabos citromtortát is!

Könyvajánló

2010-02-28T15:14:00.006+01:00

Vagy lehetne az is a poszt címe, hogy Pierre Hermé menjen haza.... :-D
A történet ott kezdődött, hogy még decemberben vettem egy fantasztikus tortáskönyvet, melyből már több dolog is készült, többek között ez a háromtejes torta. A szerzője Rose Levy Beranbaum, aki már korábban világhírűvé vált a Cake Bible és a Bread Bible című könyve kapcsán. 20 évvel a Cake Bible után kiadta a Rose's heavenly cakes-et, ami a legfantasztikusabb tortáskönyv, ami valaha a kezembe került. A receptek nem tipikusan a 30 perc alatt összedobható zseniálprimitív torták, hanem részletesen leírt és körbemagyarázott műalkotások (kb. 6 oldal egy recept!), melyekben a hozzávalók nemcsak pohárban, hanem grammban is meg vannak adva (pedig amerikai könyv). Mivel az író magyar származású, olyan kifejezésekkel is találkozunk a könyvben, mint a "lekvár" és a "Jancsi torta"!
A könyv nemcsak azért nagyszerű, mert tele van jobbnál, jobb receptekkel, hanem mert mindent alaposan megmagyaráz, így számos cukrásztechnikát meg lehet tanulni, melyek a jövőben kreatívan használhatók. Megmagyarázza, hogy miért kell szobahőmérsékletű tojásokat használni, mire jó a borkősav, hogyan készítsünk tökéletes tojáshabot olasz módra (cukorsziruppal) vagy hány fokon verjük habbá a ganache-t?
Nem állítom, hogy kezdő háziasszonyoknak való, de ha valakit komolyabb mélységekben is érdekel a cukrászat, ki ne hagyja!!!
Én személy szerint már bejelöltem magamnak ezt a könyvét is a kívánságlistámon.

Hamarosan jönnek a receptek!

Gorgonzolás saláta vörösboros körtével

2010-02-25T16:01:00.004+01:00

A tegnapi saláta annyira jól sikerült, hogy úgy határoztam, ma is "ünnepelek". Egy újabb színes kis szösszenet az egészség és változatosság jegyében.

Hozzávalók két személyre:
két marék rukkola
gorgonzola vagy márványsajt
egy marék dió
két körte

Az öntethez
150 ml száraz vörösbor
100 ml ecet
50 g cukor
3 szegfűbors
3 szegfűszeg
5 feketebors

Az öntet hozzávalóit összemértem és feltettem főni. Közben meghámoztam, kimagvaztam és cikkekre vágtam a körtéket. A körteszeleteket 20 percen keresztül főztem takaréklángon, amíg megpuhultak és a lé besűrösödött alattuk. A körtét kiszedtem hűlni, a maradék levet pár kanálnyira beforraltam.
Egy serpenyőben megpirítottam a diót.

Közben a rukkolát tányérokra szedtem. A körtét és a sajtot elrendezgettem, majd megszórtam piritott dióval. Végül megöntöztem a vörösboros mártással.

A recept alapötlete innen: Olive 2009/12

Ünnepi ebéd

2010-02-24T14:48:00.006+01:00

Ne kérdezzétek, mit ünnepelek! Igazából semmit, de úgy is mondhatnám, hogy minden olyan apró dolgot, amiért érdemes élni.
Na nem mintha ilyen hangulatban ébredtem volna...De aztán mikor beszaladtam a közértbe egy kis tejért, nem tudtam ellenállni egy zacskó vérnarancsnak sem. A narancsról eszembejutott Susanne Goin téli salátája, így vettem még mellé egy doboz rukkolát. Itthon pedig volt még parmezán, datolya és mandula. A többi már csak pár perc kérdése volt, hiszen amíg a mandula pirult meghámoztam a narancsokat és a datolyával együtt felszeleteltem.
A rukkolát egy tányérra szedtem, rápakoltam a vérnarancsszeleteket, datolyadarabokat. Megszórtam parmezánnal és pirított mandulával. Sóztam, borsoztam és jófajta (D.O.P.) olivaolajjal meglocsoltam.

Már a látványtól is jó kedvem kerekedett, és az ízek kavalkádja sem okozott csalódást!
Igazi kényeztető ebéd fáradt hétköznapokra!

Sült paprikás fougasse

2010-02-23T00:54:00.005+01:00

Pedig már azt hittem mára utolértem magam! De nem. Úgy alakult, hogy megint megtalált egy "kis" munka. Hál istennek ez nem hónapokra szól, jól látható a vége, de a héten nem unatkozom.
Munka közben persze időnként bele-belenézek egy-két könyvjelzőbe, amiket még réges-rég jelöltem be magamnak a neten. (Ti is szoktatok elkalandozni munka közben?)
Nos az én egyik könyvjelzőm ez a csodás sült paprikás kenyér volt. A recept egy könyvből származik, ami csodás kenyereket ígér 5 perc munkával. Nem is álltam volna neki a dolognak, ha nem 5 percről lett volna szó. Meg arról a két kaliforniai paprikáról, amit egy hete vásároltam (más célból) és már kezdtek ráncosodni a hűtőben....
Hozzávalók:
300 ml víz
1 tk porélesztő
1 tk só
kenyérliszt (kb 2,5 pohár)

Langyos vízben felkevertem az élesztőt és a sót, majd kanalanként adagoltam hozzá a lisztet. Egy kicsit eltértem a recepttől, mert tettem bele egy ek. olivaolajat is (már ha ilyen mediterránban nyomjuk). A dagasztást a gépre bíztam, a kész tésztát olivaolajjal kikent tálban kelesztettem 3 órán keresztül (amíg duplájára nem nőtt).

Közben a 2 paprikámat feketére sütöttem a grillserpenyőben (platni is remek), majd beletettem egy tálba, amit lefedtem. A gőz hatására a paprikák bőrét könnyen le lehetett húzni, miután kihűltek. Kicsumáztam és feldaraboltam a paprikákat.

A tésztát ovális alakúra nyújtottam, az egyik felére rápakoltam a sült paprikadarabokat. A másik felét 2 cm-es csíkokban bemetszettem. Megsóztam Maldon sóval, kicsit borsoztam is a paprikát, majd ráhajtottam a bemetszett tésztát. A szélét jól összetapasztottam. A tetejét lekentem olivaolajjal, megsóztam és kakukkfűvel is megszórtam.
Sütőpapírra tettem és amíg bemelegedett a sütő, kelni hagytam.

A sütőt beizzítottam 250 fokra, majd berakram a kenyerem. Bőszen spricceltem a vizet az elején, hogy gőzös legyen a sütő belül, majd 220 fokra levettem a hőt.
Most trükköztem, és az elején csak alsó sütést használtam 8 percig, majd eztán váltottam vissza alsó-felső melegítésre, hogy jó piros héja legyen alul is a kenyeremnek (ha már nincs sütőkövem).
Félórán belül meg is sült a gyönyörűség, amit a család apraja-nagyja lelkesen fogyasztott.
Be is termeltük némi kéksajttal és fehérborral vacsorára majdnem az egészet.

Remek kenyér lett, amit még biztosan sokszor fogok készíteni!
Az eredeti receptet pedig itt olvashatjátok!

Sajtos croissant - házilag hajtogatott leveles tésztából

2010-02-18T14:41:00.006+01:00

Joanne Harris könyveit legtöbbször akkor veszem elő, ha pihenni akarok. A regényei teljesen kikapcsolnak, a szakácskönyveiben szereplő képek és receptek pedig otthonos érzést keltenek. Nem utolsó szempont, hogy eddig minden kipróbált receptje működött is!
Mivel az év eleje nagyon mozgalmasra sikeredett (illetve a folytatás sem ígérkezik másnak), mostanában nagyon keveset alkotok a konyhában. Örülök, ha valami ehetőt összedobok 20 perc alatt. De ezért ott motoszkálnak az agyamban hátul a kívánságlistán szereplő tételek, mint pl. ez a croissant.
Világéletemben imádtam, januárban nem is bírtam ellenállni a kísértésnek. Ebben a receptben az a jó, hogy pár óra alatt összedobható és másnap reggel már süthető is. A mi háromfős családunknak ez dupla adag, így a teljesen megkelt kiflik felét lefagyasztottam és kb. két hét múlva sütöttem meg reggelire.

Legszívesebben mindig tartanék a fagyasztóban, mert überelhetetlen mind reggeliként, mint uzsonnaként.

Hozzávalók:
50 dkg rétesliszt
4,5 dkg cukor
egy tk só
1,5 dkg friss élesztő
2 dl langyos víz
1 dl langyos tej
25 dkg vaj (véletlenül sem margarin)
egy tojás

Előkészítés:
A vaj és a tojás kivételével a robotgéppel összedolgoztattam a hozzávalókat és pihenni hagytam kb 20 percig.
A vajat 20x20 cm-es négyszöggé formáztam.
A tésztát kb 50x50 cm-esre nyújtottam, és belecsomagoltam a vajat.

Hajtogatás:
A csomagot kinyújtottam kb 20x60 cm-es téglalappá (az oldalarány mindig 1:3)
A tészta alsó harmadát felhajtottam, majd a felső harmadot is ráhajtottam, így megint egy 1:3 oldalarányú lapot kaptam, amit 90 fokkal elforgattam és újra kinyújtottam 20x60 cm-esre, majd folpackba csavartam és betettem a hűtőbe min. 30 percre (de volt benne 1,5 órás szünet is)
Ezt a hajtogatást ismételtem meg még kétszer vagy háromszor az este folyamán, ahogy időm engedte.

Lefekvés előtt kivettem a tésztát a hűtőből és kb 42x42 cm-esre nyújtottam. Kettévágtam és mindegyik téglalapból 6 háromszöget vágtam. Ezekre egy egy darab sajtot helyeztem és feltekertem kifli alakban. A kifliket sütőpapírral bélelt tepsire tettem, folpackkal beborítottam (nehogy kiszáradjanak) és egész éjszaka kelni hagytam (kb 7 órát).

Másnap bemelegítettem a sütőt 220 fokra. Lekentem egy felvert tojással a kifliket és kb. 15 perc alatt aranyszínűre sütöttem őket.

A második tepsi ment a fagyasztóba, majd a megfagyott kiflik egy hűtőzacskóba. A fagyos kifliket közvetlenül sütés előtt kentem le tojással és ugyanúgy 220 fokos sütőben sütöttem.
A képen a második csapat látható, mert az elsőnél esélytelen volt fotózni :-D

A recept Joanne Harris: Francia Piac című könyvéből származik.

Citromos mákos szelet lemon curd-del töltve

2010-02-03T04:38:00.003+01:00

Az egyik nagy kedvencem a citrom-mák kombináció, így egyértelmű volt, hogy a harmadik Zila tortaformára adaptált recept erre fog épülni.

Hozzávalók a tésztához:

2 nagy szobahőmérsékletű tojás

1 szobahőmérsékletű tojássárgája

200 g tejföl

2 tk vaníliakivonat

250 g finomliszt

250 g cukor

1,5 tk sütőpot

0,5 tk szódabikarbóna

0,5 tk só

3 kezeletlen citrom reszelt héja

50 g mák (ízlés szerint pirítva)

200 g szobahőmérsékletű vaj

A tojás kivételével a hozzávalókat a robotgép keverőtáljába mértem és a krémkarral közepes sebességgel egyneművé kavartam (kb. 2 perc). A tojásokat egy tányérban kissé felvertem, majd két részletben a masszához adtam és újabb 2-3 percig keverte a gép.

A 180 fokra előmelegített sütőből kivettem a forró tepsit, erre helyeztem az előkészített Zila tortaformát. Gyorsan lefújtam a leválasztó spray-vel, majd belekanalaztam a masszát.

Kb 40 perc alatt sült meg a tészta, ezt tűpróbával ellenőriztem.

A tészta egy része kinőtt a formából és a tepsibe csurogva sült meg, mely kostolónak nagyon örült a család, de így kb 15% veszteséggel lehet számolni.

A kész tésztáról először a szilikont, majd kihűlés után a fémkeretet is lehúztam. Hagytam teljesen kihűlni.

Lemon curd

Hozzávalók:

7 tojás sárgája

150 ml citromlé

egy kezeletlen citrom reszelt héja

90 g vaj

egy csipet só

210 g cukor

A hozzávalókat összemértem, majd vízgőz felett, folyamatos kavarás mellett sűrűre főztem. Ahogy kész lett egy sűrű hálójú szitán átszűrtem, majd hagytam kihűlni.

A kész krémet a kocka alakú mélyedésekbe töltöttem.

Eredmény: Nagyon intenzív citromos desszert, ahol a mák íze csak jelzésértékű, főleg textúrában teszi azt különlegessé. El tudnám képzelni egy vajasabb krémmel (Pierre Hermé klasszikus citromkrémje), ahol a citromlevet csak a tojással főzöm fel, és kihűlés után kanalanként dolgozom bele a szobahőmérsékletű vajat. Ez egy sokkal légiesebb textúrát adna, ami még érdekesebb lenne a mákos alapon. Majd legközelebb!

Maga a tészta is isteni, őzgerinc vagy kuglófformában is megsüthető, majd érdemes egy kis citromos cukorsziruppal átecsetelni, hogy nedvesebb legyen az állaga (bár mi önmagában is tökéletesnek találtuk).

Kitartás!

2010-01-31T15:43:00.001+01:00

Szíves elnézést kérek mindenkitől, aki hiányolja a posztjaim. Rengeteg a munkám, külföldön is voltam, mostanában pedig netem nincs.
De a konyha működik, a képek készülnek, egyszer időm is lesz, hogy megírjak mindent.
Addig pedig : Kitartás!

Erdő, erdő, erdő....

2010-01-19T09:53:00.003+01:00

Tegnap este szokás szerint hazafelé bekapcsoltam a rádiót az autóban.Az első pár taktus után felcsavartam a hangerőt és hazáig énekeltem...
Nagyon jó kedvem lett, remélem nektek is tetszeni fog!

Kávéfagylalt whiskys karamellkrémmel

2010-01-14T08:00:00.000+01:00

Ehhez a desszerthez egy örök nyerő párost választottam, a kávét és a karamellt.
Készült alá döngölt sajttorta-alap is amarettini kekszből, hogy élvezhessük a különböző textúrákat, de enélkül is finom nyalánkságot kapunk.
A fagylalt:
5 tojássárgája
150 g cukor
4 ek nescafe
250 ml tej
500 ml tejszín
egy tk vaníliakivonat

A tojássárgáját kikavartam a cukorral és a vaníliával. Felöntöttem a tejjel és a tejszín felével, majd lassú tűzön főzni kezdtem. Fontos az állandó kavargatás. Mikor már szépen bevonta a fakanál hátát a sűrűsödő sodó, lehúztam a tűzről. Belekevertem a kávét és a maradék tejszínt, majd behűtöttem. (Mivel nálunk felnőtteknek készült a desszert, került bele egy nagy lötty Kahlúa kávélikőr is).
A hideg masszát a fagylaltgép tartályába tettem és hagytam, hogy lágy állagú fagyit készítsen belőle. A fagyit betöltöttem a Zila tortaformába, és jól kifagyasztottam.

Whiskys karamellszósz:
300 g golden szirup
100 g demerara nádcukor
50 g vaj
1/2 tk Maldon só
2 ek bourbon whisky
125 ml tejszín

A whisky és a tejszín kivételével összeforraltam a hozzávalókat kb. 5 percen keresztül. Lehúztam a tűzről és vékony sugárban hozzáadtam a whiskyt, majd a tejszínt.
Hagytam kihűlni, majd csőrös mérőpohárba töltöttem, és annak segítségével a kávéfagyi mélyedéseibe adagoltam.

Kekszmorzsa alap:
200 g amarettini
75 g puha vaj

A hozzávalókat aprítógépben összeaprítottam, majd a tortaforma alapjának megfelelő nagyságú négyzetre lapítottam és behűtöttem.

Tálaláskor a kész alapra helyeztem a betöltött kávéfagyit. Legközelebb a tortaformát nem töltöm tele, hanem arra"döngölöm" az alapot, hogy egyszerűbb legyen tálalni.

Rozmaringos piskóta kecskesajttal, mézes tokajis redukcióval

2010-01-10T15:35:00.011+01:00

Karácsonykor ez a nem túl édes desszert lett a kedvencünk, amit a Zila tortaformával készítettem. Az első próbálkozásom a tortaformával csúfos kudarcba fulladt. Másodjára viszont - amikor kizárólag a saját érzéseimre hagyatkoztam az arányokat illetően - született ez a remek darab. Engedjétek meg, hogy ezzel kívánjak Boldog Új Évet nektek is!

Hozzávalók:
Az öntethez:
150 ml gesztenyeméz
150 ml tokaji vagy egyéb fehérbor ízlés szerint
1,5 ek friss rozmaringlevél aprítva
2 tk citromlé

A mézet és a bort összekevertem, felforraltam és kb. 5 percig gyöngyöztetve forraltam Miután levettem a tűzről beleszórtam a rozmaringot és állni hagytam pár órát. Kis üvegbe szűrtem, citromlével ízesítettem (opcionális).

A piskótához:
4 egész tojás
160 g demerara nádcukor
1 tk vaníliakivonat
225 g liszt
1 tk sütőpor
2 ek extra szűz olívaolaj
egy csipet só
1,5 ek apróra vágott friss rozmaringlevél

A sütőt előmelegítettem 180 fokra.
A tojásokat habosra kavartam a sóval a robotgéppel, majd hozzáadtam a cukrot és hagytam, hogy a legmagasabb fordulaton habbá verje a Kitchen Aid. Ez legalább 10 perces művelet volt, amíg kimértem és előkészítettem a többi hozzávalót is.
Mikor a tojásból gyönyörű hab lett, óvatosan hozzáadtam a lisztet, sütőport, vaníliát, rozmaringot, majd legvégül az olívaolajat (isteni aromát ad a tésztának).
A Zila tortaformát egy tepsire tettem, lefújtam a leválasztó spray-vel, majd beleöntöttem a masszát.
Addig sütöttem, míg mindenütt aranyszínű lett. A tésztát rácson hagytam kihűlni.
Kecskesajtos töltelék:
300 g friss krémes kecskesajt
1 ek vágott rozmaringlevél
1 tk só
egy ek. gesztenyeméz

opcionális:
néhány ek. pirított, vágott mogyoró
egy ek. Calvados

A töltelék hozzávalóit összekavartam. Mivel sok minden múlik a sajt állagán, ha szükséges egy-két kanál tejföllel, vagy tejszínnel lehet lágyítani. Ha túl folyós lenne a végeredmény, akkor pedig kanalazzuk egy muszlinkendőbe, amit egy nagy szűrőbe állítunk és hagyjuk lecsöpögni.
Én a SPAR-ban vettem francia kecskesajtot, annak pont tökéletes volt az állaga.
A krémet nyomózsákba szedtem és megtöltöttem a kis kockákat. Megszórtam pirított mogyoróval, és friss rozmaringlevéllel díszítettem.
Az öntet nagyon jól áll ennek a süteménynek, nem érdemes vele spórolni!

Változat: Ha valaki szereti a mazsolát, akkor tehet mindegyik lyuk aljába egy kis tokajiba áztatott mazsolát is.

Rusztikus húspástétom (Pate de campagne)

2009-12-29T18:00:00.010+01:00

Idén karácsonykor semmilyen heroikus akciót nem terveztem a konyhában, gondoltam, eljátszadozom ezzel a kis pástétommal. Mivel már egyszer szúrtam el ilyesmit (hálistennek évekkel ezelőtt), tudtam, hogy nem egy hamari műfajról van szó, és (szinte) minden a jó alapanyagokon múlik.
Persze aztán munka közben rájöttem, mennyire idő és energiaigényes dolog is ez, és már legszívesebben a hajam téptem volna, ha nem lett volna a kezem könyékig maszatos. Másnap viszont, amikor megkóstoltuk a produktumot, igazán büszke lettem magamra.
Azt nem állítom, hogy minden nap saját pástétom kerül az asztalra, de ezzel tényleg megérte gürizni!
Hozzávalók:
250 g csirkemáj
250 g csirkemell
kb. 1,2 kiló sertés lapocka
450 g friss hátszalonna
180 g prágai sonka (bőrét kidobtam)
150 g tisztított pisztácia
500 g szeletelt bacon
babérlevél
2 kis hagyma
4 gerezd fokhagyma
majoranna
kakukkfű
petrezselyem
bors
só
90 ml konyak
60 ml vörösbor

1. A csirkemájat feldaraboltam egy kis olajon minden oldalát átsütöttem. Rádobtam a csíkokra vágott hagymát, összepréselt fokhagymát és pár percig így sütöttem.
2. A kihűlt májat összekevertem a csirkehússal, 300 g friss szalonnával és 600 g lapockával és húsdarálón finomra daráltam.
3. A maradék 600 g sertéslapockát, sonkát és friss szalonnát kb egy centis kis kockákra vágtam. Összekevertem a darált egyveleggel. Hozzáadtam az itókákat, a zöldfűszereket ízlés szerint, sóztam (kb. másfél ek.), borsoztam.
4. A pisztáciát megtisztítottam és ezt is a masszához adtam. (Legközelebb tutira megveszem tisztítva a Culinárisban!)
5. Két 20 cm-es gyümölcskenyérformát kibéleltem baconnel és rákanalaztam a húsos masszát. A tetejére babérleveleket tettem. A túllógó széleket visszahajtottam.
6. A sütőt előmelegítettem 160 fokra, a formákat vízfürdőbe állítottam és kb 2 órán keresztül gyöngyöztettem. Nem szabad, hogy forrjon a vízfürdő!
7. A pástétom belső hőmérsékletét hőmérővel is ellenőrizhetjük: 66 fok felett elvileg kész van.
8. A kész pástétomok tetejére még forrón fóliát terítettem és egy-egy teli whiskysüveggel lenyomatva 12 órán keresztül hidegen pihentettem.

Másnap mustárral, savanyú uborkával és kenyérrel tálaltam.

A reggeli előtti, utáni, közbeni levezető tornát és csibészkedést pedig a Kapitány garantálta:

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!

2009-12-25T14:45:00.006+01:00

Ezúton is kívánok minden családtagomnak, barátomnak, ismerősömnek, olvasómnak áldott, békés Karácsonyt!

És kivételesen én is ajánlok egy kis zenét kedvencemtől, a Dave Matthews Band-től.
100% zene.

Minden kezdet nehéz...

2009-12-20T16:04:00.003+01:00

Avagy röhögjünk egy kicsit magunkon....
Bekerültem a Zila tortaformák tesztelő csapatába (hurrá!). A feladat nem kicsi, 3 receptet produkálni és ezen szuper formákra adaptálni.
Az első ötlet megvan, tökéletesen egészséges alapanyagokból gyártanék egy nem tipikus "édességet".

A megvalósítás első körben így sikerült:
A dolog nem csüggesztett, egy tojással bővebbre vettem a méretet és a technológiában is némi változtatást eszközöltem.

A második próbálkozás tökéletesen sikerült, holnap felvágom és betöltöm a kockákat, majd fotózom. A receptet pedig hamarosan (januárban) közlöm!

Fehércsokis trüffel matcha teával

2009-12-17T09:00:00.005+01:00

Nem tudom ki hogy van vele, de nálunk tele a konyhaszekrény különböző ritkának mondható alapanyaggal, nehogy az ihletett pillanatok elszálljanak megvalósítás nélkül. A japán zöld teapor is már fél éve figyelt a polcon a beteljesülést várva.
Tegnap a bejglizés utáni eufóriában neki is láttam a házi trüffelgyártás első szakaszának.
Az ízvilág több, mint különleges. Bátran ajánlom kísérletező kedvűek figyelmébe!

Hozzávalók:
120 ml habtejszín
Egy evőkanál ázsiai citromfű (kotányi)
200 g fehércsokoládé
pár kanál matcha

A tejszínt felforraltam, beletettem a citromfüvet és pár órán keresztül állni hagytam. (Szánkózás, vacsi, romeltakarítás).
A fehércsokit darabokra törtem, rászűrtem a tejszínt és óvatosan elkezdtem melegíteni a mikróban alacsony fokozaton. Sűrűn átkavartam.
Közben kb. 35 fokos vízfürdőt készítettem, majd elzártam alatta a lángot. Mikor már jó langyos volt a fehércsokis massza, áttettem a vízfürdőbe, és szép lassan összeolvasztottam.
A türelem nagyon fontos, mert a fehér csoki már 30 fokon képes összeugrani, és mehet a kukába...
Az olvadt keveréket aztán visszatettem a hűtőbe hűlni.
Kb. 1,5 óra múlva formázhatóvá vált. Ekkor golyókat készítettem, amit meghempergettem a teában.

Bejgli

2009-12-16T22:20:00.000+01:00

Be kell vallanom, hogy én még soha nem csináltam bejglit. Pedig imádjuk. De valahogy eddig mindig kaptunk, vettünk eleget. Az idén viszont elhatároztam, hogy másképp lesz.
Íme az eredmény. S hogy mindezt stílusosan sikerült az első havas napra időzíteni, az csak megduplázta a sikerélményt.

Hozzávalók 2-2 rúdhoz:
500 g liszt
50 g porcukor
1,5 dl tejföl
20 g friss élesztő
1 tojás
250 g vaj
egy csipet só

Az élesztőt megfuttattam a langyos tejfölben, majd a többi hozzávalóval együtt a robotgép dagasztókarjára bíztam. Hamarosan összeállt egy szép selymes tészta. Ezt folpackkal letakartam és hűtőbe tettem egy éjszakára.
100 g mazsolát beáztattam egy nagy stampedli rumba.

Másnap elkészítettem a kétféle tölteléket:
Diótöltelék:
A mazsola fele
Vaníliaesszenciát ízlés szerint
200 g porcukor
1/2 dl tej
200 g darált dió
Ezeket összeforraltam, langyosra hűtöttem.

Máktöltelék:
A mazsola másik fele,
1 citrom leve és héja
200 g darált mák
200 g porcukor
0,5 dl víz
Ezeket is összeforraltam, langyosra hűtöttem.

A tésztát négy darabba vágtam, téglalap alakúra nyújtottam őket. Megkentem a felső szélét tojásfehérjével (ide nem kerül töltelék), a többi részt pedig a töltelékkel. A rövidebb széleket 2 cm-re behajtottam, majd a hosszabbik széle mentén feltekertem.
Szilikonlappal bélelt sütőlemezre tettem, lekentem tojássárgájával. Fél órát pihentettem sütés előtt a kész rudakat. Mielőtt sütőbe kerültek volna, alaposan megszurkáltam őket, hogy a gőz távozni tudjon.
180 fokos sütőben 35 percig sütöttem őket.

Legközelebb a mákosba aszalt szilvát is teszek!

Ragacsos gyömbérkenyér

2009-12-10T08:00:00.001+01:00

Ilyen randa időben muszáj lélekmelegítőket gyártani, s ha már jön a Karácsony, akkor jöjjön a klasszikus angol gyömbérkenyér is.
Állagra a brownies-hoz hasonlóan nedves marad, viszont nem olyan sűrű. Ideális minden tea és kávé mellé.

Hozzávalók és elkészítés:
75 g vaj
100 g golden syrup
100 g melasz
60 g sötét muscovado cukor
2 púpos tk gyömbér
1/2 tk fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg

Ezeket egy lábasban összemelegítettem, olvasztottam.
Levettem a tűzről és hozzáadtam:

125 ml tej
1 tojás
150 g liszt
egy ek víz
1/2 tk szódabikarbóna

A kapott keveréket sütőpapírral kibélelt 18x18 cm-es jénai edénybe öntöttem és 170 fokon kb 45 perc alatt megsütöttem. A formában hagytam kihűlni.

A melaszos íz ellensúlyozására készítettem még rá citromos mázat is. Ehhez néhány kanál porcukrot összekevertem egy fél citrom levével. A mázat egy kis műanyag zacskóba tettem, aminek a végén pici lyukat vágtam. A felszeletelt gyömbérkenyérkockákat ezzel írókáztam meg.

Torta de las tres leches, avagy a te(l)jes igazság

2009-12-08T14:30:00.006+01:00

Ennek a tortának minden szeletében van egy pohár tej, na nem mintha külön reklámra lenne szüksége. Bársonyos, tejszínes ízvilág, melyből még a begyepesedett étcsokirajongók (pl. én) is kétszer kérnek. Bár Lúdanyónál találkoztam először az ötlettel, ez a recept a legújabb, amazonon lőtt tortáskönyvemből van. De erről inkább később írok egy posztot.
Addig is jöjjön a recept:

Hozzávalók (18 cm-es formához)
3 tojás
100 g cukor
100 g liszt
egy kiskanál vaníliaesszencia
egy csipet só

A tojásokat összekevertem a cukorral, sóval és vaníliával és a keverőtálat vízfürdő felé állítottam. Amikor már jól megmelegedett az edény, robotgéppel 5 percig a legmagasabb fokozaton vertem a habot. (a kitchen aid tálját ez a mennyiség félig meg is töltötte!
Ekkor beleszitáltam a lisztet és óvatosan összekevertem a masszát.
Sütőpapírral kibélelt formában 175 fokon kb 30 perc alatt megsült a piskóta.
A forma oldalát és alját levettem, de a sütőpapírt rajta hagytam alul, így hűtöttem ki.

Közben elkészítettem a tejes keveréket:
Hozzávalók:
6 dl igazi tej (mi mostanában rákaptunk az üveges biotejre)
egy tubus sűrített tej (igen tudom, erre nincs mentség)
1,5 dl tejszín

A tejet nagyon kis lángon felére beforralom. Ehhez időnként meg kell keverni, le ne kapjon. A kapott 3 dl "sűrített tejhez" hozzákeverem a bolti lónyálat, azaz a cukrozott sűrített tejet és a tejszínt.

A tortaformát kimosom. A pulton egymásra helyezek kereszt alakban két darab folpackot, erre ráteszem a tortát. A torta legfelső kérgét levágom egy kenyérvágó késsel (a gyerekek odalesznek érte), és folpackostól a tiszta tortaformába teszem. A lényeg, hogy tökéletesen szigeleteljen a fólia.
A tejes keverékkel megöntözöm a tortát, majd becsomagolom és egy éjszakára a hűtőbe teszem.
Másnap cukrozatlan tejszínhabbal tálalom.

Feketekagyló klasszikusan

2009-12-07T13:47:00.003+01:00

Ez az egyik kedvenc ételem. Gyors, sallangmentes, tökéletes. Imádom.
Jöhet előételnek, főételnek vagy desszertnek...esetleg 3 in 1, mint legutóbb.

A dolog apropóját a karácsonyi bevásárlás első fázisa szolgáltatta, amikor is elzarándokoltunk a Metróba. Évek óta nem jártam itt, így persze mindent át kellett nézni, aminek a következménye egy igen jelentős számla lett.
DE! A halválasztékuk egészen jó, az áraik pedig megfizethetők, szóval ezért valószínűleg érdemes lesz kijárni ide. A féltenyérnyi feketekagyló kilója például 750 ft volt. Bruttó.

Persze vettünk is 3 kilónyit és egy bagettet is mellé.
Otthon lesikáltuk a jószágokat, összesen 3 darab volt, amit sérültnek nyilvánítottunk és kidobtunk. A kedvenc vaslábosomban vajon megfonnyasztottam 3 nagy hagymát felkarikázva, rádobtam vagy 10 gerezd zúzott fokhagymát. Felengedtem egy kis (2 dl) száraz fehérborral, majd némi tejszínt (2 dl) és kevertem bele. Megborsoztam.
Ezután ráhalmoztam a kagylókat, mejd lefedve gőzöltem 6-8 percig. Ezalatt megterítettem, a bagettet felszeleteltem a behűtött fehérbort kitöltöttem.
Tálaláskor megszórtam petrezselyemmel.

Igazi ünnepet varázsolt az asztalunkra!

A világ legegyszerűbb répatortája

2009-12-05T23:22:00.005+01:00

A jó dolgok legtöbbször nem bonyolultak. Erre egy igen jó példa ez a répatorta, amit kb 5 perc munkával össze lehet dobni. Sajnos a féléletideje sem sokkal több ennél, különösen, ha a "csenőmanók" aktívak.
Ez a recept abból a szempontból különleges, hogy étolajat használtam hozzá, ami különösen jó állagot biztosít a tésztának, és nem engedi kiszáradni. A narancstól pedig igazán üde karaktere lesz az egésznek. Nekünk nagyon ízlett!

Hozzávalók:
175 g barnacukor
125 ml étolaj (lehetőleg valami minőségi)
3 nagy tojás (szobahőmérsékletű)
250 g reszelt répa
100 g mazsola
1 narancs reszelt héja
1 tk szódabikarbóna
1 tk fahéj
1/2 tk szerecsendió
175 g liszt

A hozzávalókat összekeverjük, és sütőpapírral kibélelt aljú 20 cm-es tortaformában 180 fokon megsütjük.
Rácson kihűtjük. A narancs levét kinyomjuk, összekeverjük némi porcukorral. Az így kapott mázzal bevonjuk a tortát, de aki spórolni szeretne a kalóriákkal, elég ha csak megcirmozza a felszínét.

Csokoládés gyümölcstorta

2009-12-02T22:03:00.007+01:00

Mostanában gyakran előveszem Nigella karácsonyi könyvét, hogy erősítsem a karácsonyi inspirációt. A hétvégén pedig úgy döntöttem itt az ideje, hogy kipróbáljam az egyik legjellegzetesebb angolszász édességet, no meg a fondantos díszítést.

A receptet narancslikőrrel készítettem (mert nem volt itthon Tia Maria) és egy kicsit csökkentettem a cukortartalmán is. Így is brutálisan tömény lett, de mivel vendégségbe vittem, maradéktalanul elfogyott.

Hozzávalók:
350 g aszalt szilva
250 g mazsola
175 g g aszalt áfonya
175 g sötét muscovado cukor
pár kanál méz
125 ml Grand Marnier
2 narancs leve és reszelt héja
1 tk vegyes fűszer (fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió ízlés szerint)
2 tk cukrozatlan kakaópor
3 tojás
150 g liszt
75 g őrölt mandula
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk sütőpor

1. A hozzávalókat a kakaóporral bezárólag a felsorolás sorrendjében egy nagy edénybe összeöntöttem és kis lángon kavargatva összemelegítettem, amíg forrni nem kezdett. 10 percig gyöngyözve forraltam, majd egy bő órát állni hagytam.

2. A sütőt előmelegítettem 150 fokra, kibéleltem egy 20 cm-es tortaforma alját és oldalát sütőpapírral.

3. A tojásokat, lisztet, mandulát, szódabikarbonát és sütőport is a keverékhez adtam, amit aztán beleöntöttem a tortaformába.

4. Kb 2 órán keresztül sült a torta, tűpróbával sűrűn ellenőrizgetve a vége felé.

5. Az oldalát levettem a formának és hagytam kihűlni.
Másnap elkészítettem a fehér fondant borítást Cserke útmutatója szerint, és egy mozdulattal a tortára helyeztem. Körbevágtam a cukormázat, egy ezüst szalaggal körbevettem a tortát. A szalagot néhány öltéssel rögzítettem a megfelelő méretűre.

A pár nappal előtte készített fondantcsillagokat szintén szalagra fűztem, amire masnit kötöttem, és a kész csillagfüzért a torta tetejére helyeztem.
A fondantcsillagokat különböző méretű kiszúrókkal készítettem rózsaszín pillecukorból, amihez még egy kis piros ételfestéket is adtam, hogy különböző árnyalatúak legyenek.

Advent I., a "díszítés"

2009-11-29T22:22:00.008+01:00

Ez az év is gyorsan elröppent! Kicsit fura belegondolni, hogy szinte most lett vége a nyárnak, és már a Karácsonyra készülődünk. Igen, többes számban! Mert hogy idén már Danikapitány is részt vesz a készülődésben a maga gyermeki lelkesedésével és 2 egész és 3/4 évével. Minden nap alaposan kitárgyaljuk a Mikulás szokásait, a fenyőfadíszítést és hogy vajon mit fog hozni az "angyalka". Kapott egy kis gyúródeszkát nyújtófával, amin esténként "süteményt" szaggat a gyurmából, és ezenkívül mindig mindenben részt akar venni, ami a konyhában és azon kívül zajlik.
Például a "díszítésben":A koszorúalapot a piacon vettem, állítólag "dán" fenyő van rá rögzítve, ami nem hullajtja a leveleit. Az aranyozott gyertyákba egy virágboltban botlottam. Ehhez már csak egy zacskó "termést" vettem, a többi hozzávalót az itthoni "adventi dobozból" guberáltam. A gyertyák felhelyezése után ragasztópisztollyal és dróttal rögzítettem a díszeket és egyéb elemeket, amit Dani adogatott egyesével a kezembe. A dolgot nem bonyolítottuk túl, a végeredmény ilyen lett:A konyhában sem tétlenkedtünk, elkészült az első adag biscotti. Maradtam a GoodFood receptjénél, de karácsonyi fűszerkeverék helyett kizárólag vaníliát tettünk bele, és a mandulát pedig a saját mogyorónk helyettesítette.
A tesztközönség ezen változtatásokat olyan lelkesen üdvözölte, hogy hamarosan készülhet a következő adag.
Teszteltünk még néhány köretet a hétvégén, így a következő posztokban számíthattok gránátalmás kuszkuszra, és a világ legjobb steak burgonyájáról is muszáj megemlékeznünk.
Tartozom egy répatorta recepttel és megmutatom azt a karácsonyi gyümölcstortát is, amit fondanttal vontam be Cserke módszerét követve.
És amivel legszívesebben kezdtem volna a posztot, de dicsekedni nem illik, hogy IGEN, kaptam egy Le Creuset edényt!!! Anélkül, hogy a beszerzés részleteivel fárasztanálak benneteket, itt szeretnék még egyszer hálás köszönetet mondani Izának, aki nélkül ez nem sikerülhetett volna! Bár a terv az volt , hogy burgundi marhatokánnyal avatom fel Őnagyságát (28cm, de nem bírtam magammal, úgyhogy a hétvégén ebben főtt meg a vörösboros szilvaleves, a gyümölcstorta mix (igen, azt is főzni kellett), majd Gordon Ramsay zseniális párolt lilakáposztája, amit a libasült mellé ettünk.
De ami késik, nem múlik: a marhahús már a hűtőben várja a sorát! :-D

Mogyorós-kávés keksz

2009-11-11T20:36:00.005+01:00

Gondoltam újítok egy kicsit, és nem zabpelyhes keksszel töltöm meg újra a nagy dobozunk. Martha Stewart honlapján jobbnál-jobb receptekre bukkantam, ez is közülük való.
Igazi jó kis ropogtatnivaló, nem csak felnőtteknek!
Hozzávalók:
2 bögre (250 ml) liszt
1 tk sütőpor
1 tk só
220 g vaj
1,5 pohár barna cukor
2 nagy tojás
3 ek Nescafe
30 dkg durvára vágott mogyoró

A hozzávalókat összedolgoztam, majd kicsit hűtőbe tettem dermedni. Diónyi halmokat pakoltam a szilikon sütőlapra és 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt aranybarnára sütöttem őket.
Szerintem darált mogyoróval is nagyon jó lehet, legközelebb úgy próbálom ki.
A teáskanálnyi só pedig egyáltalán nem sok, nagyon jól kiemeli az ízeket!

Mazsolás kuglóf brióstésztából, Pierre Hermé szerint

2009-11-09T14:13:00.003+01:00

Október 28-án megszületett M. barátnőm kisfia, így valami nagyon táplálóval szerettem volna az új anyukának kedveskedni a "tejfakasztó" bulin.
Régebben is készítettem már brióst, de őszintén mondom, ennél jobbat még nem kóstoltam!!! A falatok valósággal olvadtak az ember szájában...
A kuglófnak egyetlen hátránya van: a tárolást nem nagyon bírja, tehát érdemes akkor sütni, amikor nagyobb vendégseregre számíthatunk, akik hamar eltüntetik az utolsó morzsát is. Számításaim szerint egy ekkora kuglóf 12-15 embernek is elég lenne, ha mindenki csak egyszer kérne. A mi esetünkben 6 felnőtt egy ültő helyében megette a két harmadát.
Hozzávalók:
7 g porélesztő
7 nagy tojás (vagy 8 kicsi)
500 g rétesliszt
400 g szobahőmérsékletű vaj
egy tk só
250 g rumba áztatott mazsola
pattintott mandula

továbbá:
80 g vaj és cukorszirup a kenéshez
kristálycukor a szóráshoz

A tojásokat összekevertem az élesztővel, sóval és a liszttel. Miközben a robotgép dagasztott kanalanként hozzáadtam a vajat.
Bő negyedórás dagasztás után a tészta csodálatos állagúvá vált, szépen elvált a keverőtál falától. Ekkor még beledolgoztattam a mazsolát, majd 3 órán keresztül kelesztettem.

Kivajaztam egy nagy kuglófformát a tetejébe szórtam a mandulát. A tésztát egyenletesen eloszlattam a formában és újabb másfél órán keresztül kelesztettem.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra és kb. 50 perc alatt megsütöttem a kuglófot.

Rácsra borítottam és még forrón lekentem vajjal, majd cukorsziruppal (ezt 300 g cukorból, két dl vízből és egy tk narancsvirágvízből főztem, de a harmada is elég lett). Megszórtam kristálycukorral.

Langyosan volt a legfinomabb, de másnap reggel is jól csúszott a capuccino mellé!

"A" túrógombóc

2009-11-08T14:38:00.004+01:00

Mostanában sorban főzöm a hagyományos magyar fogásokat, hogy kikísérletezzem a saját recepttáram.
Elég sok túrógombóc receptet kipróbáltam, az eredmények elég szélsőséges skálán mozogtak. Már kezdtem feladni, hogy valaha sikerül kikísérletezni a jó arányokat. Még jó, hogy a szomszédságban két hivatásos séf is lakik, ilyen esetekben a legjobb őket megkérdezni.
És mint várható volt: a gombócok remegősek, puhák és isteni finomak lettek!
Köszönöm Norbi!!!

Hozzávalók:
500 g áttört túró
3 pici tojás
egy csipet só
75 g búzadara

A hozzávalókat jól összekevertem és a hűtőbe tettem pihenni.
Történetesen elcsúsztak a hétvégi programok, így másfél nap után került sor a gombócok formálására.
Lobogó vízben 18 percig főztem őket és vajban pirított zsemlemorzsával, tejföllel és porcukorral tálaltam.

Gnocchi

2009-11-07T14:51:00.004+01:00

Nagyon sokáig ódzkodtam gnocchit készíteni, így legtöbbször csak éttermekben ettem. A nyár végén viszont olyan szép Ella burgonyákkal találkoztam a piacon, hogy nem lehetett ellenállni a kísértésnek.
Az elkészítés egyszerű és gyors, az eredmény pedig minden várakozást felülmúl.

Hozzávalók:
60 dkg Ella (lisztes) burgonya
1 egész tojás
rétesliszt
parmezán
vaj

A burgonyákat héjastól puhára főztem, majd meghámoztam. Még forrón áttörtem őket, és egy nagyobb tepsiben szétterítettem a pürét, hogy minél több gőz távozzon belőle. Mikor kihűlt, összekevertem a tojással, sóval, ízlés szerint egy kis reszelt parmezánnal (elhagyható) és annyi liszttel, hogy formázható tésztát kapjak.
Egy nagy lábosban sós vizet forraltam.
A tésztákból hosszú, vékony rudakat formáztam, azokat kis darabokra vágtam, villával megnyomtam.
A sós vízben 1-2 perc alatt megfőnek, ha feljönnek a víz tetejére már lehet is őket kiszedegetni.

Ettük már spenóttal és márványsajttal, különböző gombaragukkal, de nekem még mindig önmagában ízlik a legjobban jó sok parmezánnal és vajjal meglocsolva.

Borgonya-zeller gratin

2009-11-06T09:45:00.000+01:00

Mindenkinek megvan a maga mumusa a konyhában, nekem ezt a köretek jelentik. Nem mintha nem vágynék érdekesebb és finomabb dolgokra, de hajlamos vagyok ezen spórolni időt és energiát.
Így nem készült még nálunk soha szalmaburgonya, burgonyakrokett és még sok minden.
Időnként azért erőt veszek magamon, és próbálkozom.
Ezt a próbát két dolog is inspirálta: az egyik, a Pastramiban elköltött kellemes vacsora. A hely hangulata nagyon tetszett, a braisingelt borjú tökéletes volt, a köret viszont kriminális.
Bővebben: nyers és ízetlen.

A másik inspirációt az jelentette, hogy jelenleg a Kitchen Aid reszelődobjait tesztelgetem és nagy megelégedéssel tapasztalom, hogy fantasztikusan alkalmas akár krumpli és zeller 1 mm-es szeletelésére is. Így már tényleg nem nagy munka összedobni ezt a köretet.

Hozzávalók:
friss, nem fás zellergumó (200 g) és krumpli (600 g) 1:3 arányban
kb 3 dl tejszín
só, bors, szerecsendió
egy gerezd áttört fokhagyma
a kedvenc sajtunkból és jókora darab (kb 150 g)

A zellert és a krumplit meghámoztam, vékonyra szeleteltem.
A reszelődobot finomreszelőre cseréltem, és a sajtot is lereszeltem egy másik edénybe. A sajthoz kevertem a tejszínt és a fűszereket. Egy kis tejjel lazítottam, hogy ne álljon meg benne a kanál.
Egy kerámia sütőtálat kivajaztam, beletettem egy réteg zeller-krumpli egyveleget, ráöntöttel egy kis sajtos kencét. Ezt a rétegezést ismételtem, amíg el nem fogyott az összes hozzávaló.
Ekkor 180 fokos sütőbe toltam és kb 1,5 óra alatt megsütöttem. A tetejét félúton letakartam, nehogy megégjen, de nekem kellett ennyi idő, hogy a zeller is megpuhuljon.
Konfitált kacsával ettük, de én másnap magában is finomat ebéd kerekedett belőle.

Le Creuset

2009-11-05T08:00:00.001+01:00

Aki egy kicsit is ismer, tudja mennyire odavagyok a jó és tartós dolgokért. Most éppen Le Creuset lázban égek, nagyon szeretném a következő burgundi marhatokányom egy ilyen csinos darabban elkészíteni. Méretben még hezitálok a 24 cm-es és a 26 cm-es között, de a színben már legalább biztos vagyok.
Már csak a beszerzésben kérek egy kis segítséget. Szerintetek hol érdemes venni?
Aki pedig birtokol ilyesmit, kérem írja meg a tapasztalatait!
Köszönöm!

A 24 karátos brownie

2009-11-04T13:46:00.007+01:00

Ha már ilyen csokis hangulatba kerültem, nincs megállás, meg kell osztanom ezt a receptet is.
Mivel számomra (és még sok-sok barátunk számára is) ez lett a tökéletes, szerényen csak 24 karátosnak nevezem ezt a negyedóra alatt összedobható, saját fejlesztésű csemegét.

Hozzávalók:
200 g étcsokoládé
250 g vaj
4 tojás
40 g cukrozatlan kakaópor
125 g liszt
1/4 tk sütőpor
300 g nádcukor
200 g pirított mogyoró
egy löttyintés házi vaníliakivonat

A sütőt bemelegítem 180 fokra.
Egy edénybe vizet teszek, erre teszem rá a robotgép tálját, hogy a gőzben összeolvadjon a csokoládé és a vaj.
A mogyorót megpirítom. A többi hozzávalót kimérem.
Amikor a csokoládé és a vaj felolvadt, hozzáadom a tojásokat és a többi hozzávalót. Aki nagyon kávés, nyomhat bele még egy erős presszót is, nem fogja elrontani. (Én inkább mellé szeretem inni.)
Sütőpapírral kibélelek egy kis méretű tepsit vagy jénait (23x23 cm), beleöntöm a masszát.
A sütőbe tolom és kb 30 percen át sütöm.
Az, hogy mikor veszem ki, ízlés dolga. Mi nem szeretjük szárazon, de aki így kedveli, nyugodtan ráhúzhat még tíz percet.
Vaníliafagyival, tejszínnel, málnazselével vagy csak egy csésze kávéval garantált siker!

Earl Grey teás csokimousse

2009-11-03T15:11:00.007+01:00

Konzervatív vagyok a teákat illetően, az örök kedvencem még mindig az Earl Grey. Ezért is örültem nagyon tavaly télen, amikor felfedeztem, hogy a Lindt-nek kapható ilyen teás változata is.
A kombináció tuti befutó lett, ma csoki mousse formában készítettem.
Hozzávalók 2 személyre:
100 g minőségi étcsoki (én Valhrona Guajana-t használtam)
1-2 ek erős Earl Grey tea
2 tojás
1 dl tejszín
egy ek cukor
1/2-1 tk narancsvirágvíz (Culináris)

A csokoládét gőz felett megolvasztottam, hozzáadtam a teát. Kicsit hagytam kihűlni. Hozzákevertem a két tojás sárgáját, majd óvatosan a keményre vert tojásfehérjéket. Itt érdemes először egy kanálnyi mennyiséggel fellazítani a masszát, majd így hozzáadni a maradék habot.
Üvegpoharakba (koktélospohárban remekül mutat) szedtem és a hűtőbe pakoltam.

A tejszínt a cukorral és a narancsvirágvízzel összekevertem, majd kézi minihabverővel (Ikea gyerekkollekció :-) félkeményre vertem. A csokihab tetejére halmoztam, a tetejére csokiforgácsokat szórtam.

Megj:
Most, hogy már megettük, az a véleményünk, hogy ez így túl tömény. Így a közeljovőben kipróbálom Pierre Hermé alapreceptjét is, ami már első ránézésre is könnyebbnek tűnik.
Hamarosan folytatom a történetet...

Forrás: Olive 2009/10

A klasszikus forró csoki P.H. módra

2009-10-22T14:50:00.004+02:00

Bár az eredeti forró csokoládéban nem szerepel tej, mégis a legtöbb helyen valami tejes verzió kapható. Azok a helyek, ahol porból keverik, pedig nem számítanak.
Mióta lehűlt a levegő, kezd véget érni a csoki-absztinenciám. Rendes kis Gombóc Artúr módjára először a nyárról maradt csokifagyi fogyott el, majd a bonbonok. A héten már csak alapanyag csokik maradtak a szekrényben, így kénytelen voltam munkához látni.
Bemelegítésül ezt a csokoládéitalt választottam.

Hozzávalók:
500 ml 3,6%-os tej
60 g víz
50 g cukor
115 g 70%-os étcsoki olvasztva

Egy kis lábasban összemelegítettem a tejet, a vizet és a cukrot. Hozzáadtam az olvadt csikoládét és kevergetve tovább melegítettem. Ahogy az első buborék a felszínre úszott, levettem a tűzről és egy percig turmixoltam egy botmixerrel. Ettől valami csodás állaga lesz, szóval ki ne hagyja senki ezt a lépést!

Poharakba töltöttem és tejszínhabbal tálaltam. Aki szereti cifrázhatja a kedvenc fűszerével.
Lélekmelegítő!

A mi márványsajtos kekszünk

2009-10-20T19:40:00.004+02:00

Imádjuk a jó érett márványsajtot. Azon kívül, hogy finom, nagyon hálás darab abból a szempontból is, hogy sokáig tárolható. Legfeljebb egy kicsit még márványosabb lesz :-D
Így jártunk most is, a sajtfiók hátsó részében megbúvó darabkával.
A receptet a Sajtkukacék és Gabojsza receptjéből gyúrtam és formáltam a saját ízlésünkre, ami olyan jól sikerült, hogy muszáj dokumentálnom.
Hozzávalók:
18 dkg liszt
18 dkg márványsajt
14 dkg vaj
egy fél tk só
2 tk demerara cukor

A hozzávalókat késes gép híján két kis kezemmel alaposan összegyúrtam, majd a fagyasztóba tettem pár percre. Kinyújtottam, korongokat szaggattam és 180 fokos sütőben kb 10 perc alatt megsütöttem.
Mi muskotályos édes szőlővel szerettük a legjobban.

Energiabomba fáradt hétköznapokra és hétvégi kirándulásokra

2009-10-13T14:51:00.003+02:00

Az úgy van, hogy akárhányszor nyitom ki a Szakácsok könyvét, mindig a flapjack-hez jutok, nézem a katonás sorba állított csodaszép szeleteket, és jól megbeszélem magammal, hogy ez a következő dolog, amit megsütök.
Aztán a dolog rendre elmarad.
Tegnap viszont volt egy szabad fél órám és némi ihletem, így elkészült. És milyen jó, hogy elkészült! Így ma P-nek nem kell gumimacit rágnia kaja helyett egész nap a nógrádi vadonban a céges rendezvényükön (a múltkor ugyanis ezt bírta venni a főnökük "ellátmányként"), ha nem jut ideje enni. Dani is ezt rágcsálta ma bölcsibe menet, és nekem is erőt adott a hajnal hatos keléshez.

Annyiban változtattam csak a recepten, hogy több áfonyát tettem bele, és nem vontam be fehércsokival a szeletkéket. Szerintem így is elég tömény, ütős darab, csokival a tetején már émelyítő lenne...

Hozzávalók:
250 g vaj (véletlenül sem margarin)
200 g juharszirup
100 g barnacukor (esetleg itt is lehet faragni a mennyiségből)
100 g liszt
250 g zabpehely
220 g vörösáfonya

A vajat a juharsziruppal és cukorral összemelegítettem. Amikor habzani kezdett belekevertem a többi hozzávalót. Egy 23x23 cm-es sütőpapírral kibélelt formába simítottam és 170 fokos sütőben kb 25 percig sütöttem. Mikor teljesen kihűlt papírral együtt deszkára emeltem, és egy éles késsel kis téglalapokra szeleteltem.
Dobozban pár napig eltartható.

Legközelebb kipróbálom mézzel is, de akkor kihagyom a barnacukrot, nehogy túl édes legyen. Esetleg kandírozott narancs és citromhéj, esetleg gyömbér, fahéj hozzáadásával téliesíthető az ízvilág. Juharszirup esetén nem érdemes fűszerezni, nehogy agyoncsapjuk a szirup aromáját.

Almás pite gyorsan, maradékokból

2009-10-07T16:51:00.005+02:00

Ez a legegyszerűbb és leggyorsabb almás pite, amit valaha készítettem. A receptet improvizáltam, így az adatok hozzávetőlegesek.
Mivel a tésztaréteg alulról kimaradt, így elronthatatlanná vált és kb feleannyi kalóriából megúszható lett volna, mint a klasszikus verzió...csak ne akarnánk folyton repetázni.

Hozzávalók:
kb. másfél kiló savanyú alma hámozva, darabolva
egy diónyi vaj
kb. 10-15 dkg mazsola
pár kanál méz
egy tk. fahéj
Calvados (opcionális)
Ezeket kb 10 percig összepároltam. Nem kell, hogy megpuhuljon teljesen az alma, csak egy kis levet engedjen. Nálam nem került sütőbe azonnal ez az egyveleg, így a mazsola szinte teljesen felitta az alma levét.
Az almatölteléket a piteformába öntöttem, és befedtem a tésztával.
Ehhez a mélyhűtőben leledző omlós tészta maradékokat használtam, de akinek olyan nincs gyúrjon össze 5 dkg vajat, 10 dkg liszttel és 2,5 dkg cukorral és egy tk hideg vízzel.
A lényeg az, hogy vágjunk nyílásokat a tetejére, hogy a gőz távozhasson.
Egy tojássárgáját kicsit felhígítottam tejjel, azzal kentem le a tetejét.
200 fokon hamar megsült.

Aki ettől szofisztikáltabb desszertre vágyik, annak pedig ezt a receptet ajánlom.