Nem vagyok az az izgulós fajta, de pénteken elég felpörgetett állapotba kerültem. Először is sütöttem két tepsi macaront. Az egyik tepsi tökéletes lett, a másik katasztrófa. Ne kérdezzétek miért, ha tudnám, már posztoltam volna. De nem adom fel a gyakorlást! :-D
Ezek után nekiláttam a pályaműnek. Tökéletes tésztát kavartam, amit sikerült is egyben kivenni a formából. (hurrá!) Úgy döntöttem, nem kísértem tovább a sorsom.
Még próbaképpen összedobtam egy csokis macaront is, pont úgy, ahogy a múlt héten (mert azok csodásak lettek), de puszedlikké váltak a sütőben...
Ekkor beláttam, jobb ha egy kicsit dolgozok, hogy lehűljenek az agytekervényeim és fordítottam pár oldalt szakszöveget...
Majd nekiláttam a végleges lemon curdnek. Egész héten ezen járt az agyam, elpancsoltam vagy 20 tojást, vettem új szűrőket, hogy végül megszülessen a számomra tökéletes, gyorsan kivitelezhető curd.
Külön megelégedésemre szolgált, hogy Pataki úr ki is emelte az eredményhirdetés során. :-D
Persze attól, hogy nagyon finom és fényes, még mindig nem lehetett olyan szépen díszíteni, mint a habos tortákat, a mentalevélke opció pedig már túl későn jutott eszembe...Szóval péntek este úgy feküdtem le, hogy holnap elmegyek "letudni" a versenyt, a pályamű pedig max egy kategóriában esélyes: ronda, de finom.
Csak másnap reggel döbbentem rá, hogy még ezt is alul lehet múlni, mikor észrevettem, hogy a takarófólia beleragadt a curdbe és a szép fényes felszíneket tönkretette.
Már ott voltam, hogy letépem a hajam, mikor mentő ötletként elkezdtem inkább restaurálni a sütit a maradék curddel... a fényképeken látni, mennyire sikerült. Én olyan állapotban voltam, hogy még a gépem is otthon hagytam.
Nagyon kedvesen fogadtak a Zila kávéházban bennünket, Zila László mestercukrász érdekes szakmai tréninget is tartott a formával kapcsolatban, és megkóstolhattuk a finom tortákat is. Nagyon jó volt újra találkozni Max-szel, megismerni Maimonit és Nikit is.
Sajnos kommunikációs lehetőségeimet eléggé bekorlátozta Danikapitány, aki mindenáron a figyelem központjában szeretett volna tündökölni, és nem igazán értette kit ünneplünk ennyi tortával.
A kóstolás után sor került az eredményhirdetésre, ahol a II. helyezést értem el. Nem tudom leírni a döbbenetet, amit éreztem. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a bátorítást, a családomnak a kitartást (tudom, sokszor nehéz velem) és Líviának, hogy velünk tartott.
Szeretnék gratulálni a másik öt döntős "kollegának" is, fantasztikusan finom süteményeket alkottatok!
Sokat tanultam az alapanyaghasználatot illetően, például hogy milyen finom lehet teljes kiőrlésű lisztből is a sütemény, a sült réteslapokat hogyan lehet újratölteni, a prószatortáról nem is beszélve. A kakukkfű eddig is az egyik kedvenc fűszerem volt, de tegnap egy kertészetben még 3 különbözőfajtát vettem, hogy legyen mivel dolgozni a nyáron.
Még egyszer köszönöm a Zila Kávéháznak a lehetőséget, megtiszteltetés volt részt venni a pályázaton!
Végezetül pedig a nyertes, "tízperces" lemon curd, ami bekerült a spirálos füzetembe is!
Egy nyeles lábasban összemérem a következőket:
4 egész tojás
4 tojás sárgája
150 g cukor
150 g vaj
250 ml citromlé
Egy tál felé kikészítem a nagyméretű, nagyon sűrű szövésű szűrőmet (direkt erre vettem a héten) és elsütöm a rajtpisztolyt.
Habverővel folyamatosan kavarva közepes lángon melegíteni kezdem a keveréket, közben nagyjából egyneművé is válik a massza. Ahogy a vaj teljesen felolvadt érdemes nagyon figyelni. Az addig tojássárgája színű egyveleg elkezd sűrűsödni és kivilágosodik. Ahogy kavarás közben tartani kezdi a formáját (neadjisten egy-két kis tojásfehérjecseppet látunk kifehéredni a masszán belül) kész is van. Ekkor beleborítom az előkészített szűrőbe és egy habkártya segítségével átpasszírozom.
Az eredmény: Fényes, finom, sima citromkrém, ami hűtőben 2-3 hétig is eltartható.
Lehet vacakolni vele gőz fölött is, meg kis lángon főzve, de a végső ízt egyik sem befolyásolja. Nekem nagy könnyebbség, ha valahol időt tudok spórolni, így nagyon örülök ennek a gyors verziónak.
22 megjegyzés:
Nagy gratula neked, és külön köszi a lemon curd receptet is!
Gratulálok :-)
Gratulálok! örülök a siekrednek! :))
Gratula Millie!
Gratulálok,a receptedet már rég mentettem,a mák-citrom a kedvencem!
Csatlakozok az előttem szólókhoz!:-)))
Ügyes! Gratula!
Gratulálok Millie! Ez tök jó!!!
Gratula itt is, és Dani annyira cuki, hogy minden képen rajta van :-)
Itt is gratulálok! :))
Jót mosolyogtam a cikkeden! :D
A fiad meg észbontóan cukker volt! ;))
Tiszta szivből gratulálok Sikereidhez. Valahogy át tudtam izgulni az egész "élményt" olvasás közben, de ezt inkább megélni kell tudni. :) A fiad pedig tök cuki, már tegnap megnéztem és látszott rajta, hogy nagyon élvezte a helyzetet.
Háromszoros hurrá legyen Millié, ki nem tudta, sikerült-é.
És sikerült! :o))
Gratulla! :)
Gratulálok doktornő :)
Millie, gratulálok! A szupergyors lemoncurd-öt pedig magamévá teszem:)
Millie,
Gratulálok! Nagyon finom volt a pályamű (és a macaronok is)!
Örülök, hogy ott lehettem. :))
Lívia
Gratulálok. :D
én is gratulálok, titkon minimum ez is vártam...szóval nekem nem volt meglepi :-)és a macaronok FANTASZTIKUSAK voltak, még kedvenc szakértőnkl szerint is :-) azóta is áradozik :-)
Hű de klassz, gratulálok!!:-)
de ügyes vagy ! én is csak gratulálni tudok.
Egy normál fém (nem aluminium) lábosban készítettem el a curdöt, és olyan fém íze lett, mintha Béres cseppet ennénk. Kimarta szerintem a lábost... Pedig amint kész lett, átöntöttem egy üvegedénybe. Az első kanálnál az ember azt hiszi, hogy mágnest szopogat, aztán a többedikre megszokja, de másnak is volt ilyen tapasztalata? Teflonosban kéne készíteni?
Szia!
Ez elég rosszul hangzik! Nálam soha nem fordult elő még ilyesmi :-(
WMF lábasaim vannak.
Megjegyzés küldése