Azóta itthon, próbálunk kialakítani egy tartható napirendet, és igyekszem rávenni a Kapitányt a csatabárd elásására... Nem elég szegénynek, hogy 2 hónapig alig látta az anyját, most egy kisbaba lóg rajtam, aki miatt vissza kéne venni a tempóból és a hangerőből egyaránt.
Nehezen megy, de alakulunk. Egy lépés előre, 3/4 hátra. Néha több.
Azért húsvétkor így is sikerült kalácsot sütnöm, és bár fiús család vagyunk, festettünk tojásokat :-)
Egyelőre ragaszkodunk a jól bevált, kipróbált receptekhez, mint a mellékelt ábra is mutatja (Dani fényképe 6 hetes korában készült, amit Andris mellé tettünk)
Most pedig nincs más hátra, hogy néhány fényképpel mindenkinek Boldog Nyulat kívánjunk, és megígérjük, hamarosan jelentkezünk! Ha mással nem, akkor nyuszifotókkal...