Fűszeres pilaf garnélával és kókusszal

Könnyű kis rizsétel azoknak, akik már unják a rizses húst.
Hozzávalók (2 nagy vagy 3 kicsi adag):
150 g basmati rizs
2 gerezd fokhagyma
egy fej hagyma
2 paradicsom
4 ek olaj
1 tk köménymag (egész)
feketebors
1/2 rúd fahéj
3 szegfűszeg
3 kardamom
1 fej hagyma vékonyra szeletelve
kis darab friss gyömbér (urambocsá fagyasztott is perfekt)
1/2 tk kurkuma
1/4 tk chili (opcionális)
1 tk őrölt koriander
250-300 g nagyobbacska garnéla (LIDL: 1000 ft)
egy maréknyi friss kókuszforgács (Interspar:100 ft)

1. Megfőztem a rizst sós vízben, majd félretettem.
2. A gyömbért, fokhagymát és a hámozott paradicsomot az aprítógépbe tettem és szósszá kevertem.
3. Egy vastag aljú serpenyőbeen felforrósítottam az olajat, és hozzákevertem a darabos fűszereket. Ahogy sisteregni kezdett, mellécsaptam a hagymát és lassú tűzön kb 10 percig dinszteltem. Hozzáadtam az őrölt fűszereket és a paradicsomos szószt, majd összefőztem.
4. Végül belekevertem a rákokat is, és további pár percen keresztül főztem.
5. A kész egyveleghez kevertem a kifőtt rizst és alaposan összekavartam, átmelegítettem az egészet.
6. Kókuszforgácsokkal tálaltam.

Burgundi marhatokány

A marhatokányokban az a jó, hogy kiválóan tervezhető ételek. Tehát ha az ember kedden meglát egy jó külsejű húsdarabot, nyugodtan pácolgathatja vasárnapig, nem romlik rá a hétközbeni kapkodásban...
Ugyanebben rejlik az étel "gyenge" pontja is: ha előző este eszünkbe jut, milyen jó is lenne egy kis marhatokány, másnap még tuti nem lesz az igazi, akármilyen profi kuktánk is van. Ezzel persze lehet vitatkozni, de én esküszöm a minimum 3 napig tartó pácolásra. És a sima fazékra.

Hozzávalók:
1,5 kiló marhacomb
3 db szép nagy répa
50 dkg gomba (erdei gombák előnyben!)
egy kis üveg gyöngyhagyma (190 g töltősúly)
másfél üveg száraz vörösbor (minőségi!!!)
2-3 babérlevél
fokhagyma
egy fej hagyma
kakukkfű
rozmaring
só, bors
pár kanál sűrített paradicsom
3-4 dl marhahúsleveslé
egy kis csokor petrezselyem
15 dkg füstölt szalonna vagy szalonnazsír (nálam utóbbi mindig akad a hűtőben, ugyanis ha túrós csuszához vagy carbonara spagettihez készítek szalonnapörcöt, a zsírt mindig összegyűjtöm)

1. Amikor megveszem a húst, lehártyázom és kb 4 cm-es kockákra vágom. Melléteszek egy fej felkarikázott vöröshagymát, néhány gerezd kissé meglapított fokhagymát, egy-két babárlevelet, kakukkfüvet, rozmaringot, borsot. Soha nem sózom! Leöntöm viszont vörösborral és egy kis étolajjal lezárom a felszínt. Lefolpackozom és minimum 3 napig érlelem a hűtőben. Volt már úgy, hogy 6 napig pácolódott, nem ártott neki!

2. Mikor eljön a főzés napja, akkor előveszem a legnagyobb hússütő lábasomat. Ez teflonos, kb 32 cm átmérőjű és vagy 10 cm mély. Ebben kisütöm a felkockázott szalonnát és rádobom a húskockákat.

3. Egy másik serpenyőben egy kis szalonnazsíron megfuttatok egy fej felszeletelt hagymát, 4-5 gerezd apróra vágott fokhagymát és a sárgarépát. Sózom-borsozom.

4. Én ma kicsit szétszórt hangulatban főztem, ezért rögtön mellédobtam a felszeletelt gombát is.
Kicsit aggódtam, hogy püré lesz belőle a végére, de nem főtt szét. Így legközelebb sem csinálok belőle plusz kört...

5. Amikor a zöldségek összepárolódtak és a marhahús is előpirult, egybeöntöm őket. Teszek bele babérlevelet, rozmaringot, kakukkfüvet.Belekeverem a paradicsomsűrítményt, kicsit azt is pirítom, majd felöntöm egy üveg borral.

6. Tényleg kell bele az egy üveg bor.

7. Beleöntök még kb 4 dl erős marhahúslevest is, amit a fagyasztóból varázsolok elő. (Erről már írtam régebben, de nálam tényleg 4 és 7 dl-es üvegekkel van tele a fagyó nagyrésze, bennük különböző levesek és alaplevek) Takaréklángra állítom.

8. Kb 2 óra múlva megkóstolom, sózom, ha szükséges. A gyöngyhagymát szűrőbe borítom, átöblítem és lecsepegtetem. Hozzáadom a raguhoz.

9. Kb fél óra múlva tálalom, rendszerint valamilyen jófajta kenyérrel és egy üveg vörösborral. A petrezselyemmel a tetejét szoktam megszórni, de ma teljesen elfelejtkeztem róla... Az eredmény így is fenséges volt.

Sztrapacska, ahogy mi szeretjük

Ma az itthon lévő alapanyagokból akartam dolgozni, hogy ürüljön a hűtő és a fagyasztó. Mivel volt 40 deka gomolyám és lisztes krumplim, kézenfekvő választásnak tűnt a sztrapacska. A férjem végezte a munka dandárját (krumpli reszelése és szalonna kockázása) így könnyű dolgom volt.
Mérni csak a krumplit mértem, a többi hozzávalót érzésre adagoltam. Az eddigi legjobb és leggusztább sztrapacskám lett!Hozzávalók:
500 g Ella burgonya lereszelve
2 pici tojás
egy teáskanál só
annyi rétesliszt, ami közepesen kemény nokedlitészta állaghoz kell (300-450 g)

Ezeket összekavartam, majd egy hatalmas fazékban vizet forraltam. Nokedliszaggatóval beleszaggattam a masszát, kb. 10 percig főztem a galuskákat. Tésztaszűrőbe öntöttem, hideg vízzel átmostam.
Közben 250 g felkockázott szalonnát kisütöttem és leszűrtem. A zsír egy részén megpároltam 4 db karikára vágott lila hagymát.
Ráöntöttem nokedlikre a forró szalonnazsírt, majd a gomolyát is rámorzsoltam.
A tetejére szórtam a szalonnát és a párolt lila hagymakarikákat.
Frissen őrölt borssal és tejföllel tálaltam.

Töltött karalábé

A férjem már régóta nyaggatt egy kis töltött karalábéért. Ma végre teljesítettem az óhaját. Tök vicces, hogy épp ma Cukroskata is ezt főzte!
Még a receptünk is igen hasonló :-D

Én hat karalábét vájtam ki. A kivájt részeket egy nagy hússütő fazékba szórtam, erre ültettem rá a karalábékat.
Megfőztem 8 deka rizst sós vízben, összekevertem 500 g darált disznócombbal, egy tojással, egy nagy csokor apróra vágott petrezselyemzölddel, sóztam, borsoztam és belekevertem egy gerezd zúzott fokhagymát is. Ezzel megtöltöttem a karalábékat, majd fél liter húsleveslét öntöttem alájuk (alaplét a fagyóból) és fedő alatt 180 fokon egy bő órát pároltam. A fedőt levettem, hagytam egy kicsit pirulni a tetejét. Majd kiemeltem a karalábékat egy üvegtálra, a karalábés levet leszűrtem. Behabartam egy pohár tejföllel és egy kanál keményítővel. Sóztam, borsoztam és egy kis marék kaprot is vágtam bele (mert úúúgy megkívántam). Nagyon jó lett így is, de legközelebb töltött tökkel fogom készíteni.

10 perces spárga

Sokszor megkérdezik, mégis mennyi időt töltök a konyhában? És nem hiszik el, hogy pont feleannyit, mint amit gondoltak :-D De tényleg! (az más kérdés, hogy időnként szeretnék dupla ennyit...)
A tegnapi melós bagettezés után valami igazán könnyűre vágytam. Másrészt szeretném Danit is bevezetni a zöldségek világába, így lapozgattam a könyveimet, mit is kezdjek a maradék fél kiló spárgámmal. Joanne Harris: Francia konyha könyvében találtam ezt a receptet. Én szívem szerint 10 perces spárgának keresztelném. 10 perc megcsinálni és 10 perc alatt eltűnik az asztalról.A sütőt előmelegítettem 200 fokra. A megmosott spárgák végeit levágtam, egy tűzálló tálba raktam és meglocsoltam olivaolajjal őket. Jól meg is hempergettem, hogy mindegyikre jusson egy vékony réteg. Sóztam, borsoztam és betoltam a tálat a sütőbe. Nem néztem az órát, de olyan 10 percig sülhettek. Tálaláskor rájuk locsoltam egy fél citrom levét, egy kis balzsamecetet és pecorinot faragtam a tetejükre.
Szerettem volna életem párjának is hagyni belőle, de Danival 10 perc alatt megettük :-D
Isteni könnyű ebéd, de köretként is remek lehet bélszín vagy halak mellé!

Rakott kel

Íme a mi rakott kekáposztánk.
A káposztát( kb 1,5 kg) jó sok borsikafűvel főzöm elő (és már eleve darabolom), ahogy csángó származású barátunktól tanultam.
A pörkölt fázisba (500 g hús) teszek még egy kis sűrített paradicsomot, vagy lecsót, most éppen zakuszka volt otthon (szintém szüleimet dícséri) így még ízesebb lesz.
A párolt rizst (150g) pedig alaplével engedem fel.
Most bő hét dl. tejföl került a tetejére... majd egy kis reszelt sajt.
Nem egy könnyű kaja, jó sok mosatlan lesz vele, de megéri!

Brokkolis csirke gratin

Nagyon szeretem az egytálételeket. Ízletesek, egyszerűek, laktatóak, ...minden földi jóság bennük van. Az elmúlt hetekben elég gyakran készítettem csőben sült brokkolit, amit most egy kicsit beturbóztam (részben a blog kedvéért is).

A reggeli bevásárlást követően elővettem az egyetlen kuktámat, amit még Péter a legénykorából mentett át. Így is néz ki: iszonyat ronda alumínium, kb. 4 literes és nem is zár tökéletesen, illetve jól el lehet vele szórakozni. Belepakoltam 4 csirkecombot, 2 felkarikázott répát, egy kis fej négybe vágott zellert, egy hagymát, egy fokhagymát, petrezselyemzöldet, néhány szem borsot, pár ág kakukkfüvet és egy babérlevelet. Felöntöttem vízzel, sóztam és odatettem főzni. Ahogy felforrt, elkezdett szivárogni a tetejénél, ekkor egy kicsit igazítottam a fedőn és 30 percig főztem.

Közben rózsáira szedtem bő fél kiló brokkolit és sós vízben "blansoltam". Ekkor Dani úgy döntött, mégsem alszik délelőtt, így akadt egy kis társaságom is. Gyorsan a kezébe adtam egy almát, hogy ne unja meg olyan hamar a főzőcskét.

A brokkolit leszűrtem és beszórtam a lasagne sütő tálamba (A képek tanulsága szerint sincs középméretű tepsim, így szinte mindig ezt használom. ) A csirkés zöldséget is átszűrtem, majd a csirkehúst is lebőröztem és kicsontoztam, apró darabkákra tépve bekerült a brokkoli mellé.
Az csirke levéből kb. 6 dl-t kimértem, a többit befőttes üvegekbe mértem, hogy az alaplé-raktárt gyarapítsam.

Szósznak most nem bechamel készült, bár nagyon hasonlít hozzá, de attól sokkal ízesebb.
50 g lisztet 50 g olvasztott vajon pár percig kevergettem (nem szabad megbarnulnia) és felengedtem 6 dl alaplével. Belekevertem 2 dl tejszínt és sűrű mártássá főztem. Sóval, borssal, szerecsendióval fűszereztem, majd a csirke-brokkoli keverékre öntöttem.

A tetejére morzsa került, mely egy kanál olvasztott vaj, kb 10 deka zsemlemorzsa és 50 g reszelt parmezán összekavarásával készült.
180 fokon sütöttem, amíg a morzsa szépen meg nem pirult.

Padlizsán parmigiana

Rengeteg variációja van ennek az ételnek, és mindenki a magáéra esküszik. A legtöbb recept, amit angol nyelvű oldalakon láttam, rántott padlizsánkarikákkal dolgozik. Biztos nagyon finom az is, de én nem vagyok egy "rántós" fajta (életemben eddig egyszer sütöttem rántott húst), és az olasz bibliám (Silver Spoon) sem említ semmi ilyesmit.

Ez ugyan egy átdolgozott verzió, de én ma így szerettem.
Ha holnap másképp fogom, azt is megosztom majd veletek.Varietas delectat.

Egy négy személyes adaghoz két nagy padlizsán elég. Kb. fél-egy centis karikákra vágom, egy nagy tésztaszűrőbe teszem, alaposan megsózom, és hagyom hogy kiizzadja a keserű levét a mosogatóban (kb. 60 perc)...Aztán jóóól leöblítem.
Közben elkészítem a paradicsomszószt.
Előveszem a legjobb teflon serpenyőmet, egy kanál olajat öntök bele és elkezdem aranybarnára sütni a padlizsánkarikák mindkét oldalát. Nagyon fontos hogy egyesével történjék a dolog, nem lehet több réteget egymásra pakolni. Ha valaki türelmetlen, nyugodtan dolgozzon két serpenyővel.
A másik alapvető dolog, hogy a padlizsán pont annyi olajat szív magába, amennyit aláöntünk, így nem érdemes egy evőkanálnál többet alátenni, mert olajban fog tocsogni az ételünk. Ha megsültek, papírtörlőre szedem, és minden réteg közé is teszek...
Közben a harmadik kezemmel előveszem a ricottát (250 g) beleütök egy tojást és keverek bele egy kis reszelt parmezánt (pár kanállal). Sózom, borsozom, esetleg ha van egy kis korianderzöld, azt is bele lehet aprítani.

A sütésre a lasagne-s tálamat használom. Alulra szétterítek egy kis paradicsomszószt, erre pakolom a sült padlizsánt. Minden karika tetejére egy teáskanál ricottás keverék jön, majd egy réteg pariszósz. Nekem most összesen két réteg padlizsánom lett, a végén beborítottam a maradék szósszal és egy zacsi (125 g) mozzarellát tépkedtem a tetejére.
200 fokon sütöm, míg a sajt szépen megbarnul a tetején.

Két megjegyzésem lenne:
A ricottás rétegekbe is kerülhet mozzarella, nálam most csak egy adag volt itthon.
A múltban próbáltam grillezni a padlizsánt és úgy beletenni, hogy időt és kalóriát spóroljak, ízre meg sem közelítette a hagyományos verziót... úgyhogy én inkább maradok a pepecselős-papírtörlős változatnál.

Lasagne

Ez a recept nem világot készül váltani, semmi különleges nincs benne, még csak eredetinek sem eredeti... DE! Úgy gondolom, az arányai tökéletesek, egyszerűen kivitelezhető és rettentően finom, így már egy ideje leengedtük az orrunk az egekből, és így esszük a "lazannyát" :-D. Megpróbáltam olyan részletesen leírni, hogy aki eddig konyhát is csak fényképen látott, az is el tudja készíteni!

A bevásárló lista:
-250 g lasagne tészta, én a Barilla al uovo-jára esküszöm, akármilyen drága is, de bármelyik másik tésztával is működik.
-500 g darált marhahús, lehetőleg sovány combhús
-hagyma, fokhagyma, só, bors, oregánó, bazsalikom, fahéj
-egy nagyobb répa, egy petrezselyemgyökér, negyed zeller
-sűrített paradicsom 2 nagy üveg, vagy hámozott parikonzerv, én a szüleim által befőzött paradicsomlevet használom, ezért nem tudok itt pontos mennyiséget írni
-1 liter tej, 3 evőkanál liszt, és olaj
-mozzarella 10-20 deka
-1-2 paradicsom

Először a paradicsomszószt készítem el. 1 nagy fej hagymát apróra vágok és olajon üvegesre párolok, a végén hozzáadom a zúzott fokhagymát.(Nem megégetni!) Közben aprítógéppel a répát, petrezselymet és zellert felszecskázom, minél apróbb, annál jobb, de nem legyen püré!!! 3-4 percig együtt párolom a hagymával majd rádobom a darált marhát és fehéredésig pirítom. Sózom, borsozom, oregánót, bazsalikomot adok hozzá, majd nyakon öntöm paradicsomlével. A szüleim féle paradicsomból 2 hétdecis üveggel, így elég paradicsomos és nagy mennyiségű lesz a szósz. A boltui változat sűrű, mindenképpen higítani kell vizzel! A gázt takarékra veszem és lassan bugyogtatva, fedő alatt párolom 15-20 percet. Fedő nélül összeköpködi a falat :-D Cukrot soha nem adok hozzá, akármilyen karcos ízű is a paradicsom, hanem egy késhegynyi (és tényleg nem több) fahéjjal csalok. A fahéj az ajurvéda szerint melegítő fűszer, és a paradicsomos ételeket édesebbé teszi, anélkül, hogy extra kalóriákkal gazdagítaná.

Amíg a paradicsomszósz rotyog, addig gyorsan összeütöm a besamelmártást. 3 enyhén púpos evőkanál lisztet összekeverek annyi olajjal, hogy jól keverhető, de ne híg massza legyen és 1-2 perc alatt zsemleszínűre pirítom. Folyamatos kevergetés mellett felengedem egy liter tejjel. Ha neadjisten darabos lenne, akkor egy magabiztos mosollyal előveszem a kézi habverőt, és móresre tanítom :-D
Sót, borsot és reszelt szerecsendiót teszek bele.
Az autentikus lasagne-ban ricotta van, ami nem savanyú, hanem édes tejből készülő túró, de nekem a ricottás lasagne-im mind szárazak lettek. A besamel ízvilága végül is ugyanaz, így megbékéltem ezzel a helyettesítéssel...

Na ezzel a munka nehezén túl is vagyok, ha jól csináltam még nem telt el 40-50 percnél több...bekapcsolom a sütőt, előmelegítem 200 fokra.
Fogom a kedvenc cserépedényem (lásd a képen)és vékonyan kiolajozom. Egy-két merőkanál paradicsomszószt teszek az aljára, szétterítem. Majd jön egy réteg (nálam 5db) tésztalap, zsindelytetőszerűen lerakva. Erre két-három merőkanál besamel majd paradicsomszósz kerül, majd újra tészta és így tovább. Nálam általában 3 réteg tészta van és legtöbbször jut még egy kis paradicsomszósz a tetejére. De ha nem, akkor befejezem besamellel :-D Annyi minden miatt lehet aggódni, ezen teljesen felesleges... Felkarikázom a mozzarellát és szépen felpakolom a rakás tetejére néhány paradicsomkarika társaságában. Ha épp van friss oregánóm vagy bazsalikomom az erkélyen, tépek a tetejére...
Betolom a sütőbe, és addig sütöm, amíg a sajt szépen meg nem pirul a tetején.