2009. július 24., péntek

2009. július 23., csütörtök

Áfonyás pite és pákosztos macska esete

Azt hiszem mindenkinek vannak titkos vágyai arra vonatkozóan, hogy mivel szeretné betegre enni, vagy adott esetben inni magát. A férjem a sushira szavaz (pedig már sikerült neki) , nálam az áfonyás pite volt a dobogón. Azért múlt idő, mert a képen látható pitét sikerült 3 nap alatt elpákosztoskodni egyes egyedül. Na jó, a Kapitány is segített egy kicsit ;-)
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az első felét még melegen betermeltük (akkor a legeslegjobb), aztán vártuk, hogy Apa is egyen belőle esténként. De Apa egész hétvégén a dédi konyhafelújításában vett részt, így éjszaka, mikor hazaesett már nem volt kedve-ereje pitézni.
Úgyhogy az alattomban elkopott...

Hozzávalók:
A tésztához:
2 és fél pohár liszt
5 ek cukor
egy tk fahéj
170 g vaj
egy ek citromlé
4-5 ek jeges víz

A töltelékhez:
egy kiló áfonya
egy puhár feketeribizlilikőr
egy citrom reszelt héja
2 ek citromlé
fél pohár víz
2 ek keményítő
fél pohár cukor

Előző nap átmostam az áfonyát és egy kicsit bepácoltam a likőr, víz, citromlé, citromhéj keverékébe. Másnap átszűrtem és összekevertem a keményítővel és cukorral.
A tészta hozzávalóiból omlós tésztát készítettem. Két réteg folpack között 2 mm vékonyra nyújtottam, és kibéleltem vele a piteformát. Beletöltöttem az áfonyás tölteléket és tésztacsíkokkal rácsot hegesztettem rá. Hogy jobban nézzen ki egy kis kristálycukorral is megszórtam. 180 fokos sütőben kb 45 percen keresztül sütöttem.

Jótanács: Ez a süti kifejezetten levet enged, úgyhogy vendégek előtti nagy villogásra alkalmatlan.
Viszont kifejezetten alkalmas fotel sarkába kucorodásra és nagy kanállal történő belapátolásra. Nekem nem hiányzott mellé semmilyen fagyi, de a vanília állítólag nem ront rajta :-D

2009. július 18., szombat

T-bone steak

Elvileg a holnapi grillpartyhoz vásároltam ezt a 12 szelet T-bone steaket. A Bosnyákon!
Támadt ugyanis az az ötletem, hogy addig megyek, amíg olyan hentest nem találok, aki így bontja ki a marhát. (és nem szándékoztam a Nagycsarnokig menni).
Bár szerény felmérésem nem nevezhető reprezentatívnak, a legtöbb helyen úgy megijedtek a kérdésemtől, mintha T-rexet kerestem volna. Két olyan hentest találtam, aki egyáltalán ismerte a fogalmat. Az egyik pedig bármikor bont így marhát. Hurrá!
Maga a dolog egyáltalán nem bonyolult. Arról van szó, hogy bontás után nem filézik ki a bélszínt, hanem azt a hátszínnel együtt szeletelik fel, úgy, hogy egy T-alakú csont, egy csigolyanyúlvány válassza el a bélszínt és a hátszínt. Mivel a két húsdarab eltérő hosszúságú, így egy darab bélszín (kb 1/3) és egy darab sima hátszín is kimarad, amivel még rengeteg minden kezdhető.
Hentesem előttem végezte eme műveletet, így pontosan láthattam, hogy 12 db kb. kétujjnyi szelet lett a nagy húsdarabból, ami szinte pontosan négy kilót nyomott.
Itthon nem szándékoztam extra rafinált pácokba fojtani ezt a nemes húst, csak frissen őrölt borskeveréket szórtam rá és lelocsoltam olivaolajjal.
Fél napos pácolódás után férjuram kikuncsorogta a minőségellenőrzés lehetőségét, ami a vasból készült grillserpenyőben vittünk véghez:



A képek magukért beszélnek...
Holnap pedig élesben, profi grillen folytatjuk a mókát!

2009. július 17., péntek

"Nyolc után" nem csak 35 fok felett

Az utóbbi időben amennyire lehet, egyszerű dolgokat főzök (mondjuk sárgabaracklekvár), esténként grillezünk, salátázunk... Valahogy nem sok ihletet és kedvet érzek a konyhai munkához. Ehhez képest ma vettem 4 kg T-bone steaket a hétvégi grillezéshez, és közkivánatra "A hamburgert" is be kell mutatnom. :-D
Persze mindenféle bogyós gyümölcs is a kosaramba ugrott a piacon (többek között egy kiló áfonya), így megint málhás szamárként sikerült hazaérni. Még jó, hogy a "drótszamaram" 1700 köbcentis :-D
Ezek után természetesen előkerült a jutalomfalat a hűtőből, ami ezúttal David Lebovitz verziója szerint készült:Hozzávalók:
2,5 dl tej (asszem én kicsit többet használtam)
5 dl tejszín (ebből csak 4 volt itthon)
80 g mentalevél
150 g cukor
5 tojás sárgája
egy marék étcsokilencse

Nagyon hasonlóan készül az eddigiekhez, csak itt 80 g mentát fel kell főzni 2,5 dl tejjel és ugyanennyi tejszínnel.
Egy óra állás után átszűrtem, majd hozzáadtam a cukorral kikavart tojássárgájához.
A katyvaszt kis láng felett besűrítettem, lehúztam a tűzről is beleöntöttem a maradék tejszínt.
Kihűtöttem, majd a fagylaltgépbe töltöttem. Amikor kész lett, műanyag dobozba szedtem és apróra vágott csokilencsét adtam hozzá.Aki kíváncsi Pierre Hermé mester verziójára, klikkeljen IDE!

2009. július 14., kedd

Pirított mandula és cukrozott meggy

Avagy vannak házasságok, melyek tényleg a mennyországban köttetnek...


Hozzávalók:

250 ml fölözetlen tej
150 g cukor
egy csipet só
500 ml tejszín
135 g pirított mandula
5 tojás sárgája
fél tk mandulaaroma (Oetker)
kb 200 g jól lecsepegtetett cukrozott meggy

A tojások sárgáját kikavartam a cukorral, sóval, és hozzáadtam a tejet és a tejszín felét. Lassú tűzön kavargatva addig főztem, míg kicsit be nem sűrűsödött (amikor bevonja a fakanál hátulját, le kell kapni a tűzről!). Áttöltöttem egy kancsóba, amibe a fagyimasszát szoktam hűteni, és hozzáadtam a maradék tejszínt és a mandulaaromát.
Mikor jól kihűlt, a fagyigépbe töltöttem. A majdnem kész fagyihoz kevertem az apróra vágott pirított mandulát. A kész fagyit egy műanyag dobozba kanalaztam, egy-egy réteg közé adagolva a cukrozott meggyet.
Szerintem így is tökéletes, de egy kis csokiöntettel még tovább turbózható a dolog.

2009. július 7., kedd

Feketeribizlis pite, a szezon slágere

Nehéz ám a gasztroblogger élete. Egész évben kísérletez, aztán meg mindegy milyen gyöngyszere akad, jön a következő újdonság, és az ismétlés elmarad.
Ez a tétel pedig különösen igaz az édességek területére.
Ilyen bevezető után nem fogom hosszan méltatni az itt prezentált pitét, legyen annyi elég, hogy 7 nap alatt háromszor(!!!) sütöttem meg, és mindegyik elfogyott pillanatok alatt.


Hozzávalók:
A pate brisée-hez:
250 g liszt
175 g vaj
20 g cukor
1 tojás
fél ek víz
Ezeket gyors mozdulatokkal összedolgoztam, majd két folpackréteg között kinyújtottam. Óvatosan belesimítottam a piteformába, a nyújtófát a tetején végiggörgetve levágtam a lelógó tésztaszéleket. A formát nem vajaztam külön ki, a tésztában lévő bőven elég, hogy ne ragadjon bele. A maradék tésztát folpackba csavarva bedobtam a mélyhűtőbe, mert kb 4-5 ilyen gombócból lehet majd egy újabb pitét csinálni.

Közben a sütőt bekapcsoltam és előmelegítettem 200 fokra.

Tölteléknek 500 g érett, nagy szemű feketeribizlit használtam, de bármilyen idénygyümölcs bevethető, akár kombinációban is.

A töltelék:
2 tojás
125 g cukor
2 dl tejszín
25 g liszt
egy-két tk vanília (remekül megy a feketeribizlivel!)
Ezeket a hozzávalókat simára kavartam, majd a tésztára potyogtattam a feketeribizlit. Ráöntöttem a tölteléket és már ment is a sütőbe. Pontos sütési időt nem mértem, de kb 40 perc alatt ilyen szép aranybarnára sült.


A recept kis módosításoktól eltekintve Joanne Harris Francia konyha című könyvéből származik.