Thai sütőtök leves

Vitatlanul itt a szezonja, még ha sokan unják is már. Igazából engem is csak azért hozott lázba, mert izgalmasnak tűnt a thai fűszerekkel történő párosítás, és mostanában odavagyok a csípős kajákért.
Igazi lélekmelegítő, könnyű ebéd, ami még az orrodat is tisztítja!:-)

Hozzávalók: 
egy kisebb tök, hámozva, kockázva (850 g volt az enyém)
kb egy liter alaplé
egy 400 ml-s kókusztej
egy fej hagyma
egy szál ázsiai citromfű (Culinárisban kapható, én a fagyasztóban tartom a készleteimet)
egy tk gyömbér (friss jobb)
egy-két tk thai currypaszta (nálam csak zöld volt itthon, de elvileg a piros kéne bele)
só
chiliszálak a díszítéshez

Néhány kanál olajon átpirítottam a hagymát a tökkel, hozzáadtam a gyömbért és a szétkloffolt citromfüvet és fedő alatt hagytam párolódni 10 percig. Feltekertem a lángot, beletettem a currypasztát, átforgattam. Felengedtem  zöldségalaplével, hozzáöntöttem a kókusztej 3/4-ét és két tk sóval ízesítettem.
Mikor a tök megpuhult, kidobtam a citromfüvet és botmixerrel lepürésítettem.
A maradék kókusztejjel és chiliszálakkal dekoráltam.
Remek lett.

Forrás:BBC Good Food

Zöldborsó krémleves sonkával

Ha zöldborsóról van szó, nekem még mindig a sárgarépás változat a kedvencem galuskával, úgy, ahogy azt gyerekkoromban készítettük.
Persze szívesen kísérletezem más receptekkel is, különösen ha rám tör a lelkiismeretfurdalás azon szakácskönyvek kapcsán, amiből egyáltalán nem, vagy alig főztem. Szóval jöjjön hát egy G. Ramsay recept és annak tanulsága...
Hozzávalók:
2 fej salotta
egy marék húsos szalonna
egy liter csirkealaplé
400 g borsó helyett inkább 800 g
kis tejszín
feketeerdő sonka, pancetta vagy bacon ízlés szerint

A hagymát a szalonnával együtt megdinszteltem, ráborítottam a borsót, a zsírmentes alaplevet és egy pohár vizet, forrástól számítva 20 percig főztem. Leturmixoltam és átpasszíroztam.
Mivel csak 400 g borsót tettem bele egy kicsit besűrítettem étkezési keményítővel, de ha több borsót használunk, akkor ezt megspórolhatjuk.
A levest behűtöttem.
Tálaláskor tejszínnel díszítettem és sült feketeerdő sonkát tettem a tetejére.

Kifejezetten finom leves, de a legközelebb
-duplázom a borsót
-zölségalaplevet használok, hogy jobban kijöjjön a borsó édessége.

Vöröslencsés sárgarépaleves

Ezt a leves könnyű és gyors, ezenkívül remekül megtöri a hétköznapi ízek esetenkénti egyhangúságát. Nekünk nagyon ízlett!

Hozzávalók:
egy kis fej hagyma
40 dkg sárgarépa
15-20 dkg vöröslencse
2 liter húsleveslé (lehetőleg ne kockából)
só, bors, köménymag
korianderzöld
joghurt

Legelőször két tk köménymagot pattogtattam meg száraz serpenyőben.
Pár kanál olajon megfuttattam a hagymát, hozzáadtam a répát, lencsét, húsleveslét, a köménymag felét, sót, borsot. Addig főztem, amíg a répa meg nem puhult.
Ekkor botmixerrel lepürésítettem.
A maradék köménnyel, aprított korianderzölddel és joghurttal tálaltam.
Friss pitával vagy naan kenyérrel a legjobb!

Korianderzöld:
Nálam egy erkélyládában burjánzott egész nyáron, amit ollóval kb. kéthetente lenyírtam és lefagyasztottam. Hatalmas adagot sikerült így betárazni, ami biztos kitart jövő nyárig.

Sült paprikás paradicsomleves bazsalikompürével

Csak azért nem kezdek hosszú magyarázatokba, hogy mire a nagy csönd, mert már én is unom őket. A régi lemez forog újra, ismét csúnyán túlvállaltam magam. Ehhez képest most még a Kapitány is elég beteg, itt az öcsém Írországból, és még fogyózni is kéne...
Viszont a nyaralás jól sikerült, pótoltam az alváshiányom, lebarnultam, és még olyan gasztroélmények is értek, mint a Kistücsök étterem, Buzás Attila kecskesajtjai és Max fantasztikus fagyizója. Ezekről szeretnék majd írni, de ígérni már semmit nem merek, hisz a barcelonai beszámolóval is rendesen adós maradtam.
A konyhában meglehetősen egyszerű dolgok készülnek, főleg levesek és saláták, valami nagyon egyszerű grillhússal. Desszertnek meg fagyi.
Ma azonban erőt vettem magamon, és új levest próbáltam ki, egy Jamie recept alapján, amit kicsit feltuningoltam. Forrón nagyon finom volt, állítólag hidegen is ehető lesz...


Hozzávalók:
egy kis fej hagyma
egy gerezd fokhagyma
10-15 paradicsom
3 kápia paprika
egy ág kakukkfű
4 dl zöldség vagy csirkeleves
egy csipet fahéj
két ek vörösbor ecet
só, bors, bazsalikom

A paprikát meggrilleztem (feketére), majd egy tálba tettem, folpackkal lezártam. Közben egy kis fej hagymát olivaolajon megdinszteltem, a paradicsomokat lehámoztam, a zöld közepüket kivágtam. A paprika héját lehúztam, a húsát felkockáztam és a hagymához adtam, és még a fokhagymát is mellédobtam (aprítva). Egy-két percig így rotyogtattam, majd beleöntöttem a darabolt paradicsomot, a fahéjat, kakukkfüvet, némi sót, borsot. Lefedve főztem bő negyed órán keresztül, ekkor felhúztam a levessel és melléöntöttem az vörösbor ecetet. Jól összeforraltam, majd leturmixoltam. Utánafűszereztem, majd tányérokba szedtem.
Olivaolajjal összetört bazsalikommal, frissen őrölt borssal tálaltam, néhány szelet grillezett mozzarellás szendvics társaságában. (Ez utóbbihoz semmi más nem kell, csak néhány szelet nem friss kenyér, amit vékonyan megvajaztam (oliva olajjal is meg lehet kenni) és mozzarellaszeletekkel borítottam. A sütőben pár perc alatt isteni melegszendvicsekké váltak.)

Rukkola krémleves füstölt lazaccal

Hiszek abban, hogy a jó dolgoknak nem kell bonyolultnak lenni. Ez a leves, az egyik legjobb bizonyíték erre. Pár hete Líviával a Culinárisban ebédeltünk, onnan az "ihlet". Ott füstölt tonhal szerepelt levesbetétként, de mivel ez viszonylag nehezebben beszerezhető, nálam "csak" füstölt lazac került bele. A rukkola jellegzetes íze teljesen megszelidül, szinte csak "zölddé" válik a hozzáadott kiegészítők mellett...
Egy szelet pirítóssal és egy pohár rozéval (mondjuk Konyári) maga a mennyország. Nem túlzás, ez az idei év legfinomabb levese! Hozzávalók:
egy doboz rukkola (100 g)
kb. 7 dl igazi alaplé vagy húsleveslé (kocka NEM jó!)
egy fej hagyma
2 dl tejszín
füstölt lazac (tonhal)
pirítós

A hagymát apróra vágtam, kevés vajon megdinszteltem. Felöntöttem a húsleveslével és kb 5 percig forraltam. Beleszórtam a rukkolát, majd a botmixerrel összeturmixoltam. Végül hozzákevertem a tejszínt.
Jéghidegen (!!!), füstölt lazaccal és pirítóssal tálalom.

Tavalyi év legfinomabb levese pedig ez volt.

Tárkonyos borjúraguleves

Valamikor december közepén készítettem egy nagy fazékkal, azzal az alattomos szándékkal, hogy több napra mentesítsem magam a főzés alól. Sikerült.
Szerintem az egyik legfinomabb leves.

Én így csinálom:
Hozzávalók:
Kb 1 kg borjú vagy bárányhús
4-5 nagy répa
2 nagy gyökér
egy karalábé
egy zeller
gomba (lehetőleg legyen benne erdei is)
200 g borsó
negyed fej kelkáposzta vagy két marék kelbimbó
alaplé
szalonna
hagyma
fokhagyma
1-2 dl fehérbor

Először is kiolvasztok egy kis füstölt szalonnát. Ha nincs, libazsíron megdinsztelem 2 fej hagymát és a fokhagymát. Rádobom az apró kockákra vágott színhúst és fehéredésig pirítom. Sózom, borsozom, tárkonyozom. Rádobom a megtisztított zöldségeket ( a kelkáposzta és a borsó kivételével) és kb 30 percig együtt párolom a hússal.
Felöntöm a fehérborral.
Felhúzom az alaplével (ha nincs, akkor vízzel). Beleteszem a kelkáposztát és a borsót.
Addig főzöm, amíg minden jó puha nem lesz benne. A végefelé teszek még bele tárkonyt, és ha kell sót és borsot is.
Tejföllel behabarom, citromlével kicsit savanyítom.
Rusztikus kenyérrel tálalom.

Sütőtökkrémleves bacon-nel

A sütőtökkel úgy vagyok, mint a gesztenyével és a májjal. Önmagában úúútálom, viszont feldolgozva, ízesítve az egyik kedvencem.
A tökkel kapcsolatban pont ez a leves volt az (H. Gabi prezentálásában), ami pálfordulásra késztetett. Azóta sem bántam meg!
Maga a leves egy egyszerű tucatkrémleves, viszont a levesbetét teljesen új dimenziókat ad neki. Javaslom, mindenki próbálja ki egyszer, felér egy revelációval!Hozzávalók:
Kb. egy kg felkockázott sonkatök
1,5 liter marhahúsleves
2 kisebb fej hagyma
2 dl tejszín

250 g bacon

A hagymát felkockázom, megdinsztelem. Rádobom a sütőtököt, kicsit párolom, majd felöntöm a levessel. Kb. fél óra alatt puhára főzöm. Sózom, borsozom, botmixerrel krémesre aprítom. Belekeverem a tejszínt.
A levesbetéthez nagyon lassú tűzön kisütöm a baconcsíkokat. Papírtörlőre szedem, leitatom a felesleges zsírt, és két réteg papírtörlő között "bacon chips"-ekre töröm. (Ha jól ki van sütve, nagyon egyszerű, elég csak rátehénkedni a tenyerünkkel).

Fűszeres szilvaleves

Már egy hete Dart Vadert megszégyenítő módon hörgök, ezért a nagy csend a blogon. Okolhatnám a hirtelen jött hideget, az új állásomhoz szükséges számtalan papír beszerzéséhez vívott csatákat különféle hivatalokkal és leginkább hivatalnokokkal (én értem, hogy ki kell tölteni valamivel a mukaidejüket, de miért pont velem?), mindegy is. A lényeg az, hogy csak olyan kajákat készítek, amelyek már "gerincvelői" szinten rögzültek, semmilyen magasabb szintű neuronális aktivitást nem kívánnak. A kivétel ez a leves, aminek az apropóját az apukám által küldött 26 kiló szilva adta... Gourmandula is főzött már nagy sikerrel valami hasonlót, én viszont ezt a recepetet Julee Rosso és Sheila Lukins The new Basics Cookbook- jában találtam. (A szerzőpáros minden könyve remek egyébként, saját tapasztalatból tudom ajánlani!)

A leves nem különösen bonyolult, jótékonyan ötvözi a krémlevesek jóságát a forralt bor gyógyító erejével, minden hideg napon el tudnám kortyolgatni...

Hozzávalók:
1 kg érett, kimagvalt szilva
1/2 liter száraz vörösbor ( én Gere Portugiesert használtam)
1 tk őrölt fahéj
1/2 tk őrölt szerecsendió
1/2 tk őrölt szegfűszeg
6-8 csapott ek cukor
egy citrom reszelt héja (én vastag csíkokra vágtam inkább és a végén kihalásztam)
Creme fraiche és menta díszítésnek

A szilvát felöntöttem a borral és a annyi vízzel, hogy épp ellepje. Beletettem a cukrot és a fűszereket, kb fél órán keresztül főztem. Kihalásztam a citromhéjdarabkákat és botmixerrel homogénné mixeltem.
Poharakba tálaltam, creme fraiche-sel szelídítettem.
Felér egy orvossággal! Nem csak lábadozóknak :-D

Azték kukoricaleves (Kukoricakrémleves lime-mal)

Néha teljesen megdöbbenek, mi jön be a 16 hónapos fiamnak. Csak említésképpen: After Eight, olivabogyó, kapribogyó, borsos szalámi, enyhén csípős pick paprikás szalámi (minden szalámi 3000ft/kg ár felett), füstölt főtt császárszalonna. És ez leves is, amit ma készítettem.
(Neki készült a hús mellé még tökfőzelék is, de abból köszi nem kért :-D)

A leves eredetileg "azték" kukoricalevesként szerepel egyik angol nyelvű könyvemben, amit én kicsit "bacon szalonnásnak" érzek, lévén csupán a kukorica autentikus azték eredetű. De ha kiderülne, hogy a koriander és a lime is az, akkor rögtön átírom a posztot. Gourmandula közben felvilágosított, így javítottam.

A hozzávalók:
1 fej hagyma
1 kanál vaj
öklömnyi zellergumó
500 g kukorica (egy a lényeg: zsenge legyen!)
2 teáskanál őrölt kömény
1 teáskanál őrölt koriander
1 lime
1 liter zöldség alaplé
korianderzöld a díszitéshez

A hagymát apróra vágtam és lassú tűzön megdinszteltem. Rászórtam a fűszereket, kicsit pirítottam őket. Hozzáadtam a felkockázott zellert, kukoricát és felöntöttem az alaplével. Sóztam, borsoztam, puhára főztem. Botmixerrel pürésítettem, majd hagytam hűlni. Később belecsavartam egy fél lime levét és megszórtam a reszelt héj egy részével.
Sajnos a korianderem megadta magát az erkélyen, így csupán lime-mal tálaltam.

Borsóleves

Elég változatosan ettünk gyerekkoromban is, ha mégis aposztrofálnom kellene ezt a levest, akkor azt mondanám: ezen nőttünk fel. Hetente egyszer biztos az asztalra került szezonban. Azóta nem nagyon fejtettem borsót, egészen két nappal ezelőttig. Lehet hogy Danikapitány is ezen fog felnőni?

Ettől a levesnél nem sok egyszerűbb létezik, ezt a posztot főleg magamnak és a levest még sosem főzött barátnőimnek írom. Egy dologra kell csak figyelni: csakis zsenge tavaszi zöldségekből lesz fenséges! Szóval irány a kert vagy a piac!

Nem kell hozzá más, mint egy kiló borsó (héjában), egy kis csokor petrezselyem (4db) zöldjével, egy köteg répa (5-6 db). Zsenge karalábé, karfiol, újkrumpli opcionális.


Egy közepes fej hagymát(vagy egy pórét) olivaolajon megdinsztelek, lehúzom a tűzről és két csapott teáskanál pirospaprikát szórok rá. Belekeverem a felkockázott zöldségeket, borsót és pár percig együtt párolom őket. Sózom, borsozom. Felengedem lehetőleg nem klóros csapvízzel, beleteszem a petrezselyem zöldjét és puhára főzöm a zöldségeket. Anyukám mindig nokedlit szaggatott bele. Ehhez egy tojást enyhén felvert, hozzáadott kb két csapott evőkanál lisztet. Egy kicsit állni hagyta, majd a forrásban lévő levesbe szaggatta kiskanállal.

Szerintem az egyik legfinomabb zöldségleves. Ha valaki gazdagítani akarja, szórhat bele reszelt parmezánt, nem rontja el!

Hűsítő karfiolleves korianderrel (Gobi Ka Shorva)

Ne haragudjatok, de ehhez nem lesz kép. Egyszerűen nem akartam még egy teljesen érdektelen zsemleszínű krémlevesfotót feltenni ide, a leves viszont annyira jó, hogy mindenképpen szeretném megosztani.
És még valami: a bébik odavannak érte! (Mindannyian gourmet-nak születünk...)

A leves akár egy elegáns vacsora első fogása is lehet, de egyszerű ebédként is megállja a helyét.
Először is dinszteljünk meg 2 közepes hagymát, 4 gerezd fokhagymát és egy fél hüvelyknyi friss gyömbért (az indiai fűszerek közül ezek alkotják a "friss szentháromságot"). Majd adjunk hozzá egy teáskanál őrölt köményt, két teáskanál őrölt koriandert és egy negyed teáskanál kurkumát (Ez pediglen a "szárított szentháromság" odaát). Aki erősen szeretné adjon hozzá cayenne borsot. Csak egyet kavarjunk rajtam, mert hamar odaég. Ezután tegyünk bele 250 g karfiolt és 250 g krumplit. Öntsük fel csirkelevessel (kb. egy liter) és főzzük puhára a zöldségeket. Turmixoljuk le, keverjünk bele 1-2 dl tejszínt és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.
Forrón és hidegen egyaránt kitűnő!

Paszternákleves olivával

A múlt héten belebotlottam egy paszternákleves receptbe, és gyorsan utána is olvastam ennek a ritka zöldségnek itt.
Majd a tegnapi "bosnyákolás" alkalmával sikerült egyet be is szerezni attól a nénitől, akitől pár hete a csicsókát vettem (sajnos nem lett belőle semmi, de most újra vettem fél kilót :-). Ma pedig munkához láttam az Avoca első szakácskönyve alapján, a receptet helyenként módosítva.

Felkarikáztam egy póréhagymát és megpároltam olíva olajon. Hozzáadtam a kb. 400 g felkockázott paszternákot és takaréklángon puhára pároltam azt is. Ezután hozzáadtam 2 gerezd zúzott fokhagymát és egy bő ek. apróra vágott friss rozmaringot. Egy percig kavargattam, majd felengedtem 7 dl alaplével (eredetileg zöldséglé van a receptben). Összefőztem, majd botmixerrel egy kicsit pürésítettem. Sóztam, borsoztam, fekete olajbogyóval tálaltam.

Konklúzió: Érdekes étel. A paszternák édességében volt némi dióra emlékeztető, ami elég erős kontrasztot adott az olajbogyónak. Nekem speciel nem lesz a szívem csücske, bár a fiúknak nagyon ízlett. Ha az ember inkább ízlelni akar, nem pedig feltétlenül jól lakni, akkor érdemes kipróbálni!

Ezogelin Corbasi (Mentás vöröslencse leves)

Ma tortát sütöttem. A sütés része prímán ment, a tejszín viszont nem akart habbá válni. Már reggel sejthettem volna, hogy a mai nap nem kedvez a sütésnek, amikor a Bosnyák piacon a kedvenc dió-mogyoró-aszalt gyümölcs árusom helyett csak annak a hűlt helye fogadott. Pecan-dióért mentem volna egyébként.
A másik figyelmeztető jel az volt, hogy csütörtökön már nem értem el a sarkunkon hetente kétszer megjelenő Cserpes Sajtműhely mozgó árusát, így kénytelen voltam uht tejszint venni.
A csillagállásokról semmit nem tudok, de biztos, ott is volt valami halál-gyilkos-négyszög vagy egyéb ártó alakzat.
Ennek ellenére belefogtam az ajándék capuccino torta elkészítésébe...
Az első adag tejszín sikertelensége nem csüggesztett, gyorsan lerohantam a boltba és vettem újabb 3 doboz más márkájú uht (miért csak ezt lehet kapni???) tejszint-mondani sem kell, ez sem akarta az igazat. De ebbe már legalább nem élesztőt tettem a zselatin helyett...
A helyzetet az mentette, hogy Mónival csináltuk, így nem dühösen, hanem nevetve reagáltam le az egészet és a piskótát egy félgömb tálba rakva kvázi capuccino charlotte-ként végezte a torta.
Azért senkinek ne legyenek illuziói, kanállal ettük a végén :-D

A próbálkozások és a 1,2 l tejszin elpocsékolása rendesen leszívta az energiáimat, ami persze nem mentett fel a vacsoraprojekt alól. Kísérletező kedvem minuszba süllyedése rögtön előhívta ezt az ízes török levest, amit még "Izmiri" barátnőm osztott meg velem évekkel ezelőtt és azóta is állandó tagja a repertoáromnak.
Remek étel, ha gyorsan kell valami finom, de nyugodtan lehet villantani is vele a vendégsereg előtt, hisz olyan különleges ízkombinácó. És az egyévesem is imádja!!!!

EZOGELIN CORBASI ( mentás vörös lencse leves)

Hozzávalók 6-8 személyre:
2 evõkanál olívaolaj, 2 evõkanál vaj, 1 nagy fej vöröshagyma, apróra vágva, 2 gerezd, zúzott fokhagyma, 2 evõkanál paradicsompüré, 1 közepes paradicsom, hámozva, darabolva, 2 evõkanál õrölt pirospaprika, fél teáskanál õrölt vörös bors, 1, 5 csésze vörös lencse, negyed csésze fehér rizs, 2 liternyi csirkeleves, negyed csésze tört búza (bulgur), 1 evõkanál szárított mentalevél (nagyon fontos, ennek a levesnek ez a lelke), só, fekete bors, tálaláshoz: citrom cikkekre vágva

Hevítsük az olajat és a vajat közepes lángon. Adjuk hozzá a vöröshagymát és a fokhagymát, majd 2 perc alatt pároljuk puhára, de ne barnuljon. Keverjük bele a paradicsompürét, a darabolt paradicsomot, az õrölt pirospaprikát és a török vörös borsot. Adjuk hozzá a lencsét, a rizst és a levest is. Fedjük le, forraljuk fel. Csökkentsük a hõfokot, lassú tûzön fõzzük fél órát, amíg a rizs megpuhul, a lencse pedig szétmállik. Adjuk hozzá a törtbúzát, a mentát, sózzuk, borsozzuk és így fõzzük 10 percig. Ha a leves túl sûrû, öntsünk hozzá vizet. (Én nem szoktam bele bulgurt tenni, mert anélkül is szinte főzeléksűrűségű lesz a leves, és az ízén nem változtat.)

Tetejére olajon futtatott pirospaprikát tesznek díszítésnek (ez csak cifrázás). Ami viszont fontos, a tányérokba szedés után csorgassunk rá citromlevet, mert úgy az igazi.

A recept a Szultán konyhája című szakácskönyvből származik.

Az alaplé dícsérete

Jó, ha az elején bevallom, nem hiszek a maggi, knorr és hasonló fixekben, porokban és kockákban. Nem mintha anno nem használtam volna...pont ezért van összehasonlítási alapom. Az elején, mint kezdő "szakács" nem hittem, hogy egy nagy fazékba bedobált hús és némi zöldség vissza tudja hozni azt a csodát, amit a nagyanyám, vagy édesanyám vasárnaponként tálalt. Előre félve a vesztett játszmától, csaltam.
Aztán egy nap elfogyott a csodakocka, és kénytelen voltam nélküle boldugulni. És rájöttem: bizony ez nekem is megy! A csoda egy kilenc literes nagy fazék megvásárlásával indult. Egyszerűen annyi idő és hozzávaló egy marhahúsleves megfőzése, hogy nem érdemes kisebb tételben játszani :-D
Az senkit ne zavarjon, hogy ennyi levest 3 ember nem tud megenni egy vasárnap, ha egy hétig koplal előtte sem...Merthogy a csoda ott folytatódik, ahol a leves végződik: A szépen leszűrt maradék húsleveslét 7 és 4 dl-es üvegekbe mérve hagyom kihűlni és a fagyasztóban raktározom, mint "alaplevet". Aztán bármilyen mártást, rizottót, krémlevest készítek, csak előkapok egy üvegnyit és ezzel dolgozom. Összehasonlíthatatlan eredménnyel. Szeretnék mindenkit arra buzdítani, hogy csak egyszer próbálja ki, teljesen más dimenziókat fog megtapasztalni!

Rengeteg szakácskönyv ígér viszonylag alacsony költségvetésű, gyors, elronthatatlan és kalóriaszegény gourmet fogásokat ... Na persze. Valahogy a négy csillagos menüket mégsem ezek a paraméterek jellemzik. Kell az idő, kell az alapanyag és természetesen a szenvedély.
A négy csillag még messze van, de legyen ez az első lépés.

És akkor a húslevesem alapreceptje:
kb. 700-1000 g marhahús (mondjuk felsál)
kb. ugyanennyi csont (ha én csontozom otthon a húsokat, akkor nem kidobom, hanem a fagyasztóban parkolom le őket, amíg kellő mennyiség összegyűlik.De volt, hogy vettem inkább velőscsontot,mert a párom értékeli. Én magam a kacsafarhátra esküszöm)
1 nagy hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 paradicsom
1 paprika
sárgarépa, petrezselyem, karalábé, zeller, kis darab kelkáposzta
só, bors, néhány ág kakukkfű, esetleg egy kis rozmaring, egy fél babérlevél, petrezselyem, zellerzöld

opcionális:
2-3 fej gomba (vagy szárított, az mégjobb)
némi zöldborsó
kelbimbó
brokkoli (csak a végén, mert hamar szétfő)
karfiol
egy krumpli

Valamikor korán reggel szoktam odatenni egy nagy fazék hideg vízben a húst és a csontot főni. Ha felforrt, akkor takaréklángra veszem, egy kanállal leszedegetem a habot és lassan gyöngyöztetve főzöm tovább. Beleteszem a felsorolt zöldségeket (minél többféle annál jobb) és hagyom kioldódni az ízeket. Minimum 4-5 órát vesz igénybe a dolog, ez egy tipikus slow food!
Ha kész, szépen leszűröm, ha zavaros lenne (nekem még soha nem volt az), akkor esetleg patyolattiszta négyrét hajtott textilpelenkát érdemes a szűrőbe tenni, vagy a tojásos módszert kipróbálni...

Én átalában 3-4 liternyi alaplevet tudok így bespájzolni, ami egy-két hétre elegendő...