Gnocchi

Nagyon sokáig ódzkodtam gnocchit készíteni, így legtöbbször csak éttermekben ettem. A nyár végén viszont olyan szép Ella burgonyákkal találkoztam a piacon, hogy nem lehetett ellenállni a kísértésnek.
Az elkészítés egyszerű és gyors, az eredmény pedig minden várakozást felülmúl.

Hozzávalók:
60 dkg Ella (lisztes) burgonya
1 egész tojás
rétesliszt
parmezán
vaj

A burgonyákat héjastól puhára főztem, majd meghámoztam. Még forrón áttörtem őket, és egy nagyobb tepsiben szétterítettem a pürét, hogy minél több gőz távozzon belőle. Mikor kihűlt, összekevertem a tojással, sóval, ízlés szerint egy kis reszelt parmezánnal (elhagyható) és annyi liszttel, hogy formázható tésztát kapjak.
Egy nagy lábosban sós vizet forraltam.
A tésztákból hosszú, vékony rudakat formáztam, azokat kis darabokra vágtam, villával megnyomtam.
A sós vízben 1-2 perc alatt megfőnek, ha feljönnek a víz tetejére már lehet is őket kiszedegetni.

Ettük már spenóttal és márványsajttal, különböző gombaragukkal, de nekem még mindig önmagában ízlik a legjobban jó sok parmezánnal és vajjal meglocsolva.

Borgonya-zeller gratin

Mindenkinek megvan a maga mumusa a konyhában, nekem ezt a köretek jelentik. Nem mintha nem vágynék érdekesebb és finomabb dolgokra, de hajlamos vagyok ezen spórolni időt és energiát.
Így nem készült még nálunk soha szalmaburgonya, burgonyakrokett és még sok minden.
Időnként azért erőt veszek magamon, és próbálkozom.
Ezt a próbát két dolog is inspirálta: az egyik, a Pastramiban elköltött kellemes vacsora. A hely hangulata nagyon tetszett, a braisingelt borjú tökéletes volt, a köret viszont kriminális.
Bővebben: nyers és ízetlen.

A másik inspirációt az jelentette, hogy jelenleg a Kitchen Aid reszelődobjait tesztelgetem és nagy megelégedéssel tapasztalom, hogy fantasztikusan alkalmas akár krumpli és zeller 1 mm-es szeletelésére is. Így már tényleg nem nagy munka összedobni ezt a köretet.

Hozzávalók:
friss, nem fás zellergumó (200 g) és krumpli (600 g) 1:3 arányban
kb 3 dl tejszín
só, bors, szerecsendió
egy gerezd áttört fokhagyma
a kedvenc sajtunkból és jókora darab (kb 150 g)

A zellert és a krumplit meghámoztam, vékonyra szeleteltem.
A reszelődobot finomreszelőre cseréltem, és a sajtot is lereszeltem egy másik edénybe. A sajthoz kevertem a tejszínt és a fűszereket. Egy kis tejjel lazítottam, hogy ne álljon meg benne a kanál.
Egy kerámia sütőtálat kivajaztam, beletettem egy réteg zeller-krumpli egyveleget, ráöntöttel egy kis sajtos kencét. Ezt a rétegezést ismételtem, amíg el nem fogyott az összes hozzávaló.
Ekkor 180 fokos sütőbe toltam és kb 1,5 óra alatt megsütöttem. A tetejét félúton letakartam, nehogy megégjen, de nekem kellett ennyi idő, hogy a zeller is megpuhuljon.
Konfitált kacsával ettük, de én másnap magában is finomat ebéd kerekedett belőle.

Gigantes plaki avagy görög paradicsomos bab

Ez az étel is a múlt héten készült a szeptemberi Good Food alapján. Nagyon kedveljük a babot, ebben a formában pedig igazán sokoldalúan használható. A görögök leginkább rusztikus kenyérrel, görög saláta mellé fogyasztják, de akinek hiányzik a hús, grillezzen mellé néhány csirkemellcsíkot gyros fűszerkeverékkel és máris kész a komplett menü.
Szerintem tortillába csavarva, némi avokádóval és zöldcitromlével vagy egy pirítós tetején sem nagy szentségtörés a maradék hasznosítása.
Hozzávalók:
500 g nagy szemű fehér bab 12-24 órán keresztül beáztatva
olivaolaj
egy nagy fej hagyma apróra vágva
2 gerezd fokhagyma
800-100 g paradicsom, lehámozva, aprítva
1 ek oregánó
egy csipet fahéj
só, bors
egy marék petrezselyemzöld

A babot éppen puhára főztem, leszűrtem. A hagymát és a fokhagymát megpirítottam, hozzáadtam az aprított paradicsomot. Hozzáadtam a többi hozzávalót is (petrezelyem kivételével) és pár percig főztem. Sóztam, borsoztam.
Egy kerámiatálba átöntöttem a babot, nyakon öntöttem a paradicsomos egyveleggel és 180 fokos sütőben kb egy órán keresztül sütöttem. Nem szabad kavargatni, mert összetörik a bab! A végére szépen beissza a paradicsom levét magától is...
Szobahőmérsékleten és másnap az igazi!

Itt van az ősz! Szűzpecsenye roston zöldségekkel

Ugyan nem ezt a bejegyzést szántam mára, de az öcsémmel véghezvitt spontán ebédfőzés olyan jól sikerült, hogy muszáj megosztanom.
Azt sejteni lehetett, hogy a hús jó lesz, de nálam a zöldségek vitték el a pálmát, azok közül is a cékla. Mondom én, aki "ofisöli" nem szeretem a céklát. Jobban mondva a savanyított verzióért nem rajongok. Sütőben sütve jobban ízlett, de ez a serpenyőben sült az eddigi legjobb.

A recept végtelen egyszerű: Vettem két kis szűzpecsenyét, amit olajban, mustárban egy marék kakukkfűvel és négy gerezd fokhagyma társaságában bepácoltam. Másnap olajat forrósítottam egy nagy serpenyőben és minden oldalról körbepirítottam a husit. Ez amolyan füstölös, sercegős hadművelet, amit a legjobban utálok a konyhában (főleg azért mert utána nem győzök takarítani), de nem érdemes kihagyni.
Eközben kihalásztam minden zöldséget, ami a hűtő aljában kallódott. Szám szerint 6 bébicukkinit, 6-7 répát, 3-4 fiatal céklát. Ezeket megpucolgattam, felaprítottam. A répánál még gyakoroltam a faragóművészetet is, csinos kis hordócskákká alakítottam őket. (Megjegyzés: rettenes nagy az anyagvesztesége a dolognak, úgyhogy legközelebb alapléfőzéssel egybekötöm a dolgot.)
Mikor a hús megpirult, kerámiatálba szedtem, megtűztem friss rozmaringágakkal, zsályalevelekkel, vajat tettem a tetejére, sóztam, borsoztam és betoltam a 200 fokos sütőbe fólia alatt puhulni. Időnként locsolgattam is a saját levével.
A zöldségekhez kitöröltem a serpenyőt, friss olajat öntöttem bele, és pucoltam pár gerezd fokhagymát. Ebből kettőt megpirítottam olajon, majd mellédobtam a cukkinikarikákat. Több adagban készült el, ahogy fogyott az olaj, pótoltam, illetve a fokhagymagerezdeket is újítottam. A lényeg, hogy sose égjen meg a fokhagyma, időben ki kell venni.
Miután az utolsó cukkini is megsült, beledobtam a répákat és a felkarikázott céklát is a serpenyőbe, amolyan kísérletképpen. Kis lángon, időnként átforgatva szépen ezek is megpirultak, sőt a répa át is vette a cékla színét egy kissé. A cékla kifejezetten édes volt, a répa zsenge, a cukkini meg hagyományosan fokhagymás.
Az omlósra puhult husit ezzel a zöldségegyveleggel tálaltam.
Üdítően könnyű, zamatos étel!

Steak burgonya mustárral

Rizs vagy krumpli? Krumpli??? Király! Én is!!!
Ha te is így vagy ezzel kedves olvasóm, akkor könnybe fog lábadni a szemed, ha ezt megkóstolod.
Ha a rizsre szavaztál, akkor pedig meg fog változni a véleményed.
A recept egy 2007-es Gourmet magazin alapján készült, én itt találtam rá.
A dolog pofonegyszerű, minden volt hozzá, így a maradék húsokat könnyű volt vele feldobni.
Annyira, hogy én ma csak krumplit ettem. Sajnáltam a helyet másra :-D
És mondok valamit: Nálunk ez lesz a karácsonyi pulyka körete is. (Azért pulykát csak veszek)

Hozzávalók:
Sütni való apró szemű krumpli kb 1,5 kg, alaposan lecsutakolva, negyedekre vágva
Fél pohár magvas mustár (ez fontos, csak magvas jó!!!)
két ek olvasztott vaj
két ek olivaolaj
2 ek citromlé
egy citrom reszelt héja
egy ek szárított oregánó
egy tk só
sok-sok frissen őrölt bors

A krumpli kivételével összekeverjük a hozzávalókat, majd ráöntjük a krumplikra a katyvaszt és jól összeforgatjuk.
Kibélelünk egy nagy tepsit (vagy két tepsit) sütőpapírral és rátesszük a krumplit, úgy hogy egy sorban legyenek.
220 fokos sütőben időnként átforgatva kívül ropogósra, belül puhára sütjük őket kb egy óra alatt.
Elmondhatatlanul jó!

Sült kelbimbó a la Momofuku &Chili és Vanilia

Mi igazi húsevő banda vagyunk. A kedvencünk a marha, de más állatokat is szívesen fogyasztunk. Ennek ellenére szívesen próbálok ki bármilyen zöldségételt, ha az kellően "ízes" végeredménnyel kecsegtet. Mikor megláttam Chili és Vanilia posztját tudtam, ez "olyan" lesz.

A kelbimbót én egy 30 cm-es piteformában sütöttem meg, fólia nélkül, így kapott egy szép karamellréteget, viszont megtartotta ropogósságát.
Az öntethez feleslegesnek éreztem a vizet, így is jó sok lett és kellően intenzív ízű maradt.
A pirított szezámmag pedig jól koronázta a kompozíciót.

Az egész étel elkészítése nem tartott tovább 30 percnél, de kétlem, hogy ez négyszemélyes adag lenne.
Max kettő, de ha a férjem későn ér haza, akkor csak egy! :-D

Vörös lencsés jázmin rizs pilaf

Ez kísérte az előző bejegyzésem és mivel nem egy mindennapi köret, gondoltam, ezt is posztolom. A rizs és a lencse külön főtt, hogy megtartsa saját karakterét.

Hozzávalók:
4 ek olaj
fél pohár apróra vágott vöröshagyma
3/4 pohár rizs (basmati rizst ír az eredeti recept, de én most abból kifogytam)
fél babérlevél
egy tk só
bors
1 ek reszelt friss gyömbér
3/4 tk őrölt kömény
3/4 tk őrölt coriander
1/2 tk paprikapehely
3/4 pohár vörös lencse
egy újhagyma díszítésnek

Két nyeles fazékra lesz szükségünk. Az egyikben melegítsünk 2 ek olajat, dobjuk rá a hagymát és pároljuk 3 percig, míg üvegessé nem válik. Keverjük bele a rizst, a só felét, a babérlevelet, borsozzuk és öntsük fel 1,5 pohár vízzel. Forraljuk fel, majd takaréklángon, fedő alatt főzzük 15 percig. Ha jól csináltuk eddigre a rizs majdnem puha, a víz pedig elfőtt. Még 5 percig pihentessük lefedve.

A másik fazékban melegítsük meg a másik 2 ek olajat. Keverjük bele a gyömbért, a köményt, a koriandert, a paprikapelyhet és pirítsuk 1 percen keresztül. Adjuk hozzá a vöröslencsét és engedjük fel 1,5 pohár vízzel. Sózzuk, borsozzuk és forraljuk fel. Fedő alatt lassú tűzön 15 perc alatt kész. (Szerintem ennyi idő sem kell)

Egy nagyobb méretű tálalóedényben keverjük össze a lencsét és a rizst, a tetejére felkarikázott újhagymát tehetünk.

10 perces spárga

Sokszor megkérdezik, mégis mennyi időt töltök a konyhában? És nem hiszik el, hogy pont feleannyit, mint amit gondoltak :-D De tényleg! (az más kérdés, hogy időnként szeretnék dupla ennyit...)
A tegnapi melós bagettezés után valami igazán könnyűre vágytam. Másrészt szeretném Danit is bevezetni a zöldségek világába, így lapozgattam a könyveimet, mit is kezdjek a maradék fél kiló spárgámmal. Joanne Harris: Francia konyha könyvében találtam ezt a receptet. Én szívem szerint 10 perces spárgának keresztelném. 10 perc megcsinálni és 10 perc alatt eltűnik az asztalról.A sütőt előmelegítettem 200 fokra. A megmosott spárgák végeit levágtam, egy tűzálló tálba raktam és meglocsoltam olivaolajjal őket. Jól meg is hempergettem, hogy mindegyikre jusson egy vékony réteg. Sóztam, borsoztam és betoltam a tálat a sütőbe. Nem néztem az órát, de olyan 10 percig sülhettek. Tálaláskor rájuk locsoltam egy fél citrom levét, egy kis balzsamecetet és pecorinot faragtam a tetejükre.
Szerettem volna életem párjának is hagyni belőle, de Danival 10 perc alatt megettük :-D
Isteni könnyű ebéd, de köretként is remek lehet bélszín vagy halak mellé!

Zöldfűszeres újkrumpli balzsamecettel

Ez egy igen egyszerű és finom köret, ami önmagában is megállja a helyét egy könnyű vacsoraként.

Lehetőleg kicsi, diónyi krumplikat használjuk, mossuk meg és tegyük őket egy tepsibe, úgy hogy ne legyenek túl szorosan. Locsoljuk meg olivaolajjal és szórjunk közéjük egy fej gerezdekre szedett, de héjas fokhagymát. Dobjunk rájuk egy kis marék kakukkfüvet és rozmaringot és toljuk be a sütőbe 220 fokon sülni. Időnként forgassuk át, hogy mindenhol pirosra süljenek. Tálaláskor sózzunk és locsoljuk meg egy kis balzsamecettel (én személy szerint a spray-s módszert szeretem, így lehet a legegyenletesebben és legvékonyabb rétegben balzsamecettel fűszerezni) Rozmaringgal és kakukkfűvel díszíthetjük pluszban.

Fokhagymával sült koktélparadicsom

Nem tudom megállni, hogy meg ne mutassam ezt a zseniálprimitív köretet. Nem kell hozzá más, mint fél kiló koktélparadicsom és egy gerezdekre szedett fej fokhagyma, amit betettem egy kis tepsibe, sóztam, borsoztam, olivaolajjal jól meglocsolgattam és 180 fokon megsütöttem (egy kicsit túl is, de gyerek mellett előfordul az ilyesmi). Remekül ment a malaccombhoz és a zelleres krumlipüréhez!