A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ázsiai. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ázsiai. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 4., csütörtök

Thai sütőtök leves

Vitatlanul itt a szezonja, még ha sokan unják is már. Igazából engem is csak azért hozott lázba, mert izgalmasnak tűnt a thai fűszerekkel történő párosítás, és mostanában odavagyok a csípős kajákért.
Igazi lélekmelegítő, könnyű ebéd, ami még az orrodat is tisztítja!:-)

Hozzávalók: 
egy kisebb tök, hámozva, kockázva (850 g volt az enyém)
kb egy liter alaplé
egy 400 ml-s kókusztej
egy fej hagyma
egy szál ázsiai citromfű (Culinárisban kapható, én a fagyasztóban tartom a készleteimet)
egy tk gyömbér (friss jobb)
egy-két tk thai currypaszta (nálam csak zöld volt itthon, de elvileg a piros kéne bele)

chiliszálak a díszítéshez

Néhány kanál olajon átpirítottam a hagymát a tökkel, hozzáadtam a gyömbért és a szétkloffolt citromfüvet és fedő alatt hagytam párolódni 10 percig. Feltekertem a lángot, beletettem a currypasztát, átforgattam. Felengedtem  zöldségalaplével, hozzáöntöttem a kókusztej 3/4-ét és két tk sóval ízesítettem.
Mikor a tök megpuhult, kidobtam a citromfüvet és botmixerrel lepürésítettem.
A maradék kókusztejjel és chiliszálakkal dekoráltam.
Remek lett.

Forrás:BBC Good Food

2010. augusztus 10., kedd

A töltött csirke esete a curryvel

Van tévénk, nem is kicsi (nem dicsekvésből, csak tényszerűen mondom), viszont nem nézzük. Azaz jó, ha két havonta egyszer bekapcsoljuk. Persze fizetünk vagy 50 csatornáért, mert a gazdaságot életben kell tartani és mi ezért elég sok mindenre képesek vagyunk...
DE! Májusi "tévézésem" során véletlenül pont az ausztrál sztárséf főzött, és én a képernyő előtt ragadtam a kávémmal a kezemben... Több ételt is készített, de engem ez fogott meg a legjobban, pár napon belül el is készítettem. ( sőt le is fotóztam, de csak most találtam meg a fotót és jutott eszembe, hogy erről írni akartam)
Aki szereti az ázsiai ízeket, annak ez is be fog jönni, de töltött csirkeként is nyugodtan eladható bármely konzervatívabb vendégseregnek.

A dolog rettentően egyszerű: vegyünk egy nagyobb csirkét, lazítsuk fel a bőrét és tömködjük a bőr alá a következő alkotóelemekből álló, aprítógépben 30 másodperc alatt elkészíthető tölteléket:

3 marék friss korianderzöld
50 g kókuszreszelék
4 zöld chilli felaprítva mag nélkül
4 gerezd fokhagyma
2 tk reszelt gyömbér
2 lime leve
2 tk barnacukor
só, bors ízlés szerint



Bár a klasszikus töltött csirke a hátán fekve sül, én mostanában jobban kultiválom a "lapított csirke" verziót, azaz  a csirkét kettévágom a gerince mentén és kilapítom. Így minden "értékes" bőr finom ropogósra tud sülni, bár egy kicsit nagyobb tepsire lesz szükségünk. Szóval akinek van egy jó erős kése vagy ollója, inkább válassza a lapos verziót, szerintem úgy finomabb.
A csirkét 200 fokon pirosra sütöm (kb egy óra alatt). Közben lehet locsolgatni,  ha pedig kész akkor az alatta összegyűlő pecsenyelevet öntsük egy edénybe és zsírtalanítsuk, mert szükségünk lesz rá a szószhoz.

A kókuszos szósz hozzávalói:
1 ek zöld currypasta (Culinaris vagy Ázsiacenter)
250 ml kókusztej
1 ek limelé
2 tk halszósz 
1 tk barnacukor

A szósz is megvan pillanatok alatt. A currypasztát forró serpenyőben kicsit megpirítjuk, hozzáadjuk a kókusztejet, a lime levet, halszószt és barnacukrot. Beleöntjük a pecsenyelevet és már tálalhatjuk is.
Mi rizzsel ettük és igen szerettük.

Ma viszont egy könyvesbolt kirakatában láttam, hogy ennek a "Bill gyereknek" kiadták már valamelyik könyvét magyarul is. Sajnos a bolt még zárva volt, így nem lapozhattam át, Ti beleolvastatok már? Ha igen, mi a véleményetek róla?

2010. július 18., vasárnap

Osztrigaszószos marha

Az elmúlt napokban szinte egyáltalán nem főztem, vagy csak annyira basic dolgokat, hogy az nem is számít... Ma viszont sikerült túlkompenzálnom. Úgy alakult, hogy ebédre és vacsorára is vendégeink voltak, és még holnap egy "meghallgatásra" is vinnem kell némi süteményt, de erről később.
Most jöjjön annak a stir-fry-nak a receptje, amit délre készítettem és olyan jól sikerült, hogy egy kanálnyi sem maradt belőle (pedig 6 felnőtt adagnyi készült)...
A jó stir-fry-hoz kell egy wok, lehetőleg nagy tűz (wokláng), türelem (kis adagokban érdemes sütni), erős bicepsz (wokot emelgetni) és néhány spéci alapanyag (elég sok helyen kaphatóak, évekig ellálnak). Az én első stir-fry-om Amerikában készült 2000-ben, és hamisítatlan hortobágyi ízekkel rendelkezett. Olyannyira, hogy rögtön felmentést is kaptam az ilyetén próbálkozások alól.
A mai napig nem tudom pontosan, hogyan változott a kínainak induló kaja  húsos lecsóvá...de az biztos, hogy örök emlékké vált ez a kudarc.
Nem is nagyon próbálkoztam a wokkal jó tíz évig, mostanában kezdtem újra. Néhány szabályt betartva, egész "autentikus" ízeket is tudok produkálni, bár még mindig meg vagyok győződve arról, hogy reménytelen szélmalomharcot vívok. Ha igazi kínai konyhára vágyunk, akkor irány Wang mester étterme.

Az otthoni "maszatoláshoz" pedig íme egy egész kellemes recept:

Hozzávalók 4 személyre:
700 g  marhahús csíkokra vágva
2 csokor újhagyma (lila, zöld vegyesen)
2 kápiapaprika vagy kaliforniai paprika
szójaszósz, mirin, osztrigaszósz,pirított szezámolaj, kukoricakeményítő
1,5 dl húsleves (igazi!)
földimogyoró olaj a sütéshez

1. A húst felcsíkoztam és rákanalaztam 3-3 tk szójaszószt és mirint, 1,5 tk pirított szezámolajat valamint 3 tk keményítőt. Összeforgattam, 20 percig állni hagytam.
2. Az újhagymát és a paprikát hosszanti csíkokra vágtam.
3. A marhahúscsíkokat a wokban kis adagonként lepirítottam, majd egy tálba szedtem. (Fontos, hogy olyan kis adagokban süssük, hogy a hús ne engedjen levet és kezdjen főni!)
4. A hús után a zöldségeket is lepirítottam (kb 2 perc) és külön tálra szedtem.
5. A wokba öntöttem a húslevest és 4 ek osztrigaszószt, kicsit beforraltam. Visszatettem a húst ebbe a lébe és addig főztem nagy lángon, amíg mártás sűrűségűvé nem vált. Hozzáadtam a zöldségeket és natúr rizzsel azonnal tálaltam.

Ti milyen gyakran használjátok a wokot?

2010. április 22., csütörtök

Borjú koreai stílusban

A távol-keleti kajáknak rengeteg előnyük van. Legtöbbször finomak, egészségesek és 5 perc alatt elkészíthetők a wokban.
Ez a recept is ilyen, amit kivételesen nem saját képpel illusztrálok (az étel hamarabb elfogyott, mintsem fotózhatóvá hűlt volna). Szerintem érdemes egyből dupla adagot készíteni (pácolni) és csak egy-egy adagot készíteni a wokban, ami azonnal el is fogy.
Addiktív!

Hozzávalók 2 személyre:
300 g borjúhús, nagyon vékony csíkokra vágva (az eredeti recept marhát ír, de itthon ritkán lehet megbízhatóan jó marhát venni, így érdemesebb borjúval (ami legtöbbször növendék marha így is) próbálni, mert az biztosan puha lesz)

Öntet:
2 teáskanál barnacukor
2 ek szójaszósz
2 evőkanál mirin (száraz sherry vagy végszükség esetén egy kis száraz fehérbor is megteszi)
2 gerezd fokhagyma áttörve
1 teáskanál pirított szezámolaj (sötétbarna színű)
bors

egy kis olaj
4 darab újhagyma, hosszában csíkokra vágva
pár kanál pirított szezámmag
100 g basmati rizs

Az öntet hozzávalóit összekevertem, majd beleforgattam a borjúcsíkokat. Egy kicsit hagytam pácolódni.
A wokot 2 kanál olajjal felhevítettem és átpirítottam benne a húst. Hozzáadtam az újhagymát, és így is pirítottam egy percig. Végül megszórtam szezámmaggal.

Rizzsel kiegészítve isteni, gyors ebéd kerekedett belőle.

2009. február 21., szombat

Grillezett teriyaki lazac uborkasalátával

A Kapitány elkezdett nagyon komolyan válogatni. Konkrétan arról van szó, hogy sima kifőtt tésztán, rizsen, krumplin, joghurton és sonkán (és savanyú "ubokkán") kívül nem nagyon eszik mást. Egy éve pedig még az indiai kaját is megette.... :-S
Hol rontottam el?
Két dolgot tehetek: vagy beállok erre a "natúr" vonalra vagy nem. Hát nem. Főzök, amihez kedvem és energiám van és ő legfeljebb kap egy szelet prágai sonkát a körethez. Aztán remélhetőleg ezen a korszakon is "túljutunk". Avagy a remény hal meg utoljára.

A férjem pedig mostanában halat enne. Úgy mindig. Magyarország tengeri kapcsolatait tekintve itt a beszerzés a leggyengébb láncszem. Van ugyan egy elvileg kitűnő forrásom, de ahhoz Törökbálintra kellene zarándokolnom, ami a XVI. kerületből, munka után, több mint heroikus vállalkozás.
Mielőtt bárki sajnálni kezdene, a helyzet azért nem olyan vészes. Tegnap például egész szimpatikus lazachoz jutottam az egyik piacon. A közelben.

Valami egyszerű, de nagyszerű dolgot szerettem volna, így teriyaki pácba tettem a halat és egy nem szokványos uborkasalival és rizzsel tálaltam, hogy mindenkinek akadjon fogára való a tányéron.

Hozzávalók:
A páchoz:
egy hüvelyknyi darab gyömbér lereszelve
2-4 gerezd fokhagyma áttörve (elvileg 2 nagy, de nekem 4 kicsi volt itthon)
5 ek szójaszósz
5 ek Mirin vagy száraz sherry
egy ek olaj
egy kis barnacukor (max egy ek)
Ebbe a lötyibe tettem a megnyúzott vastag lazacszeleteket pácolódni (kb 2 órát ültek benne).

Közben elkészítettem az uborkasalátát.
egy kígyóuborka
2 ek szójaszósz
2 ek rizsbor ecet
egy tk barnacukor
egy-két kanál pirított szezámmag
Az uborkát meghámoztam, majd a hámozóval vékony "tagliatelle"-re vágtam. A szójaszószból, ecetből és cukorból öntetet kevertem, amit ráöntöttem az uborkára. A szezámmagot megpirítottam, de csak közvetlenül tálalás előtt szórtam meg vele a salátát.

A lazacot nem a sütőben grilleztem, hanem felavattam vele a karácsonyra kapott hiperszuper grillserpenyőmet. Az eszköz multifunkcionális, mert nemcsak kaját lehet benne készíteni, hanem súlyzózásra is remekül alkalmas, esetenként szívlapátként is használható.
Szerelem első használatra!!! Már előre örülök, hogy nyáron nem kell majd az egész lakás a sütővel befűteni, ha egy kis grillvacsira vágyunk.

2008. november 23., vasárnap

"Finom, occco"

Na ha a desszertünk három M. csillagos volt, a tegnapi főételünk ennek pont az ellentéte. Nem is posztolnám, ha nem lenne finom és remek ötletadó a maradékok elsütésére. Vagy ha csak röhögni akarunk egy jót, ahogy a bajai gyufatésztát (egg noodle hiányában) megforgatjuk a szójaszószós kotyvaszban és rácsavarjuk a már egy hete is hervadtan vett lime-t, stb. A lényeg, hogy ne menjünk boltba és minél több maradékot és polcon elfekvő készletet beletegyünk. Mivel az ízvilág Ázsiát idézi, a jelszavam a "finom, occo" lett.
Mit tettünk bele?
3 db sült csirkecomot, lebőrözve, apróra vágva
2 ek méz és szójaszósz
egy lime és egy citrom leve

2 db sárgarépa durvára reszelve
25 dkg gyufatészta kifőzve
pár kanál pirított szezámmag
egy csokor korianderzöld


1.Először is kifőztem a tésztát sós vízben.
2. A maradék húst és sárgarépát megpirítottam a wokban egy kis földimogyoróolaj és szezámolaj keverékében. Elég (büdös lett)
intenzív illata volt, közel álltam ahhoz, hogy feladjam. De fejemet le nem szegve beleöntöttem a mézet, szójaszószot és citrusleveket.
3.A helyzet drámaian javult a szagok tekintetében, így fél percnyi kavargatás után belezuttyantottam a gyufatésztát és a pirított szezámmagot. Miután összeforrósodott az étel, korianderzölddel tálaltam (Ebből ipari mennyiség van a fagyasztóban, hisz nyáron rendszeresen learattam az erkélyládám termését).

Konklúzió:
Dani imádta, mi is lapátoltuk. A maradékok (részben) elfogytak, a küldetés sikerült.
Persze ennek is lett maradéka, amiből aztán este férjuram sebészi gondossággal kiszedte a korianderzöldet, majd feltuningolta egy kis édes csiliszósszal. Ez a változat sokkal ízletesebb!
Így a Good Food kontra M.P. játszmából ő került ki győztesen!


2008. november 4., kedd

Sült kelbimbó a la Momofuku &Chili és Vanilia

Mi igazi húsevő banda vagyunk. A kedvencünk a marha, de más állatokat is szívesen fogyasztunk. Ennek ellenére szívesen próbálok ki bármilyen zöldségételt, ha az kellően "ízes" végeredménnyel kecsegtet. Mikor megláttam Chili és Vanilia posztját tudtam, ez "olyan" lesz.

A kelbimbót én egy 30 cm-es piteformában sütöttem meg, fólia nélkül, így kapott egy szép karamellréteget, viszont megtartotta ropogósságát.
Az öntethez feleslegesnek éreztem a vizet, így is jó sok lett és kellően intenzív ízű maradt.
A pirított szezámmag pedig jól koronázta a kompozíciót.

Az egész étel elkészítése nem tartott tovább 30 percnél, de kétlem, hogy ez négyszemélyes adag lenne.
Max kettő, de ha a férjem későn ér haza, akkor csak egy! :-D

2008. augusztus 3., vasárnap

Kesudiós csirkecurry

Nehéz a dolga az embernek, ha fűszeres curryre vágyik és nem szeretne külön főzni a 17 hónapos gyerekének. Gondoltam én. Aztán Nigella bebízonyította, hogy nem is.
Enyémgyerek ugyanis falta.

Hozzávalók:
3 ek mogyoróolaj
2 kis fej felaprított vöröshagyma
egy 2 cm-es gyömbér lereszelve
1 gerezd fokhagyma (reszelve)
2 kisebb erős zöldpaprika kimagozva és apróra vágva
1 tk kurkuma
1 tk őrölt kömény
1 tk őrölt koriander
4 dl kókusztej
2 és fél dl erős húsleves
4 kardamon
1 kg csirkemell apró kockákra vágva
200 g vékony zöld zöldbab pár centis darabokra vágva
125 g kesudió
3 ek tejföl (én elfelejtettem beletenni)
1 kis csokor friss korianderzöld apróra vágva

A barátnőm akitől a könyvet kaptam kölcsön tud főzni. És szereti Nigellát. (Kezdem belátni, hogy a nem két egymást kizáró dologról van szó.) Szerinte egy titka van: nem kell mindent szentírásnak venni, hanem józan ésszel, normál hozzávalókból kell készíteni a receptjeit és akkor működnek. Én megfogadtam. Az alapanyagokon nem változtattam, csupán a technikán.

Tehát azzal kezdtem, hogy a csirkemelldarabokat egy kanál liszttel megszórtam, sóztam, borsoztam és szépen aranybarnára pirítottam. A kisült húsokat egy tálra halmoztam és a visszamaradó olajos pörcön kezdtem dinsztelni a hagymát.
Pár perc múlva hozzáadtam a gyömbért, fokhagymát, erőspaprikát, köményt, koriandert, kurkumát és kavargatva pirítottam egy percig.
Kókusztejem nem volt, csak porom. Viszont volt 7 deci húslevesem. (Ekkora üvegekben tárazom be ugyanis a fagyasztóban). Gondoltam egy nagyot és ebben oldottam fel a kókusztejport és zúdíottam a fűszeres alapra. Hozzáadtam a kardamont és a zöldbabot, valamint az elősütött húst.
Felforraltam, majd lassú tűzön addig főztem, míg a bab meg nem puhult.
A végén hozzáadtam a pirított kesudiót és basmati rizzsel tálaltam.

2008. július 23., szerda

Satay

Még mielőtt valaki az őseimet kezdené emlegetni, ennek az ételnek a hozzávalóit KÖNNYŰ beszerezni. Mondjuk a legközelebbi Teccsóban. Nem lesz kis befektetés, ha úgy jártok mint én és pl. a mogyoróolaj csak literes kiszerelésben lesz és nem a leggagyibb szójaszószt kapjátok le a polcról... De vigasztaljon benneteket is az a tudat, hogy az indonéz konyha fantasztikus ízei már csak karnyújtásnyira lesznek a kamrában! :-D

A receptet Chriesinél találtam, itt.
A pác hozzávalói:
2 ek krémes mogyoróvaj (peanut butter, nem Nutella!)
3 ek szójaszósz
egy fej hagyma lereszelve vagy felaprítva
egy pár centis gyömbér lereszelve
egy lime leve
egy ek barnacukor
egy teáskanál Sambal Oelek (na ezt kivételesen simán helyettesíthetjük Erős Pistával)
A hozzávalókat összekeverjük, és ráöntjük a csirkemellcsíkokra. Ez a pác kb egy kiló húshoz elegendő. Legalább 2 órán keresztül pácoljuk!
Sütés előtt fapálcikákra húztam és felforrósított olajban kisütöttem. Elvileg grillezni kellett volna, de ahhoz most nem volt kedvem. Így is remek lett.

A szósz hozzávalói:
egy ek földimogyoró olaj
egy fej hagyma felaprítva
pár centis gyömbérdarab lereszelve
fél tk sambal oelek
egy ek barnacukor
3 ek mogyoróvaj
egy ek rizsecet (felbontás után hűtőben tárolandó!)
egy ek szójaszósz
2 ek víz
Az olajban megpároltam a hagymát és a gyömbért, majd hozzáadtam a többi hozzávalót is. Pár percig rotyogtattam, míg kissé besűrösödött.
Párolt jázminrizzsel tálaltam. Isteni és gyorsan elkészíthető kaja!

2008. július 5., szombat

Vörös lencsés jázmin rizs pilaf

Ez kísérte az előző bejegyzésem és mivel nem egy mindennapi köret, gondoltam, ezt is posztolom. A rizs és a lencse külön főtt, hogy megtartsa saját karakterét.

Hozzávalók:
4 ek olaj
fél pohár apróra vágott vöröshagyma
3/4 pohár rizs (basmati rizst ír az eredeti recept, de én most abból kifogytam)
fél babérlevél
egy tk só
bors
1 ek reszelt friss gyömbér
3/4 tk őrölt kömény
3/4 tk őrölt coriander
1/2 tk paprikapehely
3/4 pohár vörös lencse
egy újhagyma díszítésnek

Két nyeles fazékra lesz szükségünk. Az egyikben melegítsünk 2 ek olajat, dobjuk rá a hagymát és pároljuk 3 percig, míg üvegessé nem válik. Keverjük bele a rizst, a só felét, a babérlevelet, borsozzuk és öntsük fel 1,5 pohár vízzel. Forraljuk fel, majd takaréklángon, fedő alatt főzzük 15 percig. Ha jól csináltuk eddigre a rizs majdnem puha, a víz pedig elfőtt. Még 5 percig pihentessük lefedve.

A másik fazékban melegítsük meg a másik 2 ek olajat. Keverjük bele a gyömbért, a köményt, a koriandert, a paprikapelyhet és pirítsuk 1 percen keresztül. Adjuk hozzá a vöröslencsét és engedjük fel 1,5 pohár vízzel. Sózzuk, borsozzuk és forraljuk fel. Fedő alatt lassú tűzön 15 perc alatt kész. (Szerintem ennyi idő sem kell)

Egy nagyobb méretű tálalóedényben keverjük össze a lencsét és a rizst, a tetejére felkarikázott újhagymát tehetünk.

2008. július 4., péntek

Ázsiai fűszerekkel joghurtban marinált csirkemell uborkás paradicsomszósszal

Szép hosszú neve van ennek az ételnek. Azt már nem is mertem odaírni, hogy vöröslencsés jázminrizs pilaffal, de a képen látszik, hogy tényleg az a köret.
Ez az ételt akkora ajánlom, amikor kicsit ki akarunk térni a sült csirke-rizs kombóból, de nem vágyunk különösebben merész dolgokra. Sok fűszer kell hozzá, de nem bonyolult!
Először is készítenünk kell egy pácot:
1 pohár joghurt (kecsketejből készült a legjobb)
1 evőkanál zúzott fokhagyma
fél tk őrölt kömény
fél tk currypor
negyed tk cayenne bors
negyed tk őrölt mustármag
nyolcad tk zellermag
nyolcad tk őrölt gyömbér
nyolcad tk őrölt fahéj
nyolcad tk őrölt szerecsendió
egy tk só összekeverésével. Ezt ráöntjük egy kg csirkemellfilére és egy éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap grillen megsütjük őket.

A szósz hozzávalói:
2 kanál olaj
fél tk zúzott fokhagyma
fél pohár apróra vágott hagyma
fél pohár hámozott és felaprított uborka
nyolcad tk currypor
nyolcad tk őrölt kömény
nyolcad tk cayenne bors
2 pohárnyi hámozott, kockára vágott paradicsom.

Az olajon üvegesre pároljuk a hagymát, fokhagymát, uborkát ( 5 perc). Belekeverjük a curryt, köményt, cayenne borsot majd a paradicsomot.
Kb 10 percig rotyogtatjuk, majd botmixerrel pürésítjük. Sózzuk, borsozzuk. Langyosan kínáljuk a grillezett húshoz.