2008. július 31., csütörtök

Sárgabarackos-olajbogyós csirke (Djeje Bil Zeetoon wel Mechmech)

Ezt a remek algír ételt publikálta Warda pár napja. Már amikor a fotót megláttam, tudtam, hogy MUSZÁJ lesz elkészíteni. És lőn.

Különösképpen nem állt szándékomban nagyon változtatni a dolgokon (nehogy véletlenül megszabadítsam a tevét a púpjától), de főzés közben mégis sikeredett eltolni az arányokat és módszert is váltani... Nem tudom mennyire ártottam az autentikusságnak, de olyan frenetikusan jól sikerült, hogy a férjem rögtön kérvényezte is a "klasszikusok" közé történő felvételét. Tényleg hosszú ideje a legjobb új recept, amit kipróbáltam. Ezt Jamienek is üzenem!
Hozzávalók:
A páchoz:
2 ek méz
egy citrom leve
2 ek olivaolaj
1 ek só
frissen őrölt bors
4 csirkecomb

A raguhoz:
1 nagy hagyma apróra vágva
1 fokhagyma szétnyomva
1 kis csokor korianderzöld
3 ek olaj (én kacsazsírt használtam, nem ártott neki)
1 ek vaj (ezt én kihagytam)
egy csipet sáfrány
1 tk őrölt gyömbér
1/4 tk kurkuma
1/8 tk cayenne bors (lehet több is, ha erősen szeretitek)
1/4 rúd fahéj
1/3 pohár víz
1/2 pohár zöld olajbogyó
1/2 pohár sárgabarack kimagozva, felezve

bors

A pácot előző nap összeállítottam és egy éjszakán keresztül marináltam a csirkét. A melegre való tekintettel úgy döntöttem, hogy mindenképpen a gázon sütöm meg, szó sem lehet a sütő bekapcsolásáról. Így lecsöpögtettem a páclevet és pár kanál olajon elkezdtem pirítani a húst. A méz elég hamar karamellizálódni kezdett , de hálistennek ez nem ártott a hús ízének.
Közben másik edényben megfonnyasztottam a hagymát és a fokhagymát a kacsazsíron. Hozzáadtam a fűszereket, majd ahogy illatozni kezdett, az olajbogyót is. Mivel kis családunk minden tagja teljesen odavan a cuccért, én minimum 2 pohárnyit tettem bele. (A maradék egy pohárnyit, ami a nagy üvegben maradt Dani ette meg tízóraira.) Kis vizet öntöttem alá, aztán hagytam rotyogni. Kb 20 perc múlva jött az aprószemű, mézédes sárgabarack, amit szintén jócskán megnövelt adagban tettem bele. Kb egy-egy arányban volt az olajbogyó és a barack. Korianderem sajna még nem hajtott ki az erkélyen, így néhány szemet összetörtem mozsárban, hogy pótoljam a feelinget.
Pár perc alatt összefőtt a ragu, ekkor sóztam, borsoztam, kóstolgattam. És valami marhára hiányzott belőle. Valahogy nem volt "mélysége".
Ekkor úgy döntöttem, hogy ideje lesz összeházasítani a készre sült husival, hogy a serpenyő alján maradt pörc és húslé beturbózza a ragut. És igen! Az összeforralás után összehasonlíthatatlanul jobb lett az egész. És mivel Algériában is a grill alatt párolódik a ragu a lecsöpögő húslében és zsírban, talán nem is lőttem mellé...
Basmati rizzsel tálaltam.
Ha legközelebb készítem, csak arra vigyázok, hogy a friss érett sárgabarackot az utolsó percben keverjem a raguba, mert pillanatok alatt szétfő...

Variációk áfonyára

Tegnap két remek felfedezést is sikerült tennem a Bosnyákon:
25 dkg áfonyát "csak"400 ft-ért árulnak és 2000 ft a tömör húsú bébivargánya, ráadásul én válogathatom ki... Hóvég ide vagy oda, én biza vettem mindkettőből.

Rögtön össze is kutyultam itthon egy adag old school muffint Ági receptje szerint, amivel nagy sikert arattam a két pasimnál. Én annyiban változtattam a recepten, hogy egy lime héját is belereszeltem, hogy valami ellensúlyozza a tészta übervajasságát valamint 200 g áfonyát tettem bele... (a különbözetet Dani csipegette el, de ha rajta múlik, az egész elfogyott volna)
A legközelebbi adag áfonyából pedig ezt a fantasztikus salátát fogom elkészíteni, a friss vargányák közreműködésével.

2008. július 30., szerda

Őszibarackos saláta

A mai vacsorámat egy holnap lejáró mozzarella és két kilónyi a konyhapulton illatozó őszibarack inspirálta. No meg Jamie, akinek könyvét lapozgatva napokkal ezelőtt kinéztem ezt a salátát, így egyszerre volt fekete erdei sonka és rukkola is a hűtőben.
Hozzávalók:
rukkola (vagy más zöldsaláta)
mozzarela
fekete erdei sonka vagy serrano
illatos őszibarack

A történet itt is végtelenül egyszerű: a hozzávalókból 2 perc alatt testre és ízlésre szabjuk a salit, sózzuk, borsozzuk és citromleves-olivás öntettel meglocsoljuk.
Csak annyit tennék hozzá, hogy én balzsamecetet locsoltam rá, ami sokkal jobban passzol a rukkolához és mint utólag kiderült, az őszibarackhoz is! Legalább olyan jó, mint az eper-balzsamecet duó!

2008. július 29., kedd

The fundamental techniques of classic cuisine

Spóroltam 50ezer dolcsit, jutott az előbb eszembe, mikor újra levettem a polcomról ezt a "súlyos" művet.A French Culinary Institute-t 1984-ben alapították, azzal a fő céllal, hogy 6 hónap alatt profi séfeket képezzenek. Az idő őket igazolta, mára a világ egyik leghíresebb szakácsiskolájaként működik és olyan emberek is elismerően nyilatkoznak róla, mint Alain Ducasse.
Nagyon szívesen beiratkoznék én is egy fél évre hozzájuk, ha pénztárcám engedné. Addig viszont be kell érnem az iskola "tankönyvével", amit nemrég dobtak a piacra.
Állítólag a közölt anyag szóról szóra fedi a kurzus anyagát, így némi önszorgalommal és gyakorlással elsajátítható az a 250 technika, amiról szó van benne. Ízelítőül pár fejezetcím: alaplevek, szószok, levesek, saláták, tojás, burgonya, szárnyasok, marha, borjú, bárány, sertés, hal, kagylók, pácok, töltelékek, belsőségek, tészták, krémek, palacsinták, briós, fagyasztott desszertek, tojáshabok, mousse-k és szufflék.
Ezen kívűl számtalan apró trükkel szolgáltatnak kis megjegyzések formájában, pl. hogy a csirke sütésekor mindig tegyünk egy serpenyőnyi vizet a sütő aljába, hogy a gőz megakadályozza a csirke kiszáradást és a kiolvadó zsírok ne fröcsköljék össze a sütőt.
A könyv több mint 650 gyönyörű képpel illusztrálja a leírásokat és több mint 200 receptet is közöl az iskola leghíresebb végzettjeinek repertoárjából.
Alapmű. Szó szerint.

2008. július 28., hétfő

Malackaraj őszibarackkal

Szeretem az egyszerű dolgokat (is). Ahol nem kell órákat bíbelődni, csak bedobom a sütőbe és már indulok is... csinálni a többi dolgom. Ezt a receptet egy Jamie könyvben találtam, mikor őszibarackra kerestem különböző variációkat.

Hozzávalók:
1,5 kg csontos malackaraj
egy marék friss kakukkfű
egy-két nagy őszibarack
némi vaj
só, bors

Először a malac bőrét kellett beírdalni, kb egy centiméterenként. A karajhúst egy oldalon leválasztottam a csontról. Megmasszíroztam egy kis vajjal, sóztam, borsoztam. A csont és hús közé tömködtem a kakukkfüvet és a meghámozott barack darabjait.
Kívülről egy darab spárgával összekötöztem, majd szintén bedörzsöltem vajjal, sóval és borssal.
Meghámoztam és felkarikáztam pár szem krumplit, erre az ágyra fektettem a húst és 220 fokos sütőben kb 1,5 órán keresztül sütöttem.
Igazán finom és egyszerű étel lusta vasárnapokra...

2008. július 26., szombat

Díjak

A héten két meglepetés is ért.
Az elsőt Tinától kaptam:Ezt a díjat én Vicus barátnőmnek szánom, akinek mindig gyönyörű ékszerek kerülnek ki a kezei közül. Honlapja tele van csodás fényképekkel, egyszerű leírásokkal és minden infóval, ami egy gyöngyöző barátsághoz kell :-D Bátran rendeljetek tőle vagy csatlakozzatok a tanfolyamaihoz!

Latsiát is szeretném vele kitüntetni. Kisgyermekes anyaként 3 kultúrában is otthon van és káprázatos receptekkel lát el mindenkit több éve az nlc-n és saját honlapján.


A másodikat pedig Snöcytől:Itt most elvileg öt nevet kéne említenem, holott sokkal többet is tudnék :-D
A kedvenceim:
Chriesi, aki tele van eredeti ötletekkel és semmitől nem riad vissza.
Beatbull, aki mer nagyot ugrani, mindegy mi sül ki belőle...
Tina, aki az egyik legsokoldalúbb ember, több szinvonalas blogot is ír (amellett, hogy mintaanyu és feleség, dolgozik, kineziológusként és feng-shui tanácsadóként is tevékenykedik). Náluk (szinte) mindig süt a Nap... :-D
Gergő, aki minden szó kapcsán tud egy érdekes történetet vagy izgalmas asszociációt.
Nik részére is továbbküldeném, akinek egyszerűen varázslatos minden írása...

Az évezred csokis kekszei ( The New York Times' Chocolate Chips Cookies)

Július kilencedikén egy nagyon kellemes kis írással lepte meg a világot The New York Times Dining and Wine melléklete. A csokoládédarabos keksz nyomába eredtek és nem adták fel, míg meg nem találták az igazit. Itt olvashatjátok. Voltak olyan nagyvonalúak, hogy közölték a receptet is!
Aztán ahogy az lenni szokott, tornádóként söpört végig a láz a nyugati gasztroblog oldalakon, az elmúlt két hétben mindenki ezt sütötte és ette...általános megelégedéssel.
Egy darabig lestem, hogy ki lesz a szemfüles és posztolja magyarul, egész addig, míg a Möszjő kekszei elfogytak a dobozból és valamivel pótolnom kellett az ŰR-t.
Valami egészen fantasztikus dolog sikeredett!Hozzávalók:
240 g finomliszt
240 g kenyérliszt
1 és 1/4 tk szódabokarbóna
1 és 1/2 tk sütőpor
1 és 1/2 tk só
283 g vaj
283 g barnacukor
226 g krisztálycukor
2 nagy tojás
2 tk vaníliaesszencia
566 g csokoládépasztilla (minimum 60% kakaótartalommal)

A vajat kikavartam a cukorral, majd hozzáadtam a tojásokat és a vaníliaesszenciát. Beleszitáltam a lisztet és az egyéb adalékokat, végül a csokoládédarabokat. Ahogy összeállt folpackkal lezártam az edényt és betettem a hűtőbe.
Az első számú titok: minimum 24 órát kell pihentetni, hogy az ízek összeérjenek. 36 óra múlva ideális megsütni. (Ezt meg tudom erősíteni: mindig azok a kekszeim sikerültek a legjobban, amire nem volt időm hirtelenjében megsütni és 1-2 napot állt a massza a hűtőben)
Kettes számú titok: Sütés előtt meg kell sózni egy icipicit!!!!

Szóval 36 óra múlva kivettem a cuccot a hűtőből, két tepsit kibéleltem sütőpapírral és olyan 60-70-80 g-os darabokat kanalaztam rájuk. Egyszerre 6 darab fért egy tepsibe. 180 fokos sütőben 18-20 perc alatt aranybarnára sütöttem őket. 24 darab lett.
Egy nagy pohár hideg tejjel egészen katartikus élmény volt még langyosan. :-D

2008. július 25., péntek

Bagel ( New-York style avagy megtalálni újra az IGAZIt)

Miután mostanában született egy pár bagel poszt, merő kíváncsiságból újra megsütöttem a Reinhart-féle bageljeimet. Egyrészt kíváncsi voltam, hogy tényleg olyan macerás, ahogy emlékszem, másrészt tényleg olyan jók-e, ahogy emlékeimben él... Merthogy nem sütök minden nap bagelt. Max egyszer egy évben...
Azt is töredelmesen be kell vallanom, hogy nem ez az egy recept van, amit életemben kipróbáltam, de ez az egyetlen ami megközelíti (emlékeim szerint) az igazi New-Yorki csemegét.

Így tegnap mérőórával a kezemben nekiálltam a nagy kísérletnek újra. Csak 6 db bagelt akartam csinálni, két főre ez is 3 reggeli lesz.

Hozzávalók összesen:
3/4 tk porélesztő
480 g BL 80-as kenyérliszt
15 g szejtán (sikér)
1 és 1/4 tk só
egy fél ek méz vagy 1 tk malátapor
szezámmag, mák, durva szemű só, metélőhagyma a díszítéshez

1.Első körben összekevertem fél teáskanál porélesztőt 233 g langyos vízzel, majd hozzáadtam 240 g kenyérlisztet és 15 g bio szejtánt (sikért). Egy fakanállal összekevertem, folpackkal lezártam és két órán keresztül kelni hagytam a pulton. (5 perc)
Újra el fogom mondani, hogy kell a szejtán a liszthez, mert a bagel ettől lesz bagel. Minimum 14% sikértartalmú liszt kell hozzá, hogy a tészta olyan tömör és ruganyos legyen amilyennek azt amerikában megismertük. A sikértartalom adja a szerkezetet, ezért nem fog szétfőni, összelapulni főzés közben... Aki nem hiszi, járjon utána, mondjuk a wikipédián...
2.Két óra múlva hozzáadtam még egy negyed tk élesztőt, 240 g listet, a sót és a mézet. Robotgéppel elkezdtem dagasztani, de az én kis mezei keverőtálas moulinexem csak addig jutott, hogy homogén massza legyen a hozzávalókból, aztán megadta magát. Innen már sejtettem, hogy jóóó lesz a tészta. Ugyanis a sok sikértől tényleg annyira rugalmas, hogyha belebokszolok, visszaüt. Szóval kiszedtem a pultra és Dani "segítségével" elkezdtem dagasztani. Alá sem kellett lisztezni, nem ragadt egyáltalán. Jó 10 percet dögönyöztem. A tészta ultrarugalmas, selymes és fényes lett. Ekkor 6 egyenló részre osztottam és nedves konyharuha alatt órát beállítva 20 percet kelni hagytam. (15 perc)
3.20 perc múlva kibéleltem sütőpapírral egy tepsit, kiolajoztam és a tésztákból kb 24 cm-es kígyókat sodortam, majd a kigyók végét összetapasztottam, hogy megkapjam a klasszikus formát. Régebben próbáltam a "hüvelykujjal lyukat nyomok" módszert is, de akkor az én bageljeim összenőttek középen a kelesztés során... Itt jött volna még egy húszperces kelesztés a könyvem szerint, aztán az úszópróba...de a tésztára nézve úgy véltem, elég levegő keletkezett már eddig is bennük, amit egy kis tálba vizet engedve ellenőriztem is. A vízbe pottyantott bagel rögtön a felszínre került, jelezve hogy tényleg eléggé meg van már kelve... Így a bageleket rátettem a papírra, vékonyan leolajoztam őket, folpackkal lezártam és betettem őket a hűtőbe.
(Ez a munkafolyamat kb. 10- 15 percet vett igénybe...)
Szóval a munka dandárját 30-35 perc alatt abszolváltam, ami szerintem egyáltalán nem elrettentő egy autentikus bagelért :-D

Másnap reggel koppra vettem a sütőt és feltettem forrni némi vizet egy nagy hússütő lábasban. A lényeg, hogy minél szélesebb legyen az edény, hogy minél több bagel elférjen egymás mellett egyszerre...A vízbe beletettem 1 nagy ek szódabikarbónát.
Közben kávét, kakaót készítettem a reggeli éhenhalók táborának és durumliszttel megszórtam egy tepsit.
Mikor a sütő már 260 fokon döngött a víz pedig forrt, kikaptam a bageles tálcát a hűtőből és munkához láttam. A vizet zümmögőre állítva óvatosan belecsúsztattam 3 bagelt és 1 percig főztem őket. Lapát segítségével átfordítottam, újabb 60 másodperces főzésre, majd a lisztezett tepsire szedtem őket. Ezt még egy adaggal eljátszottam, majd szezámmaggal megszórtam őket és mehettek is a sütőbe.
5 perc sütés múlva fordítottem egyet a tepsin (hogy egyenletesen süljenek) és 230 fokra vettem a hőfokot. 7 perc múlva kivettem őket. Íme a látvány:

A bageleket rácsra szedtem és hagytam kihűlni (mi meg közben összekaptuk magunkat).

És a konklúzió is megszületett: Nem is volt ez akkora munka, hogy ne érné meg gyakrabban csinálni. Ízre, állagra: tiszta amerika! :-D

2008. július 23., szerda

Satay

Még mielőtt valaki az őseimet kezdené emlegetni, ennek az ételnek a hozzávalóit KÖNNYŰ beszerezni. Mondjuk a legközelebbi Teccsóban. Nem lesz kis befektetés, ha úgy jártok mint én és pl. a mogyoróolaj csak literes kiszerelésben lesz és nem a leggagyibb szójaszószt kapjátok le a polcról... De vigasztaljon benneteket is az a tudat, hogy az indonéz konyha fantasztikus ízei már csak karnyújtásnyira lesznek a kamrában! :-D

A receptet Chriesinél találtam, itt.
A pác hozzávalói:
2 ek krémes mogyoróvaj (peanut butter, nem Nutella!)
3 ek szójaszósz
egy fej hagyma lereszelve vagy felaprítva
egy pár centis gyömbér lereszelve
egy lime leve
egy ek barnacukor
egy teáskanál Sambal Oelek (na ezt kivételesen simán helyettesíthetjük Erős Pistával)
A hozzávalókat összekeverjük, és ráöntjük a csirkemellcsíkokra. Ez a pác kb egy kiló húshoz elegendő. Legalább 2 órán keresztül pácoljuk!
Sütés előtt fapálcikákra húztam és felforrósított olajban kisütöttem. Elvileg grillezni kellett volna, de ahhoz most nem volt kedvem. Így is remek lett.

A szósz hozzávalói:
egy ek földimogyoró olaj
egy fej hagyma felaprítva
pár centis gyömbérdarab lereszelve
fél tk sambal oelek
egy ek barnacukor
3 ek mogyoróvaj
egy ek rizsecet (felbontás után hűtőben tárolandó!)
egy ek szójaszósz
2 ek víz
Az olajban megpároltam a hagymát és a gyömbért, majd hozzáadtam a többi hozzávalót is. Pár percig rotyogtattam, míg kissé besűrösödött.
Párolt jázminrizzsel tálaltam. Isteni és gyorsan elkészíthető kaja!

2008. július 20., vasárnap

VKF XVII. Gazpacho saláta

Ha odakinn tombol a hőség, nincs is frissítőbb egy jéghideg gazpachonál... Aki nem tudna betelni vele, íme az egyveleg salátára hangolva! Természetesen ez is jéghidegen az igazi!Hozzávalók:
1 kígyóuborka meghámozva felkockázva
4-5 napérlelte paradicsom felkockázva
1 piros kaliforniai paprika kicsumázva, felkockázva
3-4 újhagyma fehér rész karikákra vágva

Az öntet:
2 mogyoróhagyma lereszelve
3/4 pohár paradicsomlé
1/2 pohár extra szűz olivaolaj
1/4 pohár vörösborecet
2 ek friss kapor finomra vágva
Tabasco szósz, só, bors ízlés szerint
egy tojás sárgája (opcionális, én nem tettem bele)

A hozzávalókat összekeverjük, majd leöntjük az öntettel.

2008. július 19., szombat

Snickers szelet

Szerencsére csak ritkán tör rám olthatatlan vágy Snickers után, de akkor nagyon. Nigella: Egész évben nyári ízek című könyvét gyakorlatilag e recept miatt kértem kölcsön. Ahhoz képest, hogy eddig semmibe se néztem őasszonyságát, ez már a második jó pont, amit nálam szerez.
Merthogy tökéletesen működik a recept, igaz én nem mikróban készítettem.

Fontos figyelmeztetés:Ez egy kalóriabomba, mely mellett a brownies-ok könnyű desszertként szerepelhetnének. Már az elolvasása is hízlal!!!
Hozzávalók:
A tésztához:
225 g finomliszt
75 g cukor
175 g vaj

A töltelékhez:
200 g vaj
400 g cukrozott sűrített tej (a tubosos undormány :-)
4 evőkanál cukor
250 g sózott földimogyoró

A csokimázhoz:
125 g tejcsoki
125 g 85%-os étcsoki

A tésztát gyors mozdulatokkal összeállítottam. Kibéleltem sütőpapírral egy 20×25 cm-es kistepsit és beledöngöltem. 160 fokos sütőben kb 40 percig sütöttem, míg a teteje egy kis színt kapott. Hagytam kihűlni.

Egy nyeles edényben a mogyoró kivételével kimértem a hozzávalókat és feltettem főni. Közben folyamatosan kavargattam. Ahogy felforrt, elkezdett pöfögni, de hálistennek nem lövöldözött, így égési sérülések nélkül megúsztam. Kb 10 perces kavargatás után érezhetően besűrösödött és kissé karamellizálódott a massza. Ekkor belekevertem a mogyorót és a tésztára simítottam.
Mikor kihűlt, a papírt lefejtettem róla és egy tálcára csúsztattam. Így nézett ki:Vízfürdő felett felolvasztottam az étcsoki-tejcsoki keveréket és bevontam a tetejét. Hűtőbe dugtam, majd egy óra múlva szeleteltem.

Szerintem egész jó lett. Mondhatni remek. A tészta erősen vajas ízű, ami jó kontrasztott ad a csokinak és a sós mogyorónak. A töltelék állaga valami egészen fantasztikus: nem kemény, nem túl ragadós, pont jó.
Kíváncsi lennék milyen lenne ha:
1, Vaníliát tettem volna a tésztába?
2, Kakaós tésztával csináltam volna?
3, A töltelék cukormennyiségét először karamellizáltam volna, aztán adtam volna hozzá a sűrített tejet és a vajat, hogy kicsit intenzívebb karamell íze legyen...?

Nem hiszem, hogy a közeljövőben elkészítem (ki kell pihenni ezt a kalóriamennyiséget), de jövőre talán kísérletezek még vele...

2008. július 18., péntek

Sárgabarackos-diós batyu túrós tésztában

Tegnap fotókat nézegettem, és a "kezembe akadt" néhány tavalyi nagy nyári sláger. Akkor még nem írtam blogot, de néhány jól sikerült művet megosztottam a barátaimmal. Ezt szívből ajánlom mindenkinek, nagyon finom!!!!

A tészta hozzávalói:
250 g túró
6 ek tej
6 ek olaj
2 vaníliás cukor (én úgy csinálom, hogy negyed kiló cukorba beleturmixolok egy rúd vaníliát)
egy csipet só
160 g porcukor
400 g liszt
1 sütőpor

A hozzávalókból tésztát gyúrtam, amit egy órára hűtőbe tettem. Közben előkészítettem a tölteléket: Megmostam 16 szép, érett sárgabarackot. Forró vízbe mártottam és lehúztam a héját, majd kimagvaltam.
Egy száraz serpenyőben egy marék diót megpirítottam.
A tésztát lisztezett deszkán kb 4 mm vastagra nyújtottam, nagy pogácsaszaggatóval kiszagattam. Mindegyik körre tettem két szem fél barackot és némi diót, a széleit összenyomkodtam.
Tetejüket megkentem egy kis tejjel elkavart tojássárgájával, villával megszurkáltam és 180 fokos sütőben megsütöttem.

Mikor kihűltek, összekevertem egy kis citromlevet pár kanál porcukorral és "megcirmoztam" a tetejüket. (Csokoládéval is díszíthető!)




2008. július 17., csütörtök

Azték kukoricaleves (Kukoricakrémleves lime-mal)

Néha teljesen megdöbbenek, mi jön be a 16 hónapos fiamnak. Csak említésképpen: After Eight, olivabogyó, kapribogyó, borsos szalámi, enyhén csípős pick paprikás szalámi (minden szalámi 3000ft/kg ár felett), füstölt főtt császárszalonna. És ez leves is, amit ma készítettem.
(Neki készült a hús mellé még tökfőzelék is, de abból köszi nem kért :-D)

A leves eredetileg "azték" kukoricalevesként szerepel egyik angol nyelvű könyvemben, amit én kicsit "bacon szalonnásnak" érzek, lévén csupán a kukorica autentikus azték eredetű. De ha kiderülne, hogy a koriander és a lime is az, akkor rögtön átírom a posztot. Gourmandula közben felvilágosított, így javítottam.

A hozzávalók:
1 fej hagyma
1 kanál vaj
öklömnyi zellergumó
500 g kukorica (egy a lényeg: zsenge legyen!)
2 teáskanál őrölt kömény
1 teáskanál őrölt koriander
1 lime
1 liter zöldség alaplé
korianderzöld a díszitéshez

A hagymát apróra vágtam és lassú tűzön megdinszteltem. Rászórtam a fűszereket, kicsit pirítottam őket. Hozzáadtam a felkockázott zellert, kukoricát és felöntöttem az alaplével. Sóztam, borsoztam, puhára főztem. Botmixerrel pürésítettem, majd hagytam hűlni. Később belecsavartam egy fél lime levét és megszórtam a reszelt héj egy részével.
Sajnos a korianderem megadta magát az erkélyen, így csupán lime-mal tálaltam.

2008. július 16., szerda

Petite brioche a tete ( Briós)

Rosszul indult ez a hét. Kaptunk egy 160 ezres villanyszámlát. Igen, először én is azt gondoltam, elnézték. Aztán rájöttem, hogy nem. Tavaly túlfizettünk, ezért nagyon lecsökkentették az általányunk. Aztán ahogy megszületett a Kapitány, háromszoros lett a fogyasztásunk, hisz itthon vagyunk, főzünk, mosunk, mosogatunk...azaz csinálják helyettünk a gépek. A gépek, mely mind "A" kategóriásak fogyasztást illetően, mert bár ebből a számlából nem látszik, én eddig tudatos vásárlónak képzeltem magam. Az energiatakarékos izzókról nem is szólok. Még a wc-ben is az van.

Szóval duzzogtam vagy másfél napig, fejben osztva-szorozva, hogy mit és hogyan a jövőben. Aztán arra jutottam, hogy márpedig nem csak hajózni, hanem sütni is necesse est. :-D

Így felütöttem a Peter Reinhart könyvem és nekiálltam brióst készíteni. Emberünk rögtön három receptet is villant a: a gazdag, a középosztály és a szegény ember briósát. Kitaláljátok, ugye? Hát persze, hogy a vajtartalom függvényében.
A gazdag ember briósa 1:1, a szegény emberé 1:4 arányban tartalmaz vajat és lisztet.
Mivel Eszter nemrég készített egy "gazdag ember" brióst, én most inkább a középosztályéval barátkoztam. Ha kiköhögjük a számlát, akkor meg maradunk a szegény verziónál...

A középosztály briósának hozzávalói:
A "kovászhoz":
fél pohár (63 g) liszt
2 tk instant élesztő
fél pohár langyos tej

A tésztához:
5 nagy tojás enyhén felverve
3 pohár (389 g) BL80-as liszt
2 ek (28,3 g) cukor
1 és 1/4 tak só
226 g vaj

egy tojás a megkenéshez

A kovász hozzávalóit összekavarjuk, kb 45 percig kelesztjük. Majd belekeverjük a tojást, a lisztet, a sót és a cukrot. Ahogy homogén masszává válik hagyjuk 5 percig pihenni, hogy a glutén elkezdjen kialakulni. Ezután kanalanként dolgozzuk bele a vajat és dagasszuk géppel 6-7 percig.
Egy kiolajozott tálba kaparjuk át a nagyon nedves, puha tésztát és fedjük le. Azonnal tegyük be a hűtőbe minimum 4 órára, de akár egy éjszakára is.
A hűtés itt arra szolgál, hogy formázhatóvá tegyük a masszát.
Másnap mielőtt kivennénk a hűtőből, döntsük el milyen méretű brióst szeretnénk. Én kicsikre vágytam, így előkaptam a családi örökség részét képező kosárkaformáimat és egy kenőtollal kiolajoztam őket. A tésztából kis darabokat szagattam, melyek kígyókká sodortam és csomót kötöttem rájuk, a kilógó rész lett a briósom "feje". Kb akkorák lettek, hogy félig lett velük tele a forma, hogy legyen helyük kelni. Így néztek ki:Egy kicsit leolajoztam őket, folpackot raktam a tetejükre, ki nem száradjanak és 2 órán keresztül kelesztettem.
Mire kinéztem rájuk, már majnem kifolytak a formákból. Lekentem őket egy tojással, előmelegítettem a sütőt és 200 fokon kb negyedóráig sütöttem.

A könyvem szerint azonnal ki kell venni őket a formából, mert különben "eláznak". Nos, ez nem jött be. Azaz a briós nem jött ki. A formából. Csak kiskanállal. Egyébként hibátlan lett, különösen a múlt héten főzött málnadzsemmel, de ezen még dolgoznom kell.Hálistennek egy fél adag még a hűtőben pihen, így holnap reggel még egy kísérletet teszek. Muffinformában sütöm, alapos vajazás-lisztezés után. Esetleg kettőt kapszliban... és update-elek hamarosan.

Update: Ezek a mai briósok. Muffinformát kivajaztam, kiliszteztem, diónyi tésztaadagokat tettem bele. Egyet papírkapszliba. A papírba beleragadt, a formákba viszont nem!

2008. július 15., kedd

Yum-yum Blog Award

Még a hét végén sikerült jókora meglepetést okoznia Chriesinek, azzal hogy nekem is osztott ebből a díjból. Köszönöm szépen!
Mivel a magyar gasztrobloger csapat limitált és egy hét alatt így is végig söpör ez a láz is rajtunk, én most csak egy embernek szeretném ez a díjat továbbadni és egy kicsit sztárolni is.
Ez pedig nem más, mint SAJTKUKAC!!!!
Enjoy!

2008. július 14., hétfő

Zöldfűszeres kecskesajttal töltött csirkemellek

Vannak időszakok, amikor szinte semmihez sincs kedvem, nemhogy főzni. Viszont a "kiccsalád" akkor is éhes, így muszáj erőt venni magamon és alkotni. Lehetőleg úgy, hogy senki ne vegye észre a hangulati változást. Ez egy amolyan rosszkedv étel, ami mégis mindenkit elvarázsolt...

Hozzávalók:
150 g kecskesajt (krémsajt is jó)
egy egy ek vágott zöldfűszer (tárkony, bazsalikom, petrezselyem, metélőhagyma, rozmaring)
2 ek olivaolaj
só ízlés szerint
frissen őrölt bors
2 egész csirkemell
egy ek vaj

A kecskesajtot összekevertem a fűszerekkel, sóval, borssal, egy kanál olajjal. A csirkemelleket kissé sóztam, borsoztam, zsebet vágtam beléjük a legvastagabb részeknél és beletöltöttem a sajtos masszát. Fogpiszkálóval összetűztem, majd a hűtőbe tettem egy éjszakára.
Másnap (amikor egyébként baromira nem volt kedvem főzni) egy evőkanál olaj és vaj keverékében minden oldalon aranybarnára pirítottam őket.
Nagyon finom étel!

2008. július 11., péntek

Üveggolyók

Minimálnától kaptam a stafétabotot és gyorsan továbbadom, mert mostanában kezdek leszokni a halogatásról :-D
Íme az én üveggolyóim, az én világom:

A-autózás (imádok vezetni)
Á- áfonya
B-Burda (lelkes hobbyvarrónő is vagyok)
C-Cabernet Sauvignon
Cs-csillagok
D- DANI!!!!
Dz-Dzing! (ez egy L'artisan parfüm, a "cirkusz illata", az egyik kedvecem)
Dzs-dzsungel
E-empátia
É-élet
F-fehér
G-gondolatok
Gy-gyógyítás
H-hajnal-mostanában korán kelünk
I-intenzív
Í-Írország- a világ egyik legszebb helye
J-játékelmélet (nagyon érdekel)
K-Kusturica (A cigányok ideje az egyik kedvencem)
L-lehengerlő
Ly- lyukas garas
M-Masai Mara ( az egyik legcsodálatosabb hely, ahol jártam)
N-New York (a másik)
Ny-nyugalom
O-Orloj
Ó-óváros
Ö-öröm
Ő-őstehetség
P-pillangó
R-rozmaring, mert imádom
S-Sorskönyv (Eric Berne híres könyve, most olvasom)
Sz-Szerelem
T-talán...
Ty-Tyukod (kisgyermekkorom színhelye)
U-ultrahang
Ú-úton
Ü-üveggolyók
Ű-űrkutatás
V-változás
W-WWF
Y-Y kromoszóma
Z-zene
Zs-zsivány

A láncot szeretném, ha folytatná Ízbolygó, Beatbull, Chriesi és Nik!

Kakukkfüves-citromos pisztráng zöldbabbal

Ez az egyik kedvenc ételem nyáron. És az egyik legegyszerűbb is. Két éve szinte minden héten megcsináltam...
A jó 40 dekás pisztrángok a legjobbak ehhez a recepthez, én fejenként egyet szoktam számolni. A halat megtisztítom, besózom, borsozom. A hasába tömök egy kis marék friss kakukkfüvel és néhány karika citromot. Kiolajozott tepsibe fektetem a halakat, a tetejükre pakolom a maradék citromkarikákat, kakukkfüvet. Így néznek ki nyersen: (Igazság szerint az a jó, ha nincsenek ilyen szorosan egymás mellett a halacskák. Ez a tepsi 2 halnak ideális, de most Dani miatt beszorítottam egy harmadikat. Így nem tudott olyan gyorsan elpárologni a hal leve, ahogy kellett volna...és egy kicsit túl kellett sütnöm a pisztrángokat. Pont ezért lefedni is tilos. Sütjük, nem főzzük a szegény jószágokat.)
Vajdarabkákat faragok rájuk és 200 fokos sütőben aranybarnára sütöm őket.
A köret párolt zöldbab vajdarabkákkal.

Pierre Hermé málnás csokitortája

Tegnap "szabadnapom" volt, azaz anyósom bevállalta a Kapitányt. Igyekeztem 72 órára beosztani az időt, így már kora reggel a piacon kezdtem. (Jutott idő barátnőzni és a Körúton flangálni is, de a beszerzést nem lehetett elbliccelni). Ahol csudaszép frissen szedett málnákat árultak, emberbarát áron. Nem tudtam ellenállni, muszáj volt megint egy nagyobb adagot venni. S míg még szezonja van, gondoltam tesztelem a következő ötcsillagos receptet a "KÖNYV"-ből. A dolog annál is érdekesebb, mert nemrég egy nagyon hasonlót alkottam az Avoca recept alapján, kiváncsi voltam a különbségekre.Először én is elkészítettem a Mester omlós tésztáját. Ízbolygó nemrég ismertette a Szakácsok könyve variációt, az enyémben egy icipicit mások az arányok.
Hozzávalók:
285 g puha vaj
150 g porcukor
100 g finomra őrölt mandula
fél teáskanál só
fél teáskanál vaníliaesszencia
2 nagy tojás
490 g liszt
Itt is arra kell ügyelni, hogy ne dolgozzuk túl a tésztát. Ahogy összeáll, kész is. 4 órát kell pihentetni a hűtőben (ugyanis nagyon lágy, hasonlóan a kekszek tésztájához), majd nyújtani. A tésztát 4 részre osztottam, a másik 3 ment a fagyóba. (Hálás dolog lesz csak kivenni és nyújtani!)

A 4. adagot lisztes pulton nyújtottam és kibéleltem vele egy 18 cm-es formát. (22-es kellett volna, de nekem olyanom nincs.) Tettem rá alufóliát, beleszórtam a babot és 180 fokos sütőben, vakon sütöttem 18 percig. Aztán a babot kiöntöttem és készre sütöttem. Hagytam kihűlni.
A krém hozzávalói:
145 g étcsoki
115 g vaj
1 nagy tojás
3 tojás sárgája
2 ek porcukor

kb. egy pohárnyi málna

A töltelékhez megolvasztottam az étcsokit és a vajat külön tálkákban. Hagytam langyosra hűlni őket. Majd a csokiba kevertem egy egész tojást és 3 tojás sárgáját. Hozzáadtam a cukrot, majd a langyos vajat.

A tésztára egy rétegben málnát szórtam, nyakon öntöttem a krémmel és 11 percre betoltam a 190 fokos sütőbe. Negyedórát pihentettem, majd szeleteltük és ettük.

Vélemény:
Meseszép volt egyben. Szeleteléskor viszont a töltelék megfolyt, ezért azt nem is fényképeztem.
Legközelebb vagy nem 11 percig fog sülni vagy külön kosárkaformákban készítem, és akkor direkt ez lesz a szexepilje. Ízre harmónikus, selymes.
A férjem szerint az Avoca verzió jobb. Szerintem nem jobb, csak karakteresebb, mégis könnyebb.
A Hermé tészta viszont világbajnok! Mindkettő marad a repertoárban!

2008. július 8., kedd

Csilivili kekszek a la Möszjő Hermé (Chocolate sparklers)

Van nekünk két db naaaagy fémdobozunk az IKEA-ból. Az egyikben az életmentő gyógyszereink, kötszereink vannak, a másikban az életmentő mikor milyen (csokis, zabpelyhes, gyömbér) kekszek. Gyanítom, hogy a kekszesdoboz tartalmának éppolyan gyógyereje van, mint a másiknak, talán ezért nem vagyunk szinte sosem betegek. Viszont ennek az idilli állapotnak a fenntartása elég sok kekszbe kerül. Ráadásul sunyi (pákosztos) kis manók is laknak velünk, akik titkon dézsmálják a készleteket (ha épp nem a zoknik egyik felét tüntetik el örökre), így időnként hangosan megállapítjuk: Hova tűntek a kekszek? Ez legutóljára két napja hangzott el férjem szájából. Kérdésnek tűnt, de benne volt az imperatívus: Munkára fel!
Tehát mára terveztem egy klasszik csokis-mogyorós kekszet. Amit möszjő Hermé könyvének érkezése rendesen felborított, mert hát milyen dolog is lenne, nem tesztelni egyből valamelyik receptet?
Így felütöttem a kekszes fejezetet és elkészítettem az első receptet. Mivel "Guszti bácsiról" nem érdemes vitatkozni, közlöm ahogy van. Süssétek meg ti is és írjátok meg a véleményeteket!

Hozzávalók:
385 g liszt
35 g nagyon jó minőségű holland kakaópor
csipet fahéj
csipet só
285 g puha vaj
125 g cukor
egy nagy tojás sárgája

Először a vajat kevertem ki a cukorral, majd hozzáadtam a tojássárgát és a többi hozzávalót. Ügyeltem arra, hogy ne dolgozzam túl a tésztát, ezért fakanállal kevertem. Ahogy összeállt, két 4 cm vastag rudat formáztam belőle és a hűtőbe tettem.
Egy óra múlva kicsit felvertem a tojásfehérjét, lekentem vele a csokis rúdjaimat, majd kristálycukorba forgattam.
Kb 1,5 centis szeletekre vágtam és sütőpapírral bélelt tepsikben 180 fokon megsütöttem őket (18 perc)
Az én privátim véleményem: Kifejezetten purista darab! Egy finom kávé ideális kísérője, de nem a klasszikus ropogtatnivaló, azaz nem eteti magát. Állagra tökéletes: belül morzsálódó, kívül ropogós. Küllemre jobban jártam volna, ha a tetejét nyomom cukorba (mint a gyömbérkekszemnél), mert így inkább érdekes, mint szép.

Chocolate Desserts by Pierre Herme

ÉÉÉÉS IGEN!!!!! VÉGRE MEGKAPTAM!!!!
A történet most nem a szokványos klikk az amazonra, fizess és hó végén sakozz, hogy a kajára is maradjon :-D Mert az amazon tojik a magyar vásárlókra és használt könyvet nem szállít a viszonteladói kínálatából. Sebaj. Majd a Barnes and Nobles. Ő két hétig gondolkozott, hogy mi legyen a paypal-lal átutalt összeggel, majd visszahelyezte a számlámra. Magyarázat nélkül.
Elkezdtem keresni az ebay-en. Semmi. Aztán hirtelen többet is feltettek. Licitáltam. Nyertem. 10 dolcsiért lett az enyém (csak 150 ft a dollár!). Ujjongtam! A posta ennek majd négyszerese, de kit érdekel. Ez egy életreszóló befektetés lesz-magyaráztam a páromnak.
Az első átnézés alapján igencsak "ámerikai" szájízre adaptálta Dorie Greenspan a kollekciót, ami számunkra előny, mert a párom tejcsokis. Van benne az egyszerűtől a bonyolultig minden, a Valrhona biztos sokat csengetett, hogy kizárólag az ő termékeit ajánlja a Möszjő.
Több mint száz recept, így ha minden héten elkészítenék egyet, több, mint 2 évig csak ezen élnénk... a hosszútávval nem lesz gond.
Most már csak azért szorítok, hogy TÉNYLEG olyan jók legyenek, amilyen a hírük.
Hamarosan jönnek a receptek!

2008. július 6., vasárnap

Fahéjas-mazsolás-diós kenyér

Egy ideje sóvárgok a sok-sok krémsajttal megkent fahéjas-mazsolás bagel után, de nem tudom rávenni magam a nagy munkára ebben a hőségben. Aztán megpillantottam ezt a receptet és éreztem: ez legalább olyan jó lesz most! A vendégeim véleménye megoszlott, hogy kalácsszerű-e vagy inkább kenyér, én a kenyérre szavazok. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy isteni!Az eredeti recept menyiségeit egy kicsit módosítottam, hogy egy IKEA-s (kb 30×10 cm-es) formát pont kitöltő kenyerem legyen, ezért adom meg még a vizet is grammban.

A hozzávalók:
340 g kenyérliszt
14 g cukor
1 tk só
1,5 tk porélesztő
1 tk őrölt fahéj
1 kis tojás
21 g vaj
85 g tej vagy író
127 g víz
190 g mazsola
85 g pirított, durvára vágott dió

A mazsola és a dió kivételével minden hozzávalót egy nagy tálban összekeverünk, míg gyúrható tésztát nem kapunk. Ha szükséges vízzel vagy liszttel korrigálunk. Én géppel dagasztottam kb 6 percen keresztül, kézzel 10 perc is szükséges. A tészta akkor jó, ha rugalmas, de nem ragacsos.
A dagasztás utolsó perceiben kézzel adjuk hozzá a diót és a mazsolát és oszlassuk el őket egyenletesen.
Egy kiolajozott tálban hagyjuk kétszeresére kelni.
Kelesztés után formázzuk és helyezzük egy kiolajozott sütőformába. Még további 60-90 percen keresztül kelesszük, amíg teljesen ki nem tölti a formát.
180 fokos sütőben kb 40-60 perc alatt lesz kész. Azonnal vegyük ki a formából és rácson hűtsük ki.

Ez az alapverzió. Mivel én, mint a bevezetőben említettem, már régóta vágytam ezekre az ízekre, nem tudtam ellenállni és a "deluxe" változatot készítettem. Ez annyival több, hogy az első kelesztés után vékonyan olajozott pulton kézzel téglalap alakúra húzkodtam a tésztát, és megszórtam fahéjas cukorral (fél pohár cukor, 2 tk fahéj), majd feltekertem, és így tettem a formába. A sütés után pedig rögtön megkentem olvasztott vajjal, és a tetejét is fahéjas cukorral borítottam.
Tényleg nagyon finom lett. Ha esetleg ránkszáradna a vége, akkor pedig remek pirítósként fogja végezni!

2008. július 5., szombat

Vörös lencsés jázmin rizs pilaf

Ez kísérte az előző bejegyzésem és mivel nem egy mindennapi köret, gondoltam, ezt is posztolom. A rizs és a lencse külön főtt, hogy megtartsa saját karakterét.

Hozzávalók:
4 ek olaj
fél pohár apróra vágott vöröshagyma
3/4 pohár rizs (basmati rizst ír az eredeti recept, de én most abból kifogytam)
fél babérlevél
egy tk só
bors
1 ek reszelt friss gyömbér
3/4 tk őrölt kömény
3/4 tk őrölt coriander
1/2 tk paprikapehely
3/4 pohár vörös lencse
egy újhagyma díszítésnek

Két nyeles fazékra lesz szükségünk. Az egyikben melegítsünk 2 ek olajat, dobjuk rá a hagymát és pároljuk 3 percig, míg üvegessé nem válik. Keverjük bele a rizst, a só felét, a babérlevelet, borsozzuk és öntsük fel 1,5 pohár vízzel. Forraljuk fel, majd takaréklángon, fedő alatt főzzük 15 percig. Ha jól csináltuk eddigre a rizs majdnem puha, a víz pedig elfőtt. Még 5 percig pihentessük lefedve.

A másik fazékban melegítsük meg a másik 2 ek olajat. Keverjük bele a gyömbért, a köményt, a koriandert, a paprikapelyhet és pirítsuk 1 percen keresztül. Adjuk hozzá a vöröslencsét és engedjük fel 1,5 pohár vízzel. Sózzuk, borsozzuk és forraljuk fel. Fedő alatt lassú tűzön 15 perc alatt kész. (Szerintem ennyi idő sem kell)

Egy nagyobb méretű tálalóedényben keverjük össze a lencsét és a rizst, a tetejére felkarikázott újhagymát tehetünk.

2008. július 4., péntek

Ázsiai fűszerekkel joghurtban marinált csirkemell uborkás paradicsomszósszal

Szép hosszú neve van ennek az ételnek. Azt már nem is mertem odaírni, hogy vöröslencsés jázminrizs pilaffal, de a képen látszik, hogy tényleg az a köret.
Ez az ételt akkora ajánlom, amikor kicsit ki akarunk térni a sült csirke-rizs kombóból, de nem vágyunk különösebben merész dolgokra. Sok fűszer kell hozzá, de nem bonyolult!
Először is készítenünk kell egy pácot:
1 pohár joghurt (kecsketejből készült a legjobb)
1 evőkanál zúzott fokhagyma
fél tk őrölt kömény
fél tk currypor
negyed tk cayenne bors
negyed tk őrölt mustármag
nyolcad tk zellermag
nyolcad tk őrölt gyömbér
nyolcad tk őrölt fahéj
nyolcad tk őrölt szerecsendió
egy tk só összekeverésével. Ezt ráöntjük egy kg csirkemellfilére és egy éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap grillen megsütjük őket.

A szósz hozzávalói:
2 kanál olaj
fél tk zúzott fokhagyma
fél pohár apróra vágott hagyma
fél pohár hámozott és felaprított uborka
nyolcad tk currypor
nyolcad tk őrölt kömény
nyolcad tk cayenne bors
2 pohárnyi hámozott, kockára vágott paradicsom.

Az olajon üvegesre pároljuk a hagymát, fokhagymát, uborkát ( 5 perc). Belekeverjük a curryt, köményt, cayenne borsot majd a paradicsomot.
Kb 10 percig rotyogtatjuk, majd botmixerrel pürésítjük. Sózzuk, borsozzuk. Langyosan kínáljuk a grillezett húshoz.

2008. július 2., szerda

Bélszín Rossini módra

Nálunk otthon sokszor ez volt az "ünnepi" étel. Nincs benne semmi flanc, mégis olyan különleges és harmónikus, hogy az ember nem tud vele betelni. Ma életemben először én is megkíséreltem elkészíteni, többé-kevésbé sikerült is.

Az egésznek a legnehezebb része a Madeira mártás. Ezzel a részével nem voltam elégedett. De hát így jár az, aki nem szánja rá az időt és a neten található lebutított változattal igyekszik reprodukálni azt, amit nem lehet. Én ma így csináltam, de legközelebb biztos másképp fogom. Nem lett rossz, csak nem az igazi. Mindent beletettem amit írt, a leves nem kockából volt, de meg sem közelítette az anyukámét...

A többi egyébként gyerekjáték: az ember előveszi a kis libamájat, felszeleteli és pár perc alatt kisüti. Majd ugyanebbe a serpenyőbe a már 5 napja érlelődő bélszínszeletek kerültek, most kivételesen szinte teljesen átsütöttem őket. Végezetül a gombafejeket pirítottam meg. Közben a tegnap vásárolt bagettet felkarikáztam, megpirítottam. Egy-egy szelet bélszínt, libamájat és gombát pakoltam a tetejükre, s egy-két kanálnyi mártással meglocsoltam őket. Jófajta vörösbort ittunk hozzá és jókat kacarásztunk Danikapitány első libamájélményém...Naná, hogy nem köpte ki!

Zelleres tonhalkrém

Az ötéves Daniel minden nap ezt kérte ebédre. Nem vicc. Egy ideig próbálkoztunk mással, de aztán feladtuk. .. Az én Dani fiam ma épp csak kóstolgatta. Nem is tudom örüljek-e neki vagy sem, mindenesetre most ide is befirkálom ezt a magyar földön kicsit szokatlan kombinációt.Hozzávalók: 4 szál halványító zeller, 2 nagy tonhalkonzerv (sós lében), majonéz.
A zellert felkockáztam, hozzákevertem a lecsöpögtetett tonhalat és a majonézt. (Illetve ma a barátnőm tartárt kavart, azzal is jó lett). Sóval, borssal, citromlével ízesíthetjük.
A legfinomabb pirítóson, de sima bagettben is isteni. Salátalevéllel, paradicsommal lehet turbózni szendvicsekben.

2008. július 1., kedd

Steak au poivre

Ez az étel annyira egyszerű, mint amennyire nagyszerű. S bár minden ízlés dolga, de szerintem az egyik legpasisabb kaja. Amolyan legényfogó vacsora :-D
Én már rég túl vagyok a legényfogáson, de ma este kicsit ünnepeltünk. Az pedig, hogy egy szép bélszínt érlelek pár napja a hűtőben, remek apropójául szolgált ennek a fogásnak.Első körben mindent kipakoltam a pultra: az olajat, a vajat, a tejszínt, a konyakot, a borsokat és a húst. A húsból kb másfél centis szeleteket vágtam (kb. fél kilót használtam fel), egy-egy evőkanál fekete-, zöld- és rózsaborsot durvára törtem a mozsárban és ebbe "paníroztam" a hússzeleteket.
Egy vastag aljú serpenyőben felolvasztottam egy kis vajat némi étolajjal (a vaj önmagában megégne) és pár perc alatt megpirítottam a húsok mindkét oldalát. Roséra sütöttem, így nagyon hamar kész lettek. Tányérra szedtem őket. A serpenyőben maradt pörcöt, borsot egy kis konyakkal felkapattam, majd egy löttyintés tejszínnel (30%) selymes mártássá varázsoltam.
Pain al' Ancienne-nel és egy üveg száraz vörösborral (Iváncsics Soproni Kékfrankos) tálaltam.
Remek volt!