Sült paprikás fougasse

Pedig már azt hittem mára utolértem magam! De nem. Úgy alakult, hogy megint megtalált egy "kis" munka. Hál istennek ez nem hónapokra szól, jól látható a vége, de a héten nem unatkozom.
Munka közben persze időnként bele-belenézek egy-két könyvjelzőbe, amiket még réges-rég jelöltem be magamnak a neten. (Ti is szoktatok elkalandozni munka közben?)
Nos az én egyik könyvjelzőm ez a csodás sült paprikás kenyér volt. A recept egy könyvből származik, ami csodás kenyereket ígér 5 perc munkával. Nem is álltam volna neki a dolognak, ha nem 5 percről lett volna szó. Meg arról a két kaliforniai paprikáról, amit egy hete vásároltam (más célból) és már kezdtek ráncosodni a hűtőben....
Hozzávalók:
300 ml víz
1 tk porélesztő
1 tk só
kenyérliszt (kb 2,5 pohár)

Langyos vízben felkevertem az élesztőt és a sót, majd kanalanként adagoltam hozzá a lisztet. Egy kicsit eltértem a recepttől, mert tettem bele egy ek. olivaolajat is (már ha ilyen mediterránban nyomjuk). A dagasztást a gépre bíztam, a kész tésztát olivaolajjal kikent tálban kelesztettem 3 órán keresztül (amíg duplájára nem nőtt).

Közben a 2 paprikámat feketére sütöttem a grillserpenyőben (platni is remek), majd beletettem egy tálba, amit lefedtem. A gőz hatására a paprikák bőrét könnyen le lehetett húzni, miután kihűltek. Kicsumáztam és feldaraboltam a paprikákat.

A tésztát ovális alakúra nyújtottam, az egyik felére rápakoltam a sült paprikadarabokat. A másik felét 2 cm-es csíkokban bemetszettem. Megsóztam Maldon sóval, kicsit borsoztam is a paprikát, majd ráhajtottam a bemetszett tésztát. A szélét jól összetapasztottam. A tetejét lekentem olivaolajjal, megsóztam és kakukkfűvel is megszórtam.
Sütőpapírra tettem és amíg bemelegedett a sütő, kelni hagytam.

A sütőt beizzítottam 250 fokra, majd berakram a kenyerem. Bőszen spricceltem a vizet az elején, hogy gőzös legyen a sütő belül, majd 220 fokra levettem a hőt.
Most trükköztem, és az elején csak alsó sütést használtam 8 percig, majd eztán váltottam vissza alsó-felső melegítésre, hogy jó piros héja legyen alul is a kenyeremnek (ha már nincs sütőkövem).
Félórán belül meg is sült a gyönyörűség, amit a család apraja-nagyja lelkesen fogyasztott.
Be is termeltük némi kéksajttal és fehérborral vacsorára majdnem az egészet.

Remek kenyér lett, amit még biztosan sokszor fogok készíteni!
Az eredeti receptet pedig itt olvashatjátok!

Sült paprikás paradicsomleves bazsalikompürével

Csak azért nem kezdek hosszú magyarázatokba, hogy mire a nagy csönd, mert már én is unom őket. A régi lemez forog újra, ismét csúnyán túlvállaltam magam. Ehhez képest most még a Kapitány is elég beteg, itt az öcsém Írországból, és még fogyózni is kéne...
Viszont a nyaralás jól sikerült, pótoltam az alváshiányom, lebarnultam, és még olyan gasztroélmények is értek, mint a Kistücsök étterem, Buzás Attila kecskesajtjai és Max fantasztikus fagyizója. Ezekről szeretnék majd írni, de ígérni már semmit nem merek, hisz a barcelonai beszámolóval is rendesen adós maradtam.
A konyhában meglehetősen egyszerű dolgok készülnek, főleg levesek és saláták, valami nagyon egyszerű grillhússal. Desszertnek meg fagyi.
Ma azonban erőt vettem magamon, és új levest próbáltam ki, egy Jamie recept alapján, amit kicsit feltuningoltam. Forrón nagyon finom volt, állítólag hidegen is ehető lesz...


Hozzávalók:
egy kis fej hagyma
egy gerezd fokhagyma
10-15 paradicsom
3 kápia paprika
egy ág kakukkfű
4 dl zöldség vagy csirkeleves
egy csipet fahéj
két ek vörösbor ecet
só, bors, bazsalikom

A paprikát meggrilleztem (feketére), majd egy tálba tettem, folpackkal lezártam. Közben egy kis fej hagymát olivaolajon megdinszteltem, a paradicsomokat lehámoztam, a zöld közepüket kivágtam. A paprika héját lehúztam, a húsát felkockáztam és a hagymához adtam, és még a fokhagymát is mellédobtam (aprítva). Egy-két percig így rotyogtattam, majd beleöntöttem a darabolt paradicsomot, a fahéjat, kakukkfüvet, némi sót, borsot. Lefedve főztem bő negyed órán keresztül, ekkor felhúztam a levessel és melléöntöttem az vörösbor ecetet. Jól összeforraltam, majd leturmixoltam. Utánafűszereztem, majd tányérokba szedtem.
Olivaolajjal összetört bazsalikommal, frissen őrölt borssal tálaltam, néhány szelet grillezett mozzarellás szendvics társaságában. (Ez utóbbihoz semmi más nem kell, csak néhány szelet nem friss kenyér, amit vékonyan megvajaztam (oliva olajjal is meg lehet kenni) és mozzarellaszeletekkel borítottam. A sütőben pár perc alatt isteni melegszendvicsekké váltak.)

Karácsonyi menü II. Welligton bélszín

Ezt már posztoltam egyszer itt.
Most is így csináltam, csak dupla mennyiségben, hisz 6 főre főztem. A leveles tészta gúnyát is cifráztam, hogy még karácsonyibb legyen.
A fotó sietve készült a konyhában, ahogy a tálra pakoltam az ételt. Újra meg kellett állapítanom, hogy minden látszat ellenére az egyik legegyszerűbb és mégis leglátványosabb ünnepi étel.

Burgundi marhatokány

A marhatokányokban az a jó, hogy kiválóan tervezhető ételek. Tehát ha az ember kedden meglát egy jó külsejű húsdarabot, nyugodtan pácolgathatja vasárnapig, nem romlik rá a hétközbeni kapkodásban...
Ugyanebben rejlik az étel "gyenge" pontja is: ha előző este eszünkbe jut, milyen jó is lenne egy kis marhatokány, másnap még tuti nem lesz az igazi, akármilyen profi kuktánk is van. Ezzel persze lehet vitatkozni, de én esküszöm a minimum 3 napig tartó pácolásra. És a sima fazékra.

Hozzávalók:
1,5 kiló marhacomb
3 db szép nagy répa
50 dkg gomba (erdei gombák előnyben!)
egy kis üveg gyöngyhagyma (190 g töltősúly)
másfél üveg száraz vörösbor (minőségi!!!)
2-3 babérlevél
fokhagyma
egy fej hagyma
kakukkfű
rozmaring
só, bors
pár kanál sűrített paradicsom
3-4 dl marhahúsleveslé
egy kis csokor petrezselyem
15 dkg füstölt szalonna vagy szalonnazsír (nálam utóbbi mindig akad a hűtőben, ugyanis ha túrós csuszához vagy carbonara spagettihez készítek szalonnapörcöt, a zsírt mindig összegyűjtöm)

1. Amikor megveszem a húst, lehártyázom és kb 4 cm-es kockákra vágom. Melléteszek egy fej felkarikázott vöröshagymát, néhány gerezd kissé meglapított fokhagymát, egy-két babárlevelet, kakukkfüvet, rozmaringot, borsot. Soha nem sózom! Leöntöm viszont vörösborral és egy kis étolajjal lezárom a felszínt. Lefolpackozom és minimum 3 napig érlelem a hűtőben. Volt már úgy, hogy 6 napig pácolódott, nem ártott neki!

2. Mikor eljön a főzés napja, akkor előveszem a legnagyobb hússütő lábasomat. Ez teflonos, kb 32 cm átmérőjű és vagy 10 cm mély. Ebben kisütöm a felkockázott szalonnát és rádobom a húskockákat.

3. Egy másik serpenyőben egy kis szalonnazsíron megfuttatok egy fej felszeletelt hagymát, 4-5 gerezd apróra vágott fokhagymát és a sárgarépát. Sózom-borsozom.

4. Én ma kicsit szétszórt hangulatban főztem, ezért rögtön mellédobtam a felszeletelt gombát is.
Kicsit aggódtam, hogy püré lesz belőle a végére, de nem főtt szét. Így legközelebb sem csinálok belőle plusz kört...

5. Amikor a zöldségek összepárolódtak és a marhahús is előpirult, egybeöntöm őket. Teszek bele babérlevelet, rozmaringot, kakukkfüvet.Belekeverem a paradicsomsűrítményt, kicsit azt is pirítom, majd felöntöm egy üveg borral.

6. Tényleg kell bele az egy üveg bor.

7. Beleöntök még kb 4 dl erős marhahúslevest is, amit a fagyasztóból varázsolok elő. (Erről már írtam régebben, de nálam tényleg 4 és 7 dl-es üvegekkel van tele a fagyó nagyrésze, bennük különböző levesek és alaplevek) Takaréklángra állítom.

8. Kb 2 óra múlva megkóstolom, sózom, ha szükséges. A gyöngyhagymát szűrőbe borítom, átöblítem és lecsepegtetem. Hozzáadom a raguhoz.

9. Kb fél óra múlva tálalom, rendszerint valamilyen jófajta kenyérrel és egy üveg vörösborral. A petrezselyemmel a tetejét szoktam megszórni, de ma teljesen elfelejtkeztem róla... Az eredmény így is fenséges volt.

Malackaraj őszibarackkal

Szeretem az egyszerű dolgokat (is). Ahol nem kell órákat bíbelődni, csak bedobom a sütőbe és már indulok is... csinálni a többi dolgom. Ezt a receptet egy Jamie könyvben találtam, mikor őszibarackra kerestem különböző variációkat.

Hozzávalók:
1,5 kg csontos malackaraj
egy marék friss kakukkfű
egy-két nagy őszibarack
némi vaj
só, bors

Először a malac bőrét kellett beírdalni, kb egy centiméterenként. A karajhúst egy oldalon leválasztottam a csontról. Megmasszíroztam egy kis vajjal, sóztam, borsoztam. A csont és hús közé tömködtem a kakukkfüvet és a meghámozott barack darabjait.
Kívülről egy darab spárgával összekötöztem, majd szintén bedörzsöltem vajjal, sóval és borssal.
Meghámoztam és felkarikáztam pár szem krumplit, erre az ágyra fektettem a húst és 220 fokos sütőben kb 1,5 órán keresztül sütöttem.
Igazán finom és egyszerű étel lusta vasárnapokra...

Kakukkfüves-citromos pisztráng zöldbabbal

Ez az egyik kedvenc ételem nyáron. És az egyik legegyszerűbb is. Két éve szinte minden héten megcsináltam...
A jó 40 dekás pisztrángok a legjobbak ehhez a recepthez, én fejenként egyet szoktam számolni. A halat megtisztítom, besózom, borsozom. A hasába tömök egy kis marék friss kakukkfüvel és néhány karika citromot. Kiolajozott tepsibe fektetem a halakat, a tetejükre pakolom a maradék citromkarikákat, kakukkfüvet. Így néznek ki nyersen: (Igazság szerint az a jó, ha nincsenek ilyen szorosan egymás mellett a halacskák. Ez a tepsi 2 halnak ideális, de most Dani miatt beszorítottam egy harmadikat. Így nem tudott olyan gyorsan elpárologni a hal leve, ahogy kellett volna...és egy kicsit túl kellett sütnöm a pisztrángokat. Pont ezért lefedni is tilos. Sütjük, nem főzzük a szegény jószágokat.)
Vajdarabkákat faragok rájuk és 200 fokos sütőben aranybarnára sütöm őket.
A köret párolt zöldbab vajdarabkákkal.