Almás morzsa (Apple crisp)

Ha választanom kéne, melyik desszert a legkényeztetőbb, legháziasabb és legfinomabb, akkor nálam (a madártejet fényévekkel lekörözve) az almás morzsa lenne a befutó. Vagy valamilyen morzsás süti, mivel minden szezonális gyümölccsel működik. Jó magában, vaníliafagylalttal, vagy kávéval is... Pont ezért szerepelt már itt eperrel és rebarbarával tavasszal, áfonyával és őszibarackkal nyáron, és ősz óta többször is készült hol körtével, hol almával...

Tavaly ősszel  hagyományos morzsás kávétortát is készítettem, de be kellett látnom, hogy egyrészt fotózhatatlan lett az eredmény, másrészt jelen pillanatban számomra annál vonzóbb egy desszert, minél nagyobb a töltelék aránya. Szóval ezúttal is hagytam a fenébe a tésztakavarást, és átválogattam a kosárban lévő almakészletet, melyet még az ősszel kaptunk, és finoman szólva is túl volt a fénykorán...
Az ép részeket megmostam, meghámoztam, citrommal megöntöztem (nem csak a színe, hanem az alma állás során elvesztett savassága miatt is). Egy nagy kerámiatálat kivajaztam, beleöntöttem kb 1,5 kilónyi almakockát. Megcsorgattam pár kanál akácmézzel, megszórtam mazsolával és vágtam rá pár kocka vajat.

A morzsánál a régi bevált receptet követtem:
3/4 pohár liszt
60 g vaj
1/2 pohár barnacukor
egy tk fahéj (vagy vanília, kardamom, szerecsendió, szegfűszeg, gyömbér ízlés szerint)
Ezeket jól összemorzsoltam és megszórtam vele az alma tetejét. A morzsa gazdagítható természetesen egy-két marék dióval, mogyoróval, mandulával, pecandióval is...amihez csak kedvünk van.
180 fokos sütőben kb 35-40 perc alatt készre sült.
Langyosan az igazi!

Nektek mi a kedvenc házias édességetek?

Hízott kacsamáj sült őszibarackkal tokajis mártással

Bár mostanában pang a blogom, azért pénteken csak kivitt a kocsi, meg az alapanyaghiány a Bosnyákra. Mivel éhgyomorra voltam, első utam a réteseshez vezetett, ahol magamhoz vettem a szokásos meggyest (merthogy az a kedvencem). Közben beszélgettem a nénivel és valahogy arra terelődött a szó, hogy ő milyen jó kacsát is vett itt a héten. Állítólag 5,5 kiló volt, a mája benne meg 1 kg! Mindez kb 5000 ft-ért. Gyorsan beazonosítottam a lelőhelyet, megörültem, mert pont az a hentes, akitől egyébként is érdemes a baromfit venni (de gyöngytyúkot és libát mindenképpen). Sajnos, amire én odaértem, már csak "kis kacsákat" lehetett kapni, így csak egy 3 kilós darabot zsákmányoltam, de ennek a mája is közel 40 deka volt.
Itthon szépen szétporcióztam a madarat, a nyaka, meg a szárnya vége a belsőségekkel ment a fagyóba (egyszer leves lesz belőle), a testét egybehagytam, úgy fűszereztem be. Sütőzacskóban sütöm meg estére ehhez a libához hasonlóan, a máját pedig ma megebédeltük.
A receptet Joanne Harris inspirálta, de magyar alapanyagokra szabtam.

Hozzávalók 2 főételhez vagy 4-6 előételhez:
40 dkg hízott kacsamáj vagy libamáj (sütés előtt érdemes egy kicsit a tokajiban pácolni, sokáig viszont nem szabad, mert nagyon alkoholos íze lesz a májnak)
3 nagy őszibarack meghámozva és gerezdekre vágva
1 dl tokaji aszú
egy diónyi vaj
só, bors, szerecsendió

A vajat megolvasztottam, a vékony szeletekre vágott májat rövid ideig sütöttem (akkor jó, ha belül rózsaszín marad). A kisült májat egy tányérra szedtem, az őszibarackszeleteket pedig a forró zsiradékban mindkét oldalukon kissé átsütöttem. A visszamaradt őszibarackos-vajas keverékhez hozzáadtam a tokajit és mártás sűrűségűre beforraltam. Sóztam, borsoztam és egy kis szerecsendióval ízesítettem.
Tálaláskor a tányérra szedtem a barackot, tetejére tettem egy szép szelet májat, megszórtam Maldon sóval, és a mártással körítettem.

10 perc alatt kész lett, és kb. ennyi idő alatt el is tűnt a tányérokról.

Novák tata kedvence

Van nekünk egy rokonunk, aki nem csak színész és rendező, de jól is főz. Évente egyszer-kétszer összejövünk, és próbáljuk egymást "lefőzni". Valamikor 2004 őszén kezdtük ezt a sporttevékenységet (azaz a testtömegnövelést), akkor ezzel az "előétellel" indult az Andris által főzött ötfogásos, magyaros ízekre komponált vacsora.
Én jobban szeretem főételként, mert igen laktató, így a hozzávalók mennyiségét is ennek megfelelően adom meg.
S, hogy ki a Novák tata?
Novák Péter (alias Kimnowak) táncos-koreográfus édesapja, akinek a legenda szerint ez volt az egyik kedvenc étele.

Egy kis kiegészítés Teamami jóvoltából:
"Novák tata a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője, aki az egyik megteremtője a magyar néptánciskolának. Nem utolsósorban ő alapította a Bihari Táncegyüttest.
Rendkívüli koreográfus.
Ezen kívül a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Kossuth díjas,és számos kitüntetése mellett magáénak tudhatja a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval díszített Csillagrendjét és a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét is.
Csodálatos ember."

Hozzávalók 4 főre:
12 nagy fej gomba
250 g bryndza
2 kis fej lilahagyma
egy kis csokor petrezselyem
12 szelet bacon
száraz fehérbor
vaj, bors

A hagymát felaprítom, kis vajon üvegesre párolom.Hozzáadom a bryndzát, hagyom, hogy felolvadjon. Borsozom, összekeverem a felaprított petrezselyemmel. (Nem szabad külön sózni, hisz a szalonna és a bryndza is elég sós!)
Ezt a tölteléket belekanalazom a gombafejekbe, melyeket egy-egy csík baconbe tekerek. A gombafejek alá öntök egy kis száraz fehérbort és 200 fokos sütőben kb fél óra alatt készre sütöm őket.
Egy szelet kenyérrel és egy pohár borral igen finom vacsora!

Nálatok hogy készül a kedvenc töltött gomba?

Rebarbara tartalette

Amíg készül az új design, addig megmutatom, mit sütöttem ma.
De előtte egy sztori:
Ahol lakunk, két zöldséges van 400 méteren belül. Az egyiknél soha nincsenek kiírva árak, (szerintem) random generálja őket, attól függően mennyit néz ki belőled... Vettem én itt már 3 éve augusztus végén "magyar paradicsomot" 900 forintért/kg.
Na akkor találkoztunk utoljára.
A másik zöldséges sem sokkal olcsóbb, de legalább az árak ki vannak írva (kockázatokról és mellékhatásokról pedig a szomszédos patikában lehet érdeklődni). Az áru minősége és frissessége változó, így, ha lehet, a Bosnyákra járok. Itt péntekenként szinte mindig kapni rebarbarát, de én mostanság más napokon vásároltam, így lemaradtam róla.

Viszont a férjem szombat reggelente rákapott a piacolásra, így mikor legutóbb megcélozta a sashalmi piacot, kértem, hogy vegyen rebarbarát.Vett is: 1200 ft/kg-ért. És mellé epret is, ugyanennyiért.
De legalább nem nekem kellett cipekedni... :-D

Így esett, hogy megkértem kettes számú zöldségesünket, hogy ugyan hozna-e rebarbarát? Mondta, hogy hozna, de sajnos nagyon drága. Viszont gyönyörű vörös!
Félve megkérdeztem, mennyi lenne az a nagyon drága? Hááát, a nagybanin 500-ért adják, itt 640 ft lenne - mondja, közben épp a vesémbe néz.Mire én szórakozottan: Ó, az remek, a múltkor 1200-ért vettem. Hozzon sokat és szépet!
Látnotok kellett volna az arcát! :-D

De becsületére szóljon a dolog, hozott nekem gyönyörű rebarbarát.

Mivel Orsi barátnőm sikeresen tesztelte kedvenc pitereceptemet, én is kipróbáltam. A tojásos-tejszínes krémbe tettem egy nagy kanál vaníliakivonatot és egy picivel több cukrot, mint a feketeribizlis változatnál. A külföldről hozott levehető aljú, négyszögletes piteformában sütöttem, a maradék tésztából pedig tartalettek készültek.

Kellemesen savanykás desszert született, amiből a nem édesszájú Dani is betermelt egy felnőtt adagot. Akinek pedig nincs kedve omlós tésztát gyártani, nyugodtan megsütheti a vaníliakrémben a rebarbarát - kvázi rebarbara pudingnak. Nem lesz olyan szofisztikált mint a rebarbarás creme brulee, de sokkal egyszerűbb elkészíteni is...

Munkaebéd

A munkaebéd jelen esetben a nagy munkák közben 5 perc alatt összecsapható fogásra vonatkozik, mivel mostanában főleg ilyesmiket készítek.
Ne tessék engem azért sajnálni, mert egyrészt a munka nem unalmas, másrészt az ebéd alapanyagai mind jók és frissek (kivéve a napraforgómagvas kenyér, amit én sütöttem a hétvégén és a "már csak pirítósnak jó" állapotban leledzett), szóval a végeredmény mind ízérzetileg, mind kalóriaügyileg kielégítőnek bizonyult.
Ráadásul jó érzéssel tölt el a tudat, hogy íly módon sikerült hasznosítani nemcsak a maradék kenyeret, de az erkélyen burjánzó metélőhagyma egy részét is, valamint az utolsó két kanálnyi francia kecskesajtkrémet is.
A dolog annyira megtetszett, hogy másnap a Bosnyák piacon shoppingoltam 70 deka vargányát (a nagy esőzés okozta túlkínálat miatt igen baráti áron) és egy kis fokhagymával megdinsztelve, jó sok petrezselyemmel piritóssal ezt vacsoráztuk.
A recept nem bonyolult, a kép magáért beszél.
Azaz: piritós, kecskesajt, lágy rántotta, friss metélőhagyma, só, bors
Ami a képen nem látszik: egy tál paradicsom köretként

Nálatok mi a "munkaebéd"?

Gyors tavaszi ebéd spárgából

Lássuk be, van annak is előnye, amikor az ember olykor egyedül dolgozik itthon. Például az, hogy biztosan finom ebédet készít magának. 10 perc alatt.
Hozzávalók 3 tekercshez:
fél csomag spárga
3 szelet fekete-erdei sonka
fél golyó (62,5 g mozzarella)
egy kis bazsalikom
olivaolaj

Egy kis edényben sós vízben 2 percig előfőztem a spárgát, majd hideg vízben jól átöblítettem őket. Egy serpenyőben egy kanál olajat felhevítettem. A sonkaszelekre 4-5 spárgasípot, egy szelet mozzarellát tettem majd feltekertem. Minden oldalán körbesütöttem, míg a mozzarella olvadozni nem kezdett belül.
Addig a tányérra bazsalikomot morzsoltam (sajnos most csak a fagyasztóból) és egy kis olivaolajkört rajzoltam. A kisült tekercseket az előkészített tányérra szedtem.

Forrás: BBC Good Food

Borjú koreai stílusban

A távol-keleti kajáknak rengeteg előnyük van. Legtöbbször finomak, egészségesek és 5 perc alatt elkészíthetők a wokban.
Ez a recept is ilyen, amit kivételesen nem saját képpel illusztrálok (az étel hamarabb elfogyott, mintsem fotózhatóvá hűlt volna). Szerintem érdemes egyből dupla adagot készíteni (pácolni) és csak egy-egy adagot készíteni a wokban, ami azonnal el is fogy.
Addiktív!

Hozzávalók 2 személyre:
300 g borjúhús, nagyon vékony csíkokra vágva (az eredeti recept marhát ír, de itthon ritkán lehet megbízhatóan jó marhát venni, így érdemesebb borjúval (ami legtöbbször növendék marha így is) próbálni, mert az biztosan puha lesz)

Öntet:
2 teáskanál barnacukor
2 ek szójaszósz
2 evőkanál mirin (száraz sherry vagy végszükség esetén egy kis száraz fehérbor is megteszi)
2 gerezd fokhagyma áttörve
1 teáskanál pirított szezámolaj (sötétbarna színű)
bors

egy kis olaj
4 darab újhagyma, hosszában csíkokra vágva
pár kanál pirított szezámmag
100 g basmati rizs

Az öntet hozzávalóit összekevertem, majd beleforgattam a borjúcsíkokat. Egy kicsit hagytam pácolódni.
A wokot 2 kanál olajjal felhevítettem és átpirítottam benne a húst. Hozzáadtam az újhagymát, és így is pirítottam egy percig. Végül megszórtam szezámmaggal.

Rizzsel kiegészítve isteni, gyors ebéd kerekedett belőle.

Áfonyás muffin teljes kiőrlésű lisztből

Van egy rovat a Good Food magazinban, ami eddig soha nem érdekelt: az "ultimate makeover". Ebben nem másra vállalkozik a rovat gazdája, minthogy népszerű és hízlaló ételeket egészségesebbre szab: kevesebb telített zsírt, cukrot, kalóriát viszont több rostot tartalmaznak az így elkészített fogások, melyek "állítólag" ugyanolyan finomak, mint a hagyományos verzió.
Érdektelenségemnek több oka is volt, részben gyakorlati (ritkán van itthon ezekből az alapanyagokból), részben elvi (ha már "bűnözünk", akkor csináljuk rendesen), így soha nem próbáltam ki egy ilyen receptet sem...egészen mostanáig.
Ugyanis az életmódváltás kapcsán igyekszem kiszelektálni a nagy szénhidráttartalmú, magas glikémiás index-szel rendelkező ételeket - kvázi cukorbetegeknek is használható étrendet igyekszem követni, bár tény, vannak időnként kilengések.Ez a muffin is egyfajta kilengés (hisz rengeteg szénhidrát van így is benne), de a szomszédból kapott áfonya remek apropóul szolgált a kísérletezgetésre. Kicsit megtoldottam az általam eltett meggyel is, ami nem rontott az ízén. Mivel Dani nemrég kezdte az óvodát, az ideológia is megszületett gyorsan:kell a tápláló reggeli!
Az eredmény: az eddigi egyik legfinomabb muffin, amit készítettem. Biztosan "kockás füzet" esélyes a recept.
Hozzávalók:
5 ek semleges ízű olaj (pl. szőlőmagolaj, de sima étolaj is elmegy, ha nincs más otthon)
225 g liszt
115 g teljes kiőrlésű liszt
2 tk sütőpor
egy fél citrom reszelt héja és egy ek citromlé
130 g nádcukor (világos muscovado)
85 g túlérett banán
1 tojás
285 ml író (mindegyik Sparban kapható)
kb. 225 g áfonya vagy bármilyen más bogyós gyümölcs lecsepegtetve

Legelőször a banánt összenyomtam villával, majd hozzáadtam az írót, a felvert tojást és az olajat. Hozzáadtam a cukrot, citromhéjat, és kevergettem egy darabig. Végül belekevertem a lisztet, sütőport és az áfonyát. Ekkor már nem szabad nagyon keverni, ahogy elvegyült a liszt már be is lehet tölteni a masszát a muffinformába. (A túlkeveréstől kemények lesznek a sütik!)
200 fokos sütőben kb 25 perc alatt aranybarnára sültek.
A kanál citromlevet összekevertem egy kanál porcukorral és a még forró sütemények tetejét átkentem egy ecsettel. Ettől szép fényes és puha lett a tetejük.
Egy muffin kb 200 kcal-át tartalmaz, ami szerintem bármilyen fogyókúrás reggelibe belefér (feltéve, hogyha valaki rácsap a kezünkre, mikor a második után nyúlunk...)

Buffalo wings

A hétvégén sikerült megalkotnom a tökéletes reprodukcióját az amerikai kedvencemnek. A dolog olyan jól sikerült, hogy mire körülnéztünk már el is tűnt a 2 kiló csirkeszárny...
Hozzávalók (4-6 főétel vagy 8-12 csipegetnivaló adag):
2 kiló csirkeszárny
Tabasco szósz
(1-2 puff sherryecet)
egy csomag szárzeller
15 dkg márványsajt
1,5 dl tejföl
1,5 dl kefír

A csirkeszárnyakat 3 részre vágtam az ízületek mentén. A "használhatatlan" végét félretettem alapléfőzéshez. Kiolajoztam egy nagy tepsit. A csirkeszárnyakat megszórtam sóval, borssal, némi zellermaggal (opcionális) és kotányi szárnyas grill fűszerkeverékkel. A kiolajozott tepsire fektettem őket, úgy, hogy ne fedjék egymást.
200 fokon egyszer megforgatva, mindkét oldalukat ropogósra sütöttem (kb egy óra). Mivel én a nagyon csípős verziót szeretem alaposan megöntöztem a kész szárnyakat Tabasco szósszal. Aki ennél is jobban bírja a gyűrődést permetezze meg finoman egy kis sherryecettel is őket!

A szószhoz összeturmixoltam a márványsajtot, tejfölt és kefírt.
A zellert pedig hasábokra vágtam és már faltuk is.

Gorgonzolás saláta vörösboros körtével

A tegnapi saláta annyira jól sikerült, hogy úgy határoztam, ma is "ünnepelek". Egy újabb színes kis szösszenet az egészség és változatosság jegyében.

Hozzávalók két személyre:
két marék rukkola
gorgonzola vagy márványsajt
egy marék dió
két körte

Az öntethez
150 ml száraz vörösbor
100 ml ecet
50 g cukor
3 szegfűbors
3 szegfűszeg
5 feketebors

Az öntet hozzávalóit összemértem és feltettem főni. Közben meghámoztam, kimagvaztam és cikkekre vágtam a körtéket. A körteszeleteket 20 percen keresztül főztem takaréklángon, amíg megpuhultak és a lé besűrösödött alattuk. A körtét kiszedtem hűlni, a maradék levet pár kanálnyira beforraltam.
Egy serpenyőben megpirítottam a diót.

Közben a rukkolát tányérokra szedtem. A körtét és a sajtot elrendezgettem, majd megszórtam piritott dióval. Végül megöntöztem a vörösboros mártással.

A recept alapötlete innen: Olive 2009/12

Ünnepi ebéd

Ne kérdezzétek, mit ünnepelek! Igazából semmit, de úgy is mondhatnám, hogy minden olyan apró dolgot, amiért érdemes élni.
Na nem mintha ilyen hangulatban ébredtem volna...De aztán mikor beszaladtam a közértbe egy kis tejért, nem tudtam ellenállni egy zacskó vérnarancsnak sem. A narancsról eszembejutott Susanne Goin téli salátája, így vettem még mellé egy doboz rukkolát. Itthon pedig volt még parmezán, datolya és mandula. A többi már csak pár perc kérdése volt, hiszen amíg a mandula pirult meghámoztam a narancsokat és a datolyával együtt felszeleteltem.
A rukkolát egy tányérra szedtem, rápakoltam a vérnarancsszeleteket, datolyadarabokat. Megszórtam parmezánnal és pirított mandulával. Sóztam, borsoztam és jófajta (D.O.P.) olivaolajjal meglocsoltam.

Már a látványtól is jó kedvem kerekedett, és az ízek kavalkádja sem okozott csalódást!
Igazi kényeztető ebéd fáradt hétköznapokra!

Ragacsos gyömbérkenyér

Ilyen randa időben muszáj lélekmelegítőket gyártani, s ha már jön a Karácsony, akkor jöjjön a klasszikus angol gyömbérkenyér is.
Állagra a brownies-hoz hasonlóan nedves marad, viszont nem olyan sűrű. Ideális minden tea és kávé mellé.

Hozzávalók és elkészítés:
75 g vaj
100 g golden syrup
100 g melasz
60 g sötét muscovado cukor
2 púpos tk gyömbér
1/2 tk fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg

Ezeket egy lábasban összemelegítettem, olvasztottam.
Levettem a tűzről és hozzáadtam:

125 ml tej
1 tojás
150 g liszt
egy ek víz
1/2 tk szódabikarbóna

A kapott keveréket sütőpapírral kibélelt 18x18 cm-es jénai edénybe öntöttem és 170 fokon kb 45 perc alatt megsütöttem. A formában hagytam kihűlni.

A melaszos íz ellensúlyozására készítettem még rá citromos mázat is. Ehhez néhány kanál porcukrot összekevertem egy fél citrom levével. A mázat egy kis műanyag zacskóba tettem, aminek a végén pici lyukat vágtam. A felszeletelt gyömbérkenyérkockákat ezzel írókáztam meg.

A világ legegyszerűbb répatortája

A jó dolgok legtöbbször nem bonyolultak. Erre egy igen jó példa ez a répatorta, amit kb 5 perc munkával össze lehet dobni. Sajnos a féléletideje sem sokkal több ennél, különösen, ha a "csenőmanók" aktívak.
Ez a recept abból a szempontból különleges, hogy étolajat használtam hozzá, ami különösen jó állagot biztosít a tésztának, és nem engedi kiszáradni. A narancstól pedig igazán üde karaktere lesz az egésznek. Nekünk nagyon ízlett!

Hozzávalók:
175 g barnacukor
125 ml étolaj (lehetőleg valami minőségi)
3 nagy tojás (szobahőmérsékletű)
250 g reszelt répa
100 g mazsola
1 narancs reszelt héja
1 tk szódabikarbóna
1 tk fahéj
1/2 tk szerecsendió
175 g liszt

A hozzávalókat összekeverjük, és sütőpapírral kibélelt aljú 20 cm-es tortaformában 180 fokon megsütjük.
Rácson kihűtjük. A narancs levét kinyomjuk, összekeverjük némi porcukorral. Az így kapott mázzal bevonjuk a tortát, de aki spórolni szeretne a kalóriákkal, elég ha csak megcirmozza a felszínét.

Mogyorós-kávés keksz

Gondoltam újítok egy kicsit, és nem zabpelyhes keksszel töltöm meg újra a nagy dobozunk. Martha Stewart honlapján jobbnál-jobb receptekre bukkantam, ez is közülük való.
Igazi jó kis ropogtatnivaló, nem csak felnőtteknek!
Hozzávalók:
2 bögre (250 ml) liszt
1 tk sütőpor
1 tk só
220 g vaj
1,5 pohár barna cukor
2 nagy tojás
3 ek Nescafe
30 dkg durvára vágott mogyoró

A hozzávalókat összedolgoztam, majd kicsit hűtőbe tettem dermedni. Diónyi halmokat pakoltam a szilikon sütőlapra és 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt aranybarnára sütöttem őket.
Szerintem darált mogyoróval is nagyon jó lehet, legközelebb úgy próbálom ki.
A teáskanálnyi só pedig egyáltalán nem sok, nagyon jól kiemeli az ízeket!

Gnocchi

Nagyon sokáig ódzkodtam gnocchit készíteni, így legtöbbször csak éttermekben ettem. A nyár végén viszont olyan szép Ella burgonyákkal találkoztam a piacon, hogy nem lehetett ellenállni a kísértésnek.
Az elkészítés egyszerű és gyors, az eredmény pedig minden várakozást felülmúl.

Hozzávalók:
60 dkg Ella (lisztes) burgonya
1 egész tojás
rétesliszt
parmezán
vaj

A burgonyákat héjastól puhára főztem, majd meghámoztam. Még forrón áttörtem őket, és egy nagyobb tepsiben szétterítettem a pürét, hogy minél több gőz távozzon belőle. Mikor kihűlt, összekevertem a tojással, sóval, ízlés szerint egy kis reszelt parmezánnal (elhagyható) és annyi liszttel, hogy formázható tésztát kapjak.
Egy nagy lábosban sós vizet forraltam.
A tésztákból hosszú, vékony rudakat formáztam, azokat kis darabokra vágtam, villával megnyomtam.
A sós vízben 1-2 perc alatt megfőnek, ha feljönnek a víz tetejére már lehet is őket kiszedegetni.

Ettük már spenóttal és márványsajttal, különböző gombaragukkal, de nekem még mindig önmagában ízlik a legjobban jó sok parmezánnal és vajjal meglocsolva.

Earl Grey teás csokimousse

Konzervatív vagyok a teákat illetően, az örök kedvencem még mindig az Earl Grey. Ezért is örültem nagyon tavaly télen, amikor felfedeztem, hogy a Lindt-nek kapható ilyen teás változata is.
A kombináció tuti befutó lett, ma csoki mousse formában készítettem.
Hozzávalók 2 személyre:
100 g minőségi étcsoki (én Valhrona Guajana-t használtam)
1-2 ek erős Earl Grey tea
2 tojás
1 dl tejszín
egy ek cukor
1/2-1 tk narancsvirágvíz (Culináris)

A csokoládét gőz felett megolvasztottam, hozzáadtam a teát. Kicsit hagytam kihűlni. Hozzákevertem a két tojás sárgáját, majd óvatosan a keményre vert tojásfehérjéket. Itt érdemes először egy kanálnyi mennyiséggel fellazítani a masszát, majd így hozzáadni a maradék habot.
Üvegpoharakba (koktélospohárban remekül mutat) szedtem és a hűtőbe pakoltam.

A tejszínt a cukorral és a narancsvirágvízzel összekevertem, majd kézi minihabverővel (Ikea gyerekkollekció :-) félkeményre vertem. A csokihab tetejére halmoztam, a tetejére csokiforgácsokat szórtam.

Megj:
Most, hogy már megettük, az a véleményünk, hogy ez így túl tömény. Így a közeljovőben kipróbálom Pierre Hermé alapreceptjét is, ami már első ránézésre is könnyebbnek tűnik.
Hamarosan folytatom a történetet...

Forrás: Olive 2009/10

Vöröslencsés sárgarépaleves

Ezt a leves könnyű és gyors, ezenkívül remekül megtöri a hétköznapi ízek esetenkénti egyhangúságát. Nekünk nagyon ízlett!

Hozzávalók:
egy kis fej hagyma
40 dkg sárgarépa
15-20 dkg vöröslencse
2 liter húsleveslé (lehetőleg ne kockából)
só, bors, köménymag
korianderzöld
joghurt

Legelőször két tk köménymagot pattogtattam meg száraz serpenyőben.
Pár kanál olajon megfuttattam a hagymát, hozzáadtam a répát, lencsét, húsleveslét, a köménymag felét, sót, borsot. Addig főztem, amíg a répa meg nem puhult.
Ekkor botmixerrel lepürésítettem.
A maradék köménnyel, aprított korianderzölddel és joghurttal tálaltam.
Friss pitával vagy naan kenyérrel a legjobb!

Korianderzöld:
Nálam egy erkélyládában burjánzott egész nyáron, amit ollóval kb. kéthetente lenyírtam és lefagyasztottam. Hatalmas adagot sikerült így betárazni, ami biztos kitart jövő nyárig.

Almás-morzsás muffin

Ezt a receptet is régen ígérem, jöjjön hát. Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy nagyon rá lehet kapni és nagyon jól lehet variálni, amint azt a következők is mutatni fogják.
Kezdő háziasszonyoknak és sietős profiknak is bátran ajánlom!


Hozzávalók:
200 g kis kockákra vágott alma
260 g liszt (lehet részben teljes kiőrlésű is, de néhány kanál zabpehellyel is helyettesíthető a liszt egy része)
2 tk sütőpor
1 tk fahéj
csipet szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió
100 g durvára vágott pirított dió, mogyoró vagy mandula esetleg ezek kombinációja (maradékok!)
1 tojás
140 g barna cukor
120 g vaj
1 tk házi vaníliaesszencia (vodka és vanília)
2-2,5 dl író vagy kefír vagy tej

Ezekbő a hozzávalókból szokásos módon muffint kavarunk, amit szétosztunk a kis formákban.
A tetejére a következő hozzávalókból morzsát készítünk és a tetejére szórjuk:
50 g liszt
egy tk fahéj
60 g durvára vágott dió vagy mogyoró (pirítva)
50 g vaj

Én ezesetben a liszt helyett a maradék amaretti kekszeket törtem porrá, ami nagyon sokat dobott az amúgy is finom kis süteményeken.
180 fokos sütőben a szokásos módon sütöttem,
Pillanatok alatt elfogy, uzsonnára és reggelire is remek!

Cheddar sajtos-kapros scone

Még a nyáron vettem meg Ina Garten egyik legsikeresebb könyvét a Barefoot Contessa-t. A könyv több, mint 10 éves, így ami újszerű lehetett benne anno, most már triviálé. Mindenesetre időnként átlapozom, és szörnyülködöm. Ugyanis minden recept üzemi menza méretekre van megadva, de legalább fél kiló vajjal indít. Viszont ez a scone recept már elsőre megtetszett.
Pár hónap szörnyülködés után így ma vettem egy nagy levegőt és szimplán elnegyedeltem a receptben szereplő mennyiségeket, hogy kipróbáljam ezt a remek sós "pogácsot", ahogy a Kapitány úr elnevezte.
Sós, vajas, gyors, finom és nem fornetti.

Viccet félretéve: Isteni sörkorcsolya lett belőle, biztos nem utoljára készült nálunk.

Hozzávalók:
egy pohár liszt (250 ml)
85 g vaj (!)
fél tk só
másfél tk sütőpor
egy tojás
50 ml tejszín
50-80 g reszelt cheddar (Cserpes!)
egy kis csokor kapor felaprítva

Először is előmelegítettem a sütőt 180 fokra. A hozzávalókat gyors mozdulatokkal összekevertem, majd lisztezett deszkán kb 2 cm vastagra nyújtottam. A tésztából 8 háromszöget vágtam, sütőpapírral kibélelt tepsibe tettem őket. Egy elhabart tojással megkentem a tetejét és kb 30 perc alatt aranyszínűre sütöttem őket.

Aki az édes verziót is kipróbálná, ide kattintson.

Fekete-erdő muffin

No akkor közkívánatra jöjjön a következő tuti muffin. Ezzel először egy munkahelyi míting keretén belül találkoztam, a volt főnököm sütötte az irodagyűlésre. (Megjegyzem, mindenki szerint ő volt a legjobb főnök és még csak nem is a sütik miatt). Hozzávalók:
magvazott meggybefőtt (legjobb a házi) jól lecsöpögtetve
260g finomliszt
1,5 tk sütőpor
3 ek cukrozatlan kakaópor
2 tojás
120 g cukor
120 g vaj
2 dl író vagy tej vagy kefír
esetleg egy-két marék csokoládé durvára vágva

A hozzávalókból szokásos módon elkészítem a tésztát, amit 180 fokos sütőben megsütök.
A meggy lecsöpögtetett levével vagy esetleg meggylikőrrel megöntözöm a kihűlt muffinokat, de vigyázok arra, hogy ne ázzanak el. Habszifonban tejszínhabot készítek, amivel közvetlenül tálalás előtt díszítem a sütiket.
A tetejére egy-egy szem cukrozott meggyet teszek és csokoládédarával (LIDL) is megszóróm.
Elronthatatlan és mindig nyerő.