Ragacsos gyömbérkenyér

Ilyen randa időben muszáj lélekmelegítőket gyártani, s ha már jön a Karácsony, akkor jöjjön a klasszikus angol gyömbérkenyér is.
Állagra a brownies-hoz hasonlóan nedves marad, viszont nem olyan sűrű. Ideális minden tea és kávé mellé.

Hozzávalók és elkészítés:
75 g vaj
100 g golden syrup
100 g melasz
60 g sötét muscovado cukor
2 púpos tk gyömbér
1/2 tk fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg

Ezeket egy lábasban összemelegítettem, olvasztottam.
Levettem a tűzről és hozzáadtam:

125 ml tej
1 tojás
150 g liszt
egy ek víz
1/2 tk szódabikarbóna

A kapott keveréket sütőpapírral kibélelt 18x18 cm-es jénai edénybe öntöttem és 170 fokon kb 45 perc alatt megsütöttem. A formában hagytam kihűlni.

A melaszos íz ellensúlyozására készítettem még rá citromos mázat is. Ehhez néhány kanál porcukrot összekevertem egy fél citrom levével. A mázat egy kis műanyag zacskóba tettem, aminek a végén pici lyukat vágtam. A felszeletelt gyömbérkenyérkockákat ezzel írókáztam meg.

Csokoládés gyümölcstorta

Mostanában gyakran előveszem Nigella karácsonyi könyvét, hogy erősítsem a karácsonyi inspirációt. A hétvégén pedig úgy döntöttem itt az ideje, hogy kipróbáljam az egyik legjellegzetesebb angolszász édességet, no meg a fondantos díszítést.

A receptet narancslikőrrel készítettem (mert nem volt itthon Tia Maria) és egy kicsit csökkentettem a cukortartalmán is. Így is brutálisan tömény lett, de mivel vendégségbe vittem, maradéktalanul elfogyott.

Hozzávalók:
350 g aszalt szilva
250 g mazsola
175 g g aszalt áfonya
175 g sötét muscovado cukor
pár kanál méz
125 ml Grand Marnier
2 narancs leve és reszelt héja
1 tk vegyes fűszer (fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió ízlés szerint)
2 tk cukrozatlan kakaópor
3 tojás
150 g liszt
75 g őrölt mandula
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk sütőpor

1. A hozzávalókat a kakaóporral bezárólag a felsorolás sorrendjében egy nagy edénybe összeöntöttem és kis lángon kavargatva összemelegítettem, amíg forrni nem kezdett. 10 percig gyöngyözve forraltam, majd egy bő órát állni hagytam.

2. A sütőt előmelegítettem 150 fokra, kibéleltem egy 20 cm-es tortaforma alját és oldalát sütőpapírral.

3. A tojásokat, lisztet, mandulát, szódabikarbonát és sütőport is a keverékhez adtam, amit aztán beleöntöttem a tortaformába.

4. Kb 2 órán keresztül sült a torta, tűpróbával sűrűn ellenőrizgetve a vége felé.

5. Az oldalát levettem a formának és hagytam kihűlni.
Másnap elkészítettem a fehér fondant borítást Cserke útmutatója szerint, és egy mozdulattal a tortára helyeztem. Körbevágtam a cukormázat, egy ezüst szalaggal körbevettem a tortát. A szalagot néhány öltéssel rögzítettem a megfelelő méretűre.

A pár nappal előtte készített fondantcsillagokat szintén szalagra fűztem, amire masnit kötöttem, és a kész csillagfüzért a torta tetejére helyeztem.
A fondantcsillagokat különböző méretű kiszúrókkal készítettem rózsaszín pillecukorból, amihez még egy kis piros ételfestéket is adtam, hogy különböző árnyalatúak legyenek.

Csokis tiramisutorta

Két hete eltekertünk (bicajjal) életem párjában a Műcsarnokban, hogy megnézzük a Mi Vida kiállítást. Komolyan mondom, szörnyű volt. Pedig imádom a spanyolokat, és azt hittem a modern művészetet is tudom élvezni, ez kiverte a biztosítékot. Nem akarok senkit lebeszélni róla, menjetek el, nézzétek meg... de én teljesen befordultam tőle.
Mivel régen jártam könyvesboltban, (szinte mindig neten rendelünk sajna), így örömmel tértem be ezután a Múzeum előterében a Vincze kiadó boltjába, ahol mindig szuper könyvekkel találkozom. A depressziós hangulatomnak köszönhetően egyből a szakácskönyvválasztékot kezdtem mustrálni, nem eredménytelenül. Ugyanis piros-zöld gerinccel ott virított Nigella karácsonyi könyve, amit tavaly télen már az amazonon is néztem. Ott egy páran fanyalogtak az értékelők szerint, hogy sok recept már szerepelt az előző könyveiben, és nem sok újat mond a könyv, de mivel én még egyetlen Nigella könyvvel sem rendelkezem, ez zavart a legkevésbé.
Gyorsan felütöttem, és örömmel konstatáltam, hogy 100x igényesebb papírra és nyomdatechnikával készült, mint a magyar kiadású tesói. A receptek bizalomgerjesztőnek tűntek, és az ár is mintha a tavaly őszi árfolyamok szerint lett volna rábiggyesztve. Rövid hezitálás után úgy döntöttem, idén is lesz karácsony, így magamévá is tettem az utolsó példányt.

Itthon átnézve sem bántam meg a döntést, a férjuram is beleragasztott kb 12 kis neonsárga cimkét a neki szimpatikus fogásokat megjelölve.
És mint az várható volt, már Húsvétra elkészült az egyik desszert. A receptet ugyan jelentősen átdolgoztam, de az ötlet onnan jött.

Az első változást a piskóta hozta, amit én sütöttem, nem pedig a boltba vettem.
Már régóta ki szerettem volna próbálni azt a módszert, mely szerint nem szedjük ketté a tojásokat, hanem egybe verjük fel a cukorral. Lajos Mari szerint ez a legbiztosabb módja a tökéletes piskótának. Hozzátenném: csak ha van egy erős robotgépünk.
Hozzávalók:
6 nagy vagy 7 kisebb tojás (jobb ha nem hideg)
180 g cukor
egy csipet só
két csapott mokkáskanál sütőpor
2 ek kakaópor
100 g liszt
80 g keményítő
4 ek víz
egy tk vaníliaesszencia
Tehát a tojásokat a cukorral beletettem a Kitchen Aid keverőtálába, habverőkarral a legmarasabb fokozatra kapcsoltam és a sütőt bekapcsoltam melegedni (180 fok). Közben kimentem az erkélyre "veteményezni", azaz ültetgettem a fűszernövénykéimet.
Bár Lajos Mari szerint akár 20 percig is kell verni a tojást, én 10 perc után csak benéztem a konyhába: jól is tettem, mert a 4,5 literes tál szinte teljesen tele volt a halványsárga, cukros, kemény habbal.
A többi hozzávalót óvatosan belekevertem (a lisztet és a kakaót szitálva), majd kivajazott, lisztezett 24 centiméteres kapcsos tortaformába öntöttem a masszát.
Kb 30-40 percig sülhetett. Nem vettem rögtön ki, hanem még jó 10 percet hagytam pihenni, a kicsit kitámasztott ajtajú sütőben. Az oldala elvált a formától, de magasságra nem esett össze a torta, melyet aztán rácson hagytam hűlni.
Nem tudom, hogy a kezdők szerencséjéről van-e szó, de tökélesen sikerült a dolog.

A mascarpone krém ezek után gyerekjáték volt:
Hozzávalók:
2 tojás
70 g cukor
500 g Cserpes mascarpone
2 dl Cserpes tejszín
A tojást a cukorral habbá vertem, hozzákavartam a mascarponét, majd a tejszínt.

A piskótát 3 lapra vágtam, és a rétegeket jól belocsoltam erős presszókávé és Amaretto keverékével (az eredeti recept Tia Maria likőrt ír, de az most nincs itthon). A krémmel szépen rétegeztem, majd egy pár órára hűtőbe tettem.
Tálalás előtt kakaóporral szórtam és Valrhona csokigyöngyökkel díszítettem (amelyek legurultak róla).
Természetesen nem bírtuk ki, és még este meg kellett kóstolni ( a fotón is látszik sajna, hogy éjjel készült), de az ízek igazán másnapra értek össze.
Nagyon kellemes kis desszert kerekedett belőle, bátran ajánlom mindenkinek!

További tiramisuváltozatok nálam:
A klasszik
A bogyós-gyümölcsös

Ricottás palacsinták-hogy jól induljon a hétvége

Ma igazi dőzsivel indult a reggel, Nigella ricottás palacsintáival. (Köszi Gabi a könyvet!!!) Eddig, ha amerikai palacsintára támadt gusztusom, Jamie barátunk receptjét követtem, ami egyszerű és nagyszerű. Még mindig nem vagyok Nigella-hívő (bár alakul a helyzet, ahogy haladok a receptjeivel), de be kell vallanom, ez a recept mindent visz! Ezentúl ez lesz a "gold standard" palacsinta téren. Mennyei!

Mi kell hozzá?
250 g ricotta (minden Sparban, Plus-ban kapható már)
125 g tej
2 tojás
100 g liszt
egy tk sütőpor
egy csipet só

földimogyoró olaj sütni (a satay sütés óta ez is van itthon, és nagyon örülök, hogy másra is jó, nem csak ázsiai kajákhoz)

1. A tojásokat szétválasztottam és felvertem (Danikapitány közreműködésével) robotgéppel a fehérjét.
2. Egy másik tálban az összes többi hozzávalót is összekevertem a géppel.
3. Egy lyukas fakanállal óvatosan belekevertem a habot a masszába.
4. Teflon serpenyőben egy kanál földimogyoró olajat hevítettem és egy evőkanállal beleszaggatam a kis palacsintákat (Kb 7 db sült egyszerre, oldalanként kb egy percig.)
5. Juharszirup hiányában mézzel és tejszínhabbal ettük, majd áfonyöntettel isl miután eszünkbe jutott hogy ott lapul a hűtőben.

Utána elmentem úszni és szaunázni, mert nem akartam ezt a remek kaját lelkiismeretfurdalással elrontani!

Mentás húsgolyók humusszal és pitával

Még mindig tart a Nigella teszt nálam, legutóbb ez készült. Talán kicsit macerásnak hangzik, de jó időzítéssel viszonylag hamar megvan. Pedig még a pitát is magam sütöttem és a csicseriborsót is főztem.

Hummusz:
Természetesen már előző nap tudtam, mit akarok főzni, így beáztattam fél kiló csicseriborsót 24 órára. Másnap fél óra alatt puhára főtt. Ekkor kivettem a felét, turmixgépbe öntöttem. Hozzáadtam fél pohár olivaolajat, egy citrom levét, sót, borsot és fél pohár tahinit és némi főzőlevet. Összeturmixoltam, kóstolgattam, tettem még hozzá tahinit és főzőlevet, amíg olyan nem lett, ahogy mi szeretjük. Ekkor félretetettem egy tálban.

A pitának szánt két teáskanál porélesztőt egy pohár meleg vízben kis cukorral feloldottam.
Az élesztős keverékhez egy teáskanál sót és annyi lisztet adtam, hogy jól gyúrható tésztát kapjak (mint pl. a pizza) és elkezdtem dagasztani. Majd kiolajozott tálban félretettem kelni.
Mikor a tészta a duplájára kelt, bemelegítettem a sütőt 220 fokra. 4 lapos korongot készítettem. Durumliszttel megszórt tepsikbe tettem őket.Légkeveréses sütőben kb 10 perc alatt megsültek.

Húsgolyók:
Hozzávalók:
50 g bulgur (forró vízben 30 percig áztatva és leszűrve)
1/2 kg darált sovány marha vagy bárányhús
4 tk szárított menta
4 tk szárított oregánó
1 gerezd fokhagyma összezúzva
1 citrom reszelt héja
A hozzávalókat összekevertem és hagytam kicsit állni. 10 perc múlva diónyi húsgolyókat formáztam és tálcára téve 20 percig pihentettem őket. Egy nagy hússütő edényben olajat forrósítottam és pár perc alatt megsütöttem a húsgolyókat, majd papírtörlőre szedtem, hogy minden felesleges olajtól megszabaduljak.

A szendvicseket összeállítása már gyerekjáték volt. A piták szélét levágtam, belülről megkentem humusszal. Pakoltam beléjük húsgolyókat, paradicsomot, lilahagymát, friss mentalevélkéket, joghurtot. Igen finom ebéd lett.

Kesudiós csirkecurry

Nehéz a dolga az embernek, ha fűszeres curryre vágyik és nem szeretne külön főzni a 17 hónapos gyerekének. Gondoltam én. Aztán Nigella bebízonyította, hogy nem is.
Enyémgyerek ugyanis falta.

Hozzávalók:
3 ek mogyoróolaj
2 kis fej felaprított vöröshagyma
egy 2 cm-es gyömbér lereszelve
1 gerezd fokhagyma (reszelve)
2 kisebb erős zöldpaprika kimagozva és apróra vágva
1 tk kurkuma
1 tk őrölt kömény
1 tk őrölt koriander
4 dl kókusztej
2 és fél dl erős húsleves
4 kardamon
1 kg csirkemell apró kockákra vágva
200 g vékony zöld zöldbab pár centis darabokra vágva
125 g kesudió
3 ek tejföl (én elfelejtettem beletenni)
1 kis csokor friss korianderzöld apróra vágva

A barátnőm akitől a könyvet kaptam kölcsön tud főzni. És szereti Nigellát. (Kezdem belátni, hogy a nem két egymást kizáró dologról van szó.) Szerinte egy titka van: nem kell mindent szentírásnak venni, hanem józan ésszel, normál hozzávalókból kell készíteni a receptjeit és akkor működnek. Én megfogadtam. Az alapanyagokon nem változtattam, csupán a technikán.

Tehát azzal kezdtem, hogy a csirkemelldarabokat egy kanál liszttel megszórtam, sóztam, borsoztam és szépen aranybarnára pirítottam. A kisült húsokat egy tálra halmoztam és a visszamaradó olajos pörcön kezdtem dinsztelni a hagymát.
Pár perc múlva hozzáadtam a gyömbért, fokhagymát, erőspaprikát, köményt, koriandert, kurkumát és kavargatva pirítottam egy percig.
Kókusztejem nem volt, csak porom. Viszont volt 7 deci húslevesem. (Ekkora üvegekben tárazom be ugyanis a fagyasztóban). Gondoltam egy nagyot és ebben oldottam fel a kókusztejport és zúdíottam a fűszeres alapra. Hozzáadtam a kardamont és a zöldbabot, valamint az elősütött húst.
Felforraltam, majd lassú tűzön addig főztem, míg a bab meg nem puhult.
A végén hozzáadtam a pirított kesudiót és basmati rizzsel tálaltam.

Snickers szelet

Szerencsére csak ritkán tör rám olthatatlan vágy Snickers után, de akkor nagyon. Nigella: Egész évben nyári ízek című könyvét gyakorlatilag e recept miatt kértem kölcsön. Ahhoz képest, hogy eddig semmibe se néztem őasszonyságát, ez már a második jó pont, amit nálam szerez.
Merthogy tökéletesen működik a recept, igaz én nem mikróban készítettem.

Fontos figyelmeztetés:Ez egy kalóriabomba, mely mellett a brownies-ok könnyű desszertként szerepelhetnének. Már az elolvasása is hízlal!!!
Hozzávalók:
A tésztához:
225 g finomliszt
75 g cukor
175 g vaj

A töltelékhez:
200 g vaj
400 g cukrozott sűrített tej (a tubosos undormány :-)
4 evőkanál cukor
250 g sózott földimogyoró

A csokimázhoz:
125 g tejcsoki
125 g 85%-os étcsoki

A tésztát gyors mozdulatokkal összeállítottam. Kibéleltem sütőpapírral egy 20×25 cm-es kistepsit és beledöngöltem. 160 fokos sütőben kb 40 percig sütöttem, míg a teteje egy kis színt kapott. Hagytam kihűlni.

Egy nyeles edényben a mogyoró kivételével kimértem a hozzávalókat és feltettem főni. Közben folyamatosan kavargattam. Ahogy felforrt, elkezdett pöfögni, de hálistennek nem lövöldözött, így égési sérülések nélkül megúsztam. Kb 10 perces kavargatás után érezhetően besűrösödött és kissé karamellizálódott a massza. Ekkor belekevertem a mogyorót és a tésztára simítottam.
Mikor kihűlt, a papírt lefejtettem róla és egy tálcára csúsztattam. Így nézett ki:Vízfürdő felett felolvasztottam az étcsoki-tejcsoki keveréket és bevontam a tetejét. Hűtőbe dugtam, majd egy óra múlva szeleteltem.

Szerintem egész jó lett. Mondhatni remek. A tészta erősen vajas ízű, ami jó kontrasztott ad a csokinak és a sós mogyorónak. A töltelék állaga valami egészen fantasztikus: nem kemény, nem túl ragadós, pont jó.
Kíváncsi lennék milyen lenne ha:
1, Vaníliát tettem volna a tésztába?
2, Kakaós tésztával csináltam volna?
3, A töltelék cukormennyiségét először karamellizáltam volna, aztán adtam volna hozzá a sűrített tejet és a vajat, hogy kicsit intenzívebb karamell íze legyen...?

Nem hiszem, hogy a közeljövőben elkészítem (ki kell pihenni ezt a kalóriamennyiséget), de jövőre talán kísérletezek még vele...

Levendulás-citromos muffin

Ha eddig valaki Nigellát említette, én csak húztam a számat. Ugyanis az a két műsor, amit a tv-ben láttam, nekem teljesen hiteltelennek tűnt. És nagyon gagyinak (easy-breasy).

Az elmúlt hetekben viszont a barátnőimnél kezembe akadtak a könyvei és muszáj volt őket kölcsönkérnem. Ugyanis két olyan recept is szerepelt bennük, amin mostanában sokat elmélkedtem (anélkül, hogy tudtam volna, hogy már lelőtték a poénomat).

Az egyik téma a levendula. Amit imádok. Gasztronómiai élményként előszőr Írországban találkoztam vele, levendulás citromlekvár formájában. Érdekes volt. Nem egyértelműen jóóó, hanem érdekes. Ahhoz eléggé, hogy most újra elővegyem az ötletet, és Nigella után szabadon megalkossam a saját variációm.

Először is levendulacukrot készítettem. Ehhez téptem egy marék levendulát édesanyám kertjében és kristálycukorral rétegeztem. Pár nap alatt teljesen átjárta a cukrot a finom illat.

A muffinhoz nem a jól bevált alapreceptem használtam, hanem a Nigelláét. Ez egy klasszikus egyensúly sütemény, amit már jó régen ettem, így nosztalgiáztam is kissé. És persze beturbóztam citrommal.

A hozzávalók
125 g liszt

125 g levendulás cukor (én benne hagytam a virágokat)

125 g puha vaj

2 tojás

egy csipet só

pár kanál tej

egy teáskanál sütőpor

egy citrom reszelt héja

Ezekből tésztát kavarunk, amit 12 muffinkapszliba töltünk (én 8-ba töltöttem, de nagyon megnőttek sütés közben). 200 fokon 20 percig sütöttem. A formában hagytam hűlni 5 percig, majd tányérra szedtem.

A cukormáznak elvileg halványlilának kellene lennie. Én biza nem szeretem a szinezőanyagokat, de ha szeretném se találtam sehol lilát. Csak pirosat és zöldet. Azokat meg hagytam inkább a Teccsó polcán...

Így egyszerűen összekavartam 200 g porcukrot egy citrom levével és ezzel vontam be a sütiket. Mindegyik tetejére tettem egy levendulavirágot. Nemcsak szépek, de finomak is lettek!