Hízott kacsamáj sült őszibarackkal tokajis mártással

Bár mostanában pang a blogom, azért pénteken csak kivitt a kocsi, meg az alapanyaghiány a Bosnyákra. Mivel éhgyomorra voltam, első utam a réteseshez vezetett, ahol magamhoz vettem a szokásos meggyest (merthogy az a kedvencem). Közben beszélgettem a nénivel és valahogy arra terelődött a szó, hogy ő milyen jó kacsát is vett itt a héten. Állítólag 5,5 kiló volt, a mája benne meg 1 kg! Mindez kb 5000 ft-ért. Gyorsan beazonosítottam a lelőhelyet, megörültem, mert pont az a hentes, akitől egyébként is érdemes a baromfit venni (de gyöngytyúkot és libát mindenképpen). Sajnos, amire én odaértem, már csak "kis kacsákat" lehetett kapni, így csak egy 3 kilós darabot zsákmányoltam, de ennek a mája is közel 40 deka volt.
Itthon szépen szétporcióztam a madarat, a nyaka, meg a szárnya vége a belsőségekkel ment a fagyóba (egyszer leves lesz belőle), a testét egybehagytam, úgy fűszereztem be. Sütőzacskóban sütöm meg estére ehhez a libához hasonlóan, a máját pedig ma megebédeltük.
A receptet Joanne Harris inspirálta, de magyar alapanyagokra szabtam.

Hozzávalók 2 főételhez vagy 4-6 előételhez:
40 dkg hízott kacsamáj vagy libamáj (sütés előtt érdemes egy kicsit a tokajiban pácolni, sokáig viszont nem szabad, mert nagyon alkoholos íze lesz a májnak)
3 nagy őszibarack meghámozva és gerezdekre vágva
1 dl tokaji aszú
egy diónyi vaj
só, bors, szerecsendió

A vajat megolvasztottam, a vékony szeletekre vágott májat rövid ideig sütöttem (akkor jó, ha belül rózsaszín marad). A kisült májat egy tányérra szedtem, az őszibarackszeleteket pedig a forró zsiradékban mindkét oldalukon kissé átsütöttem. A visszamaradt őszibarackos-vajas keverékhez hozzáadtam a tokajit és mártás sűrűségűre beforraltam. Sóztam, borsoztam és egy kis szerecsendióval ízesítettem.
Tálaláskor a tányérra szedtem a barackot, tetejére tettem egy szép szelet májat, megszórtam Maldon sóval, és a mártással körítettem.

10 perc alatt kész lett, és kb. ennyi idő alatt el is tűnt a tányérokról.

Áfonya-őszibarack cobbler

Ma délután különleges vendégeim voltak, Sajtkukacék kukkantottak be az aprónéppel. Mivel kellően rá vannak (vagyunk) kattanva az áfonyára ezzel a cobblerrel és némi madártej fagylalttal vártam őket.
Nem tudom, ti hogy vagytok ezzel, de valahányszor crisp-et, crumble-t vagy cobblert készítek mindig eszembe jut, hogy egykoron ez a desszert is egy elrontott süteményként kezdhette...
Ez pl. olyannyira egyszerű, hogy még a legkétbalkezesebb háziasszony is nekiláthat, hisz a lomposság itt erény. Az amatőr ínyenc blogon van egy bájos kis bejegyzés, miszerint vannak pite, tart és cobbler emberek és miben is különböznek...

Nálunk az első cobbler sikert aratott. A tésztája leginkább egy könnyű kis scone-ra emlékeztetett, a gyümölcsök pedig zamatosak voltak.

Hozzávalók:
5 db nagy érett őszibarack
250 g áfonya
1/2 tk őrölt kardamom
1/2 tk reszelt citromhéj
5+2 ek cukor
300 g liszt
1 ek sütőpor
egy csipet só
70 g vaj
2 dl tejszín

A gyümölcsöket megmostam, a barackot meghámoztam és nyolc cikkre vágtam. Egy tálban összekevertem egy ek lisztet, 2 ek cukorral, a kardamommal és a citromhéjjal. Ezzel a keverékkel összeforgattam a gyümölcsöket, majd egy kerámiaedény aljába pakoltam őket.
A tésztához elmorzsoltam a sütőport és a lisztet a vajjal. A citrom maradék héját is belereszletem, ártani nem fog alapon. Beletettem egy csipet sót és 5 evőkanál cukrot is. A tejszínt fokozatosan adtam hozzá, annyit hogy egy lágy omlós tészta állagot kapjak. (Így nem használtam fel mindet)
A tésztát másfél cm vastagra nyújtottam a pulton, majd pogácsaszaggatóval kiszaggattam. Elvileg szabálytalan formában teszik a tésztát a gyümölcsre, de ma a vendégeim miatt próbáltam kissé jólfésültebbé tenni ezt a rusztikus desszertet, így középre rombusz alakzatokat ügyeskedtem késsel.
200 fokos sütőbe toltam, fél óra alatt lett kész. Langyosan tálaltam, fagylalt kísérte.

Gyerekkorom őszibaracklepénye

Mostanában sokszor eszembe jutott ez az egyszerű sütemény, melyet gyerekkoromban készítettünk. A recept Pelle Józsefné Süteményeskönyvéből való, melyet kézbe venni már önmagában felér egy időutazással. Imádom a retro címeket is: "finom sütemény", "nagyon finom sütemény". Látszik, hogy főhősnőnket nem foodstylistok befolyásolták, hanem tényleg kézzel írt, családban öröklődő füzetecskékből gyűjtötte az anyagot...

Hozzávalók:
5 tojás
250 g cukor
1 citrom leve és reszelt héja
100 puha vaj
150 g rétesliszt
fél sütőpor
3-4 nagy érett őszibarack

A tojások sárgáját kikevertem a cukorral, majd hozzáadtam a vajat, citromot és sütőport. A fehérjét kemény habbá vertem váltakozva a liszttel, belekevertem a sárga masszába.
Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem, és kiraktam a nyolcadnyi őszibarackdarabokkal.
180 fokos sütőben sütöttem. A tészta igencsak felpuffad sülés közben, így a barackok kicsit elmerülnek. Kihűlés után vékony porcukorréteggel tálaltam.
Egyszerűen nagyszerű!

Őszibarackos saláta

A mai vacsorámat egy holnap lejáró mozzarella és két kilónyi a konyhapulton illatozó őszibarack inspirálta. No meg Jamie, akinek könyvét lapozgatva napokkal ezelőtt kinéztem ezt a salátát, így egyszerre volt fekete erdei sonka és rukkola is a hűtőben.
Hozzávalók:
rukkola (vagy más zöldsaláta)
mozzarela
fekete erdei sonka vagy serrano
illatos őszibarack

A történet itt is végtelenül egyszerű: a hozzávalókból 2 perc alatt testre és ízlésre szabjuk a salit, sózzuk, borsozzuk és citromleves-olivás öntettel meglocsoljuk.
Csak annyit tennék hozzá, hogy én balzsamecetet locsoltam rá, ami sokkal jobban passzol a rukkolához és mint utólag kiderült, az őszibarackhoz is! Legalább olyan jó, mint az eper-balzsamecet duó!

Malackaraj őszibarackkal

Szeretem az egyszerű dolgokat (is). Ahol nem kell órákat bíbelődni, csak bedobom a sütőbe és már indulok is... csinálni a többi dolgom. Ezt a receptet egy Jamie könyvben találtam, mikor őszibarackra kerestem különböző variációkat.

Hozzávalók:
1,5 kg csontos malackaraj
egy marék friss kakukkfű
egy-két nagy őszibarack
némi vaj
só, bors

Először a malac bőrét kellett beírdalni, kb egy centiméterenként. A karajhúst egy oldalon leválasztottam a csontról. Megmasszíroztam egy kis vajjal, sóztam, borsoztam. A csont és hús közé tömködtem a kakukkfüvet és a meghámozott barack darabjait.
Kívülről egy darab spárgával összekötöztem, majd szintén bedörzsöltem vajjal, sóval és borssal.
Meghámoztam és felkarikáztam pár szem krumplit, erre az ágyra fektettem a húst és 220 fokos sütőben kb 1,5 órán keresztül sütöttem.
Igazán finom és egyszerű étel lusta vasárnapokra...