Ötödik

Gabi és Cserke is kíváncsi volt, mit olvasok mostanában.
Be kell vallanom, az idén kevesebb időm jutott erre, mint tavaly, de így is sikerült pár jó könyvre szert tenni. Az itt szereplő három könyvet olvasom/olvastam legutóbb.

Amivel kezdeni szeretném, annak nincs 161. oldala, és már el is olvastam. De annyira tetszett, és oly sokat tanultam belőle, hogy muszáj kiemelnem.

Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában

Egy 14 éves autista kisfiú története, aki egy éjjel megtalálja szomszédjuk vasvillával leszúrt kutyáját, és elhatározza kideríti, ki a tettes. A nyomozást pedig megírja könyvben.
S mint az lenni szokott, minden jóval bonyolultabbá válik, és sokkal több dolog derül ki, nemcsak a kutyusra vonatkozóan. A végére nemcsak a főszereplők élete változik meg alapjaiban, hanem talán az olvasók hozzáállása a autizmushoz, autista gyerekekhez.

Az év legtanulságosabb olvasmánya volt, csak ajánlani tudom.

S egy random mondat:
"Jeavons doktor úr, az iskolai pszichológus egyszer megkérdezte tőlem, miért van az, hogy ha négy piros autót látok egymás után, akkor az Jó Nap, ha három piros autót, az Elég Jó Nap, ha öt piros autót, az pedig Szuper Jó Nap."

Csernus: Ki nevel a végén?
Ez kevésbé bosszantó mint a többi könyve, talán mert többen is írták, nem csak a doki. De akkor is lábrángást kapok időnként a benne szereplő drog-addikt gyerek anyukájától.
Több szót nem is érdemel, ettől sokkal jobb és igényesebb stílusban megírt könyvek is vannak a témában.

Marsha Mehran: Promegranate Soup
Nem haladok vele. Sokan ajánlották, alapvetően szeretem a műfajt, de ehhez képest egy baklava könnyű kis frissítő.
Ha minden második jelzőt kihúznám, akkor is sok lenne. :-D
De akkor is be fogom fejezni!