2009. február 21., szombat

Grillezett teriyaki lazac uborkasalátával

A Kapitány elkezdett nagyon komolyan válogatni. Konkrétan arról van szó, hogy sima kifőtt tésztán, rizsen, krumplin, joghurton és sonkán (és savanyú "ubokkán") kívül nem nagyon eszik mást. Egy éve pedig még az indiai kaját is megette.... :-S
Hol rontottam el?
Két dolgot tehetek: vagy beállok erre a "natúr" vonalra vagy nem. Hát nem. Főzök, amihez kedvem és energiám van és ő legfeljebb kap egy szelet prágai sonkát a körethez. Aztán remélhetőleg ezen a korszakon is "túljutunk". Avagy a remény hal meg utoljára.

A férjem pedig mostanában halat enne. Úgy mindig. Magyarország tengeri kapcsolatait tekintve itt a beszerzés a leggyengébb láncszem. Van ugyan egy elvileg kitűnő forrásom, de ahhoz Törökbálintra kellene zarándokolnom, ami a XVI. kerületből, munka után, több mint heroikus vállalkozás.
Mielőtt bárki sajnálni kezdene, a helyzet azért nem olyan vészes. Tegnap például egész szimpatikus lazachoz jutottam az egyik piacon. A közelben.

Valami egyszerű, de nagyszerű dolgot szerettem volna, így teriyaki pácba tettem a halat és egy nem szokványos uborkasalival és rizzsel tálaltam, hogy mindenkinek akadjon fogára való a tányéron.

Hozzávalók:
A páchoz:
egy hüvelyknyi darab gyömbér lereszelve
2-4 gerezd fokhagyma áttörve (elvileg 2 nagy, de nekem 4 kicsi volt itthon)
5 ek szójaszósz
5 ek Mirin vagy száraz sherry
egy ek olaj
egy kis barnacukor (max egy ek)
Ebbe a lötyibe tettem a megnyúzott vastag lazacszeleteket pácolódni (kb 2 órát ültek benne).

Közben elkészítettem az uborkasalátát.
egy kígyóuborka
2 ek szójaszósz
2 ek rizsbor ecet
egy tk barnacukor
egy-két kanál pirított szezámmag
Az uborkát meghámoztam, majd a hámozóval vékony "tagliatelle"-re vágtam. A szójaszószból, ecetből és cukorból öntetet kevertem, amit ráöntöttem az uborkára. A szezámmagot megpirítottam, de csak közvetlenül tálalás előtt szórtam meg vele a salátát.

A lazacot nem a sütőben grilleztem, hanem felavattam vele a karácsonyra kapott hiperszuper grillserpenyőmet. Az eszköz multifunkcionális, mert nemcsak kaját lehet benne készíteni, hanem súlyzózásra is remekül alkalmas, esetenként szívlapátként is használható.
Szerelem első használatra!!! Már előre örülök, hogy nyáron nem kell majd az egész lakás a sütővel befűteni, ha egy kis grillvacsira vágyunk.

7 megjegyzés:

zazálea írta...

Csorog a nyálam... de nem az étel miatt( az most másodlagos), hanem a Kapitány miatt... de jó Neked...

Névtelen írta...

Szia Melinda!

Még jó, hogy van blogod, így legalább rendszeresen hallok felőletek!:-)

Szerintem sehol nem rontottad el Danival, egyszerűen ilyen korszakba lépett. Vince hónapokig nem ette meg a húst,csak natur rizs,natur actívia, zöldségek, főzelék, reggelire szigorúan tea vajas kenyérrel. Ámulva néztem, hogy a te kisfiad miket eszik, míg az enyém minden fincsi kaját elutasít, csak a legegyszerűbb dolgokat kedveli kizárólag naturális formában. Mostanra javult a helyzet egy kicsit.
Élvezettel olvasom a bejegyzéseidet, kár, hogy mostanában kevesebb időd van a konyhában alkotni.

Puszi:Cirka

Millie írta...

Zazálea! Köszönöm! Néha el sem hiszem, hogy mindjárt két éves Dani.
Cirka! Örülök, hogy nem vagyok egyedül :-D
Az orvosi munka sem kevés, de mostanában több mint 100 oldal szakfordítást is vállalok havonta, ezért a nagy csönd. De most van egy ötletem, hogy fogom ezt áthidalni. Majd meglátjátok :-D

Névtelen írta...

Mintha a sajátomról olvasta volna. Rizs, vajas kenyér, tej. Na meg csoki az minden mennyiségben. Ő még a krumplit se eszi meg, a répát is csak nyersen. A te taktikádat követem én is, főzök amihez kedvem szottyan, aztán vagy eszik vagy nem.

Névtelen írta...

Nálunk is a hal megy minden mennyiségben, és én is most avattam fel a grillserpenyőm! És a Kitchen Aideket nézegetem az interneten... :-)

Millie írta...

Gabi! Megéri!!!!!

izmiri írta...

milyen jól fésült fiad van ! :-))) édes !