2010. június 11., péntek

Rebarbara tartalette

Amíg készül az új design, addig megmutatom, mit sütöttem ma.
De előtte egy sztori:
Ahol lakunk, két zöldséges van 400 méteren belül. Az egyiknél soha nincsenek kiírva árak, (szerintem) random generálja őket, attól függően mennyit néz ki belőled... Vettem én itt már 3 éve augusztus végén "magyar paradicsomot" 900 forintért/kg.
Na akkor találkoztunk utoljára.
A másik zöldséges sem sokkal olcsóbb, de legalább az árak ki vannak írva (kockázatokról és mellékhatásokról pedig a szomszédos patikában lehet érdeklődni). Az áru minősége és frissessége változó, így, ha lehet, a Bosnyákra járok. Itt péntekenként szinte mindig kapni rebarbarát, de én mostanság más napokon vásároltam, így lemaradtam róla.

Viszont a férjem szombat reggelente rákapott a piacolásra, így mikor legutóbb megcélozta a sashalmi piacot, kértem, hogy vegyen rebarbarát.Vett is: 1200 ft/kg-ért. És mellé epret is, ugyanennyiért.
De legalább nem nekem kellett cipekedni... :-D

Így esett, hogy megkértem kettes számú zöldségesünket, hogy ugyan hozna-e rebarbarát? Mondta, hogy hozna, de sajnos nagyon drága. Viszont gyönyörű vörös!
Félve megkérdeztem, mennyi lenne az a nagyon drága? Hááát, a nagybanin 500-ért adják, itt 640 ft lenne - mondja, közben épp a vesémbe néz.Mire én szórakozottan: Ó, az remek, a múltkor 1200-ért vettem. Hozzon sokat és szépet!
Látnotok kellett volna az arcát! :-D

De becsületére szóljon a dolog, hozott nekem gyönyörű rebarbarát.

Mivel Orsi barátnőm sikeresen tesztelte kedvenc pitereceptemet, én is kipróbáltam. A tojásos-tejszínes krémbe tettem egy nagy kanál vaníliakivonatot és egy picivel több cukrot, mint a feketeribizlis változatnál. A külföldről hozott levehető aljú, négyszögletes piteformában sütöttem, a maradék tésztából pedig tartalettek készültek.

Kellemesen savanykás desszert született, amiből a nem édesszájú Dani is betermelt egy felnőtt adagot. Akinek pedig nincs kedve omlós tésztát gyártani, nyugodtan megsütheti a vaníliakrémben a rebarbarát - kvázi rebarbara pudingnak. Nem lesz olyan szofisztikált mint a rebarbarás creme brulee, de sokkal egyszerűbb elkészíteni is...

3 megjegyzés:

zazálea írta...

Bemutatod és akkor én azt gondolom, ne is brownie-t, inkább ilyet! A következőnél meg ugyanezt, és ez így megy tovább, egészen július 23-ig. :o)

Sajtkukac írta...

Mikor a gasztrogyűjtőn olvastam a bejegyzés elejét, gyorsan jöttem, hogy mondjam, a macska maradjon. De megnyugodtam, maradt :-)
Viszont nekem a bejegyzés aljára rá van csúszva az első komment

Férj írta...

Akkor és ott nem volt olcsóbban sem eper, sem rebarbara, legalábbis vállalható minőségben, OK? :)Ha pedig benzint égetek el, hogy eljussak a Bosnyákra, akkor az

1. Nem biztos, hogy olcsóbb
2. Egy órával később érek haza, és nálam volt a reggelinek való is.

Nnna.