Ha valaki egy kicsit is ismer, tudja, hogy a vanília nem az én esetem (volt). Viszont mióta Max tavaly nyáron "megetetett" ezzel a kombinációval, ez megdőlt. Most már szinte ott tartok, hogy nincs is ennél jobb fagyi...
Aki nem hiszi, járjon utána!
Hozzávalók:
6 tojás sárgája
125 g cukor
500 ml habtejszín
250 ml tej
egy rúd vanília
(esetleg még házi vaníliaesszencia)
A tojás sárgáját kikavartam a cukorral, majd felengedtem a tejjel és a tejszínnel. Egy rúd vaníliát kettévágtam, a magokat kikapartam belőle és az egészet a tojásos keverékhez adtam.
Lassú tűzön, kevergetve sűrűre főztem (kb 80-82 Celsius fok). Azonnal áttöltöttem egy kancsóba, amibe kihűtöttem (ellenkező esetben rántottává ugrik össze).
A fagylaltgépben pedig krémesre fagyasztottam.
Nálam most egy Val di Mazara völgyből származó, számozott üvegű, szicíliai, gyümölcsös karakterű olivaolaj kísérte, de érdemes próbálkozni bármilyen jó minőségű extraszűz olivával.
Egészen biztosan jót tesz a szívünknek (is)!
5 megjegyzés:
Csodás lehet! Remélem nyáron eljutunk Max fagyizójába :))
Volt szerencsém tavaly nyáron magától Max-tól kóstolót kapnom, sk.!
Döbbenetes ízélmény!
Látom nyomot hagytam:-)
De ugye milyen finom?
Max!
Nálam tényleg nagy kedvenc lett!!! Mennyei!
A segítsütis kekszedet is megsütöttem, férj nagyon értékelte!
Bizony. A keksz nagyon rendben volt, bár - ciki vagy sem - a fagyit magában ettem.
Megjegyzés küldése