Azt hiszem kétféle embertípus van: az egyik fogja magát és lemegy a kis pékárú boltba, ami oda-vissza 15 perc, és bevásárol. A másik kinyitja a hűtőt és a kredencet, és összedob valamit, ami minimum 20 perc, de nem kell hozzá felöltözni :-D
Én az utóbbi vagyok (ha valaki nem ismerne).
Így született az amerikai palacsinta ma reggel.
Hozzávalók:
3 tojás
120 g liszt
1 púpos teáskanál sütőpor
1,5 dl tej
egy csipet só
Azon szerencsések közé tartozom, akiknek a habverője keverőtálas. A tojásokat felütöttem, a fehérjét a keverőtálba, a sárgáját egy másik edénybe tettem. A fehérjéket a csipet sóval szép kemény habbá verte a gép, amíg én összemértem a tojássárgájához a lisztet, tejet és sütőport.
Közben készítettem egy capuccinot, "apának" meg egy kakaót.
Mikor kész lett a hab, a gépet átemeltem a tojássárgás kotyvalékba és 2 perc alatt gyönyörű simára kevertem. Egy lyukas fakanállal (a lyuk nagyon fontos, össze ne törjön a hab) belekevertem a habot és nekiálltam sütni vaj-olaj keverékben a palacsintákat.
Kb egy-egy perc oldalanként.
Közben észrevettem, hogy nincs itthon juharszirup, így akácmézzel tálaltam. Eper viszont volt!
Ennek különösen Dani örült, aki úgy van a földieperrel, mint a maszájok a marhákkal. Mármint hogy a világ összes epre az övé, ha nem is tudja birtokolni mindet, azért törekszik rá :-D
Cselezve tudtam ezt a képet is csinálni, mert már a hátamnál vinnyogott az eperért, amit rögtön be is tömött..
Így lett az, hogy mi jól belakmároztuk apával a palacsintát, Dani meg 250 g epret reggelizett :-D
Megérte a meló!
2 megjegyzés:
Eper? A citromtortában meg olajos magvak? Dani Kapitány nem egy allergiás fajta... :-)
Imádom a palacsintát. Jaj...:D
Megjegyzés küldése