Könyvajánló

Vagy lehetne az is a poszt címe, hogy Pierre Hermé menjen haza.... :-D
A történet ott kezdődött, hogy még decemberben vettem egy fantasztikus tortáskönyvet, melyből már több dolog is készült, többek között ez a háromtejes torta. A szerzője Rose Levy Beranbaum, aki már korábban világhírűvé vált a Cake Bible és a Bread Bible című könyve kapcsán. 20 évvel a Cake Bible után kiadta a Rose's heavenly cakes-et, ami a legfantasztikusabb tortáskönyv, ami valaha a kezembe került. A receptek nem tipikusan a 30 perc alatt összedobható zseniálprimitív torták, hanem részletesen leírt és körbemagyarázott műalkotások (kb. 6 oldal egy recept!), melyekben a hozzávalók nemcsak pohárban, hanem grammban is meg vannak adva (pedig amerikai könyv). Mivel az író magyar származású, olyan kifejezésekkel is találkozunk a könyvben, mint a "lekvár" és a "Jancsi torta"!
A könyv nemcsak azért nagyszerű, mert tele van jobbnál, jobb receptekkel, hanem mert mindent alaposan megmagyaráz, így számos cukrásztechnikát meg lehet tanulni, melyek a jövőben kreatívan használhatók. Megmagyarázza, hogy miért kell szobahőmérsékletű tojásokat használni, mire jó a borkősav, hogyan készítsünk tökéletes tojáshabot olasz módra (cukorsziruppal) vagy hány fokon verjük habbá a ganache-t?
Nem állítom, hogy kezdő háziasszonyoknak való, de ha valakit komolyabb mélységekben is érdekel a cukrászat, ki ne hagyja!!!
Én személy szerint már bejelöltem magamnak ezt a könyvét is a kívánságlistámon.

Hamarosan jönnek a receptek!

Gorgonzolás saláta vörösboros körtével

A tegnapi saláta annyira jól sikerült, hogy úgy határoztam, ma is "ünnepelek". Egy újabb színes kis szösszenet az egészség és változatosság jegyében.

Hozzávalók két személyre:
két marék rukkola
gorgonzola vagy márványsajt
egy marék dió
két körte

Az öntethez
150 ml száraz vörösbor
100 ml ecet
50 g cukor
3 szegfűbors
3 szegfűszeg
5 feketebors

Az öntet hozzávalóit összemértem és feltettem főni. Közben meghámoztam, kimagvaztam és cikkekre vágtam a körtéket. A körteszeleteket 20 percen keresztül főztem takaréklángon, amíg megpuhultak és a lé besűrösödött alattuk. A körtét kiszedtem hűlni, a maradék levet pár kanálnyira beforraltam.
Egy serpenyőben megpirítottam a diót.

Közben a rukkolát tányérokra szedtem. A körtét és a sajtot elrendezgettem, majd megszórtam piritott dióval. Végül megöntöztem a vörösboros mártással.

A recept alapötlete innen: Olive 2009/12

Ünnepi ebéd

Ne kérdezzétek, mit ünnepelek! Igazából semmit, de úgy is mondhatnám, hogy minden olyan apró dolgot, amiért érdemes élni.
Na nem mintha ilyen hangulatban ébredtem volna...De aztán mikor beszaladtam a közértbe egy kis tejért, nem tudtam ellenállni egy zacskó vérnarancsnak sem. A narancsról eszembejutott Susanne Goin téli salátája, így vettem még mellé egy doboz rukkolát. Itthon pedig volt még parmezán, datolya és mandula. A többi már csak pár perc kérdése volt, hiszen amíg a mandula pirult meghámoztam a narancsokat és a datolyával együtt felszeleteltem.
A rukkolát egy tányérra szedtem, rápakoltam a vérnarancsszeleteket, datolyadarabokat. Megszórtam parmezánnal és pirított mandulával. Sóztam, borsoztam és jófajta (D.O.P.) olivaolajjal meglocsoltam.

Már a látványtól is jó kedvem kerekedett, és az ízek kavalkádja sem okozott csalódást!
Igazi kényeztető ebéd fáradt hétköznapokra!

Sült paprikás fougasse

Pedig már azt hittem mára utolértem magam! De nem. Úgy alakult, hogy megint megtalált egy "kis" munka. Hál istennek ez nem hónapokra szól, jól látható a vége, de a héten nem unatkozom.
Munka közben persze időnként bele-belenézek egy-két könyvjelzőbe, amiket még réges-rég jelöltem be magamnak a neten. (Ti is szoktatok elkalandozni munka közben?)
Nos az én egyik könyvjelzőm ez a csodás sült paprikás kenyér volt. A recept egy könyvből származik, ami csodás kenyereket ígér 5 perc munkával. Nem is álltam volna neki a dolognak, ha nem 5 percről lett volna szó. Meg arról a két kaliforniai paprikáról, amit egy hete vásároltam (más célból) és már kezdtek ráncosodni a hűtőben....
Hozzávalók:
300 ml víz
1 tk porélesztő
1 tk só
kenyérliszt (kb 2,5 pohár)

Langyos vízben felkevertem az élesztőt és a sót, majd kanalanként adagoltam hozzá a lisztet. Egy kicsit eltértem a recepttől, mert tettem bele egy ek. olivaolajat is (már ha ilyen mediterránban nyomjuk). A dagasztást a gépre bíztam, a kész tésztát olivaolajjal kikent tálban kelesztettem 3 órán keresztül (amíg duplájára nem nőtt).

Közben a 2 paprikámat feketére sütöttem a grillserpenyőben (platni is remek), majd beletettem egy tálba, amit lefedtem. A gőz hatására a paprikák bőrét könnyen le lehetett húzni, miután kihűltek. Kicsumáztam és feldaraboltam a paprikákat.

A tésztát ovális alakúra nyújtottam, az egyik felére rápakoltam a sült paprikadarabokat. A másik felét 2 cm-es csíkokban bemetszettem. Megsóztam Maldon sóval, kicsit borsoztam is a paprikát, majd ráhajtottam a bemetszett tésztát. A szélét jól összetapasztottam. A tetejét lekentem olivaolajjal, megsóztam és kakukkfűvel is megszórtam.
Sütőpapírra tettem és amíg bemelegedett a sütő, kelni hagytam.

A sütőt beizzítottam 250 fokra, majd berakram a kenyerem. Bőszen spricceltem a vizet az elején, hogy gőzös legyen a sütő belül, majd 220 fokra levettem a hőt.
Most trükköztem, és az elején csak alsó sütést használtam 8 percig, majd eztán váltottam vissza alsó-felső melegítésre, hogy jó piros héja legyen alul is a kenyeremnek (ha már nincs sütőkövem).
Félórán belül meg is sült a gyönyörűség, amit a család apraja-nagyja lelkesen fogyasztott.
Be is termeltük némi kéksajttal és fehérborral vacsorára majdnem az egészet.

Remek kenyér lett, amit még biztosan sokszor fogok készíteni!
Az eredeti receptet pedig itt olvashatjátok!

Sajtos croissant - házilag hajtogatott leveles tésztából

Joanne Harris könyveit legtöbbször akkor veszem elő, ha pihenni akarok. A regényei teljesen kikapcsolnak, a szakácskönyveiben szereplő képek és receptek pedig otthonos érzést keltenek. Nem utolsó szempont, hogy eddig minden kipróbált receptje működött is!
Mivel az év eleje nagyon mozgalmasra sikeredett (illetve a folytatás sem ígérkezik másnak), mostanában nagyon keveset alkotok a konyhában. Örülök, ha valami ehetőt összedobok 20 perc alatt. De ezért ott motoszkálnak az agyamban hátul a kívánságlistán szereplő tételek, mint pl. ez a croissant.
Világéletemben imádtam, januárban nem is bírtam ellenállni a kísértésnek. Ebben a receptben az a jó, hogy pár óra alatt összedobható és másnap reggel már süthető is. A mi háromfős családunknak ez dupla adag, így a teljesen megkelt kiflik felét lefagyasztottam és kb. két hét múlva sütöttem meg reggelire.

Legszívesebben mindig tartanék a fagyasztóban, mert überelhetetlen mind reggeliként, mint uzsonnaként.

Hozzávalók:
50 dkg rétesliszt
4,5 dkg cukor
egy tk só
1,5 dkg friss élesztő
2 dl langyos víz
1 dl langyos tej
25 dkg vaj (véletlenül sem margarin)
egy tojás

Előkészítés:
A vaj és a tojás kivételével a robotgéppel összedolgoztattam a hozzávalókat és pihenni hagytam kb 20 percig.
A vajat 20x20 cm-es négyszöggé formáztam.
A tésztát kb 50x50 cm-esre nyújtottam, és belecsomagoltam a vajat.

Hajtogatás:
A csomagot kinyújtottam kb 20x60 cm-es téglalappá (az oldalarány mindig 1:3)
A tészta alsó harmadát felhajtottam, majd a felső harmadot is ráhajtottam, így megint egy 1:3 oldalarányú lapot kaptam, amit 90 fokkal elforgattam és újra kinyújtottam 20x60 cm-esre, majd folpackba csavartam és betettem a hűtőbe min. 30 percre (de volt benne 1,5 órás szünet is)
Ezt a hajtogatást ismételtem meg még kétszer vagy háromszor az este folyamán, ahogy időm engedte.

Lefekvés előtt kivettem a tésztát a hűtőből és kb 42x42 cm-esre nyújtottam. Kettévágtam és mindegyik téglalapból 6 háromszöget vágtam. Ezekre egy egy darab sajtot helyeztem és feltekertem kifli alakban. A kifliket sütőpapírral bélelt tepsire tettem, folpackkal beborítottam (nehogy kiszáradjanak) és egész éjszaka kelni hagytam (kb 7 órát).

Másnap bemelegítettem a sütőt 220 fokra. Lekentem egy felvert tojással a kifliket és kb. 15 perc alatt aranyszínűre sütöttem őket.

A második tepsi ment a fagyasztóba, majd a megfagyott kiflik egy hűtőzacskóba. A fagyos kifliket közvetlenül sütés előtt kentem le tojással és ugyanúgy 220 fokos sütőben sütöttem.
A képen a második csapat látható, mert az elsőnél esélytelen volt fotózni :-D

A recept Joanne Harris: Francia Piac című könyvéből származik.

Citromos mákos szelet lemon curd-del töltve

Az egyik nagy kedvencem a citrom-mák kombináció, így egyértelmű volt, hogy a harmadik Zila tortaformára adaptált recept erre fog épülni.

Hozzávalók a tésztához:

2 nagy szobahőmérsékletű tojás

1 szobahőmérsékletű tojássárgája

200 g tejföl

2 tk vaníliakivonat

250 g finomliszt

250 g cukor

1,5 tk sütőpot

0,5 tk szódabikarbóna

0,5 tk só

3 kezeletlen citrom reszelt héja

50 g mák (ízlés szerint pirítva)

200 g szobahőmérsékletű vaj

A tojás kivételével a hozzávalókat a robotgép keverőtáljába mértem és a krémkarral közepes sebességgel egyneművé kavartam (kb. 2 perc). A tojásokat egy tányérban kissé felvertem, majd két részletben a masszához adtam és újabb 2-3 percig keverte a gép.

A 180 fokra előmelegített sütőből kivettem a forró tepsit, erre helyeztem az előkészített Zila tortaformát. Gyorsan lefújtam a leválasztó spray-vel, majd belekanalaztam a masszát.

Kb 40 perc alatt sült meg a tészta, ezt tűpróbával ellenőriztem.

A tészta egy része kinőtt a formából és a tepsibe csurogva sült meg, mely kostolónak nagyon örült a család, de így kb 15% veszteséggel lehet számolni.

A kész tésztáról először a szilikont, majd kihűlés után a fémkeretet is lehúztam. Hagytam teljesen kihűlni.

Lemon curd

Hozzávalók:

7 tojás sárgája

150 ml citromlé

egy kezeletlen citrom reszelt héja

90 g vaj

egy csipet só

210 g cukor

A hozzávalókat összemértem, majd vízgőz felett, folyamatos kavarás mellett sűrűre főztem. Ahogy kész lett egy sűrű hálójú szitán átszűrtem, majd hagytam kihűlni.

A kész krémet a kocka alakú mélyedésekbe töltöttem.

Eredmény: Nagyon intenzív citromos desszert, ahol a mák íze csak jelzésértékű, főleg textúrában teszi azt különlegessé. El tudnám képzelni egy vajasabb krémmel (Pierre Hermé klasszikus citromkrémje), ahol a citromlevet csak a tojással főzöm fel, és kihűlés után kanalanként dolgozom bele a szobahőmérsékletű vajat. Ez egy sokkal légiesebb textúrát adna, ami még érdekesebb lenne a mákos alapon. Majd legközelebb!

Maga a tészta is isteni, őzgerinc vagy kuglófformában is megsüthető, majd érdemes egy kis citromos cukorsziruppal átecsetelni, hogy nedvesebb legyen az állaga (bár mi önmagában is tökéletesnek találtuk).

Kitartás!

Szíves elnézést kérek mindenkitől, aki hiányolja a posztjaim. Rengeteg a munkám, külföldön is voltam, mostanában pedig netem nincs.
De a konyha működik, a képek készülnek, egyszer időm is lesz, hogy megírjak mindent.
Addig pedig : Kitartás!

Erdő, erdő, erdő....

Kávéfagylalt whiskys karamellkrémmel

Ehhez a desszerthez egy örök nyerő párost választottam, a kávét és a karamellt.
Készült alá döngölt sajttorta-alap is amarettini kekszből, hogy élvezhessük a különböző textúrákat, de enélkül is finom nyalánkságot kapunk.
A fagylalt:
5 tojássárgája
150 g cukor
4 ek nescafe
250 ml tej
500 ml tejszín
egy tk vaníliakivonat

A tojássárgáját kikavartam a cukorral és a vaníliával. Felöntöttem a tejjel és a tejszín felével, majd lassú tűzön főzni kezdtem. Fontos az állandó kavargatás. Mikor már szépen bevonta a fakanál hátát a sűrűsödő sodó, lehúztam a tűzről. Belekevertem a kávét és a maradék tejszínt, majd behűtöttem. (Mivel nálunk felnőtteknek készült a desszert, került bele egy nagy lötty Kahlúa kávélikőr is).
A hideg masszát a fagylaltgép tartályába tettem és hagytam, hogy lágy állagú fagyit készítsen belőle. A fagyit betöltöttem a Zila tortaformába, és jól kifagyasztottam.

Whiskys karamellszósz:
300 g golden szirup
100 g demerara nádcukor
50 g vaj
1/2 tk Maldon só
2 ek bourbon whisky
125 ml tejszín

A whisky és a tejszín kivételével összeforraltam a hozzávalókat kb. 5 percen keresztül. Lehúztam a tűzről és vékony sugárban hozzáadtam a whiskyt, majd a tejszínt.
Hagytam kihűlni, majd csőrös mérőpohárba töltöttem, és annak segítségével a kávéfagyi mélyedéseibe adagoltam.

Kekszmorzsa alap:
200 g amarettini
75 g puha vaj

A hozzávalókat aprítógépben összeaprítottam, majd a tortaforma alapjának megfelelő nagyságú négyzetre lapítottam és behűtöttem.

Tálaláskor a kész alapra helyeztem a betöltött kávéfagyit. Legközelebb a tortaformát nem töltöm tele, hanem arra"döngölöm" az alapot, hogy egyszerűbb legyen tálalni.

Rozmaringos piskóta kecskesajttal, mézes tokajis redukcióval

Karácsonykor ez a nem túl édes desszert lett a kedvencünk, amit a Zila tortaformával készítettem. Az első próbálkozásom a tortaformával csúfos kudarcba fulladt. Másodjára viszont - amikor kizárólag a saját érzéseimre hagyatkoztam az arányokat illetően - született ez a remek darab. Engedjétek meg, hogy ezzel kívánjak Boldog Új Évet nektek is!


Hozzávalók:
Az öntethez:
150 ml gesztenyeméz
150 ml tokaji vagy egyéb fehérbor ízlés szerint
1,5 ek friss rozmaringlevél aprítva
2 tk citromlé

A mézet és a bort összekevertem, felforraltam és kb. 5 percig gyöngyöztetve forraltam Miután levettem a tűzről beleszórtam a rozmaringot és állni hagytam pár órát. Kis üvegbe szűrtem, citromlével ízesítettem (opcionális).

A piskótához:
4 egész tojás
160 g demerara nádcukor
1 tk vaníliakivonat
225 g liszt
1 tk sütőpor
2 ek extra szűz olívaolaj
egy csipet só
1,5 ek apróra vágott friss rozmaringlevél

A sütőt előmelegítettem 180 fokra.
A tojásokat habosra kavartam a sóval a robotgéppel, majd hozzáadtam a cukrot és hagytam, hogy a legmagasabb fordulaton habbá verje a Kitchen Aid. Ez legalább 10 perces művelet volt, amíg kimértem és előkészítettem a többi hozzávalót is.
Mikor a tojásból gyönyörű hab lett, óvatosan hozzáadtam a lisztet, sütőport, vaníliát, rozmaringot, majd legvégül az olívaolajat (isteni aromát ad a tésztának).
A Zila tortaformát egy tepsire tettem, lefújtam a leválasztó spray-vel, majd beleöntöttem a masszát.
Addig sütöttem, míg mindenütt aranyszínű lett. A tésztát rácson hagytam kihűlni.
Kecskesajtos töltelék:
300 g friss krémes kecskesajt
1 ek vágott rozmaringlevél
1 tk só
egy ek. gesztenyeméz

opcionális:
néhány ek. pirított, vágott mogyoró
egy ek. Calvados

A töltelék hozzávalóit összekavartam. Mivel sok minden múlik a sajt állagán, ha szükséges egy-két kanál tejföllel, vagy tejszínnel lehet lágyítani. Ha túl folyós lenne a végeredmény, akkor pedig kanalazzuk egy muszlinkendőbe, amit egy nagy szűrőbe állítunk és hagyjuk lecsöpögni.
Én a SPAR-ban vettem francia kecskesajtot, annak pont tökéletes volt az állaga.
A krémet nyomózsákba szedtem és megtöltöttem a kis kockákat. Megszórtam pirított mogyoróval, és friss rozmaringlevéllel díszítettem.
Az öntet nagyon jól áll ennek a süteménynek, nem érdemes vele spórolni!

Változat: Ha valaki szereti a mazsolát, akkor tehet mindegyik lyuk aljába egy kis tokajiba áztatott mazsolát is.

Rusztikus húspástétom (Pate de campagne)

Idén karácsonykor semmilyen heroikus akciót nem terveztem a konyhában, gondoltam, eljátszadozom ezzel a kis pástétommal. Mivel már egyszer szúrtam el ilyesmit (hálistennek évekkel ezelőtt), tudtam, hogy nem egy hamari műfajról van szó, és (szinte) minden a jó alapanyagokon múlik.
Persze aztán munka közben rájöttem, mennyire idő és energiaigényes dolog is ez, és már legszívesebben a hajam téptem volna, ha nem lett volna a kezem könyékig maszatos. Másnap viszont, amikor megkóstoltuk a produktumot, igazán büszke lettem magamra.
Azt nem állítom, hogy minden nap saját pástétom kerül az asztalra, de ezzel tényleg megérte gürizni!
Hozzávalók:
250 g csirkemáj
250 g csirkemell
kb. 1,2 kiló sertés lapocka
450 g friss hátszalonna
180 g prágai sonka (bőrét kidobtam)
150 g tisztított pisztácia
500 g szeletelt bacon
babérlevél
2 kis hagyma
4 gerezd fokhagyma
majoranna
kakukkfű
petrezselyem
bors
só
90 ml konyak
60 ml vörösbor

1. A csirkemájat feldaraboltam egy kis olajon minden oldalát átsütöttem. Rádobtam a csíkokra vágott hagymát, összepréselt fokhagymát és pár percig így sütöttem.
2. A kihűlt májat összekevertem a csirkehússal, 300 g friss szalonnával és 600 g lapockával és húsdarálón finomra daráltam.
3. A maradék 600 g sertéslapockát, sonkát és friss szalonnát kb egy centis kis kockákra vágtam. Összekevertem a darált egyveleggel. Hozzáadtam az itókákat, a zöldfűszereket ízlés szerint, sóztam (kb. másfél ek.), borsoztam.
4. A pisztáciát megtisztítottam és ezt is a masszához adtam. (Legközelebb tutira megveszem tisztítva a Culinárisban!)
5. Két 20 cm-es gyümölcskenyérformát kibéleltem baconnel és rákanalaztam a húsos masszát. A tetejére babérleveleket tettem. A túllógó széleket visszahajtottam.
6. A sütőt előmelegítettem 160 fokra, a formákat vízfürdőbe állítottam és kb 2 órán keresztül gyöngyöztettem. Nem szabad, hogy forrjon a vízfürdő!
7. A pástétom belső hőmérsékletét hőmérővel is ellenőrizhetjük: 66 fok felett elvileg kész van.
8. A kész pástétomok tetejére még forrón fóliát terítettem és egy-egy teli whiskysüveggel lenyomatva 12 órán keresztül hidegen pihentettem.

Másnap mustárral, savanyú uborkával és kenyérrel tálaltam.

A reggeli előtti, utáni, közbeni levezető tornát és csibészkedést pedig a Kapitány garantálta:

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!

Ezúton is kívánok minden családtagomnak, barátomnak, ismerősömnek, olvasómnak áldott, békés Karácsonyt!

És kivételesen én is ajánlok egy kis zenét kedvencemtől, a Dave Matthews Band-től.
100% zene.

Minden kezdet nehéz...

Avagy röhögjünk egy kicsit magunkon....
Bekerültem a Zila tortaformák tesztelő csapatába (hurrá!). A feladat nem kicsi, 3 receptet produkálni és ezen szuper formákra adaptálni.
Az első ötlet megvan, tökéletesen egészséges alapanyagokból gyártanék egy nem tipikus "édességet".

A megvalósítás első körben így sikerült:
A dolog nem csüggesztett, egy tojással bővebbre vettem a méretet és a technológiában is némi változtatást eszközöltem.

A második próbálkozás tökéletesen sikerült, holnap felvágom és betöltöm a kockákat, majd fotózom. A receptet pedig hamarosan (januárban) közlöm!

Fehércsokis trüffel matcha teával

Nem tudom ki hogy van vele, de nálunk tele a konyhaszekrény különböző ritkának mondható alapanyaggal, nehogy az ihletett pillanatok elszálljanak megvalósítás nélkül. A japán zöld teapor is már fél éve figyelt a polcon a beteljesülést várva.
Tegnap a bejglizés utáni eufóriában neki is láttam a házi trüffelgyártás első szakaszának.
Az ízvilág több, mint különleges. Bátran ajánlom kísérletező kedvűek figyelmébe!

Hozzávalók:
120 ml habtejszín
Egy evőkanál ázsiai citromfű (kotányi)
200 g fehércsokoládé
pár kanál matcha

A tejszínt felforraltam, beletettem a citromfüvet és pár órán keresztül állni hagytam. (Szánkózás, vacsi, romeltakarítás).
A fehércsokit darabokra törtem, rászűrtem a tejszínt és óvatosan elkezdtem melegíteni a mikróban alacsony fokozaton. Sűrűn átkavartam.
Közben kb. 35 fokos vízfürdőt készítettem, majd elzártam alatta a lángot. Mikor már jó langyos volt a fehércsokis massza, áttettem a vízfürdőbe, és szép lassan összeolvasztottam.
A türelem nagyon fontos, mert a fehér csoki már 30 fokon képes összeugrani, és mehet a kukába...
Az olvadt keveréket aztán visszatettem a hűtőbe hűlni.
Kb. 1,5 óra múlva formázhatóvá vált. Ekkor golyókat készítettem, amit meghempergettem a teában.

Bejgli

Be kell vallanom, hogy én még soha nem csináltam bejglit. Pedig imádjuk. De valahogy eddig mindig kaptunk, vettünk eleget. Az idén viszont elhatároztam, hogy másképp lesz.
Íme az eredmény. S hogy mindezt stílusosan sikerült az első havas napra időzíteni, az csak megduplázta a sikerélményt.


Hozzávalók 2-2 rúdhoz:
500 g liszt
50 g porcukor
1,5 dl tejföl
20 g friss élesztő
1 tojás
250 g vaj
egy csipet só

Az élesztőt megfuttattam a langyos tejfölben, majd a többi hozzávalóval együtt a robotgép dagasztókarjára bíztam. Hamarosan összeállt egy szép selymes tészta. Ezt folpackkal letakartam és hűtőbe tettem egy éjszakára.
100 g mazsolát beáztattam egy nagy stampedli rumba.

Másnap elkészítettem a kétféle tölteléket:
Diótöltelék:
A mazsola fele
Vaníliaesszenciát ízlés szerint
200 g porcukor
1/2 dl tej
200 g darált dió
Ezeket összeforraltam, langyosra hűtöttem.

Máktöltelék:
A mazsola másik fele,
1 citrom leve és héja
200 g darált mák
200 g porcukor
0,5 dl víz
Ezeket is összeforraltam, langyosra hűtöttem.

A tésztát négy darabba vágtam, téglalap alakúra nyújtottam őket. Megkentem a felső szélét tojásfehérjével (ide nem kerül töltelék), a többi részt pedig a töltelékkel. A rövidebb széleket 2 cm-re behajtottam, majd a hosszabbik széle mentén feltekertem.
Szilikonlappal bélelt sütőlemezre tettem, lekentem tojássárgájával. Fél órát pihentettem sütés előtt a kész rudakat. Mielőtt sütőbe kerültek volna, alaposan megszurkáltam őket, hogy a gőz távozni tudjon.
180 fokos sütőben 35 percig sütöttem őket.

Legközelebb a mákosba aszalt szilvát is teszek!

Ragacsos gyömbérkenyér

Ilyen randa időben muszáj lélekmelegítőket gyártani, s ha már jön a Karácsony, akkor jöjjön a klasszikus angol gyömbérkenyér is.
Állagra a brownies-hoz hasonlóan nedves marad, viszont nem olyan sűrű. Ideális minden tea és kávé mellé.

Hozzávalók és elkészítés:
75 g vaj
100 g golden syrup
100 g melasz
60 g sötét muscovado cukor
2 púpos tk gyömbér
1/2 tk fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg

Ezeket egy lábasban összemelegítettem, olvasztottam.
Levettem a tűzről és hozzáadtam:

125 ml tej
1 tojás
150 g liszt
egy ek víz
1/2 tk szódabikarbóna

A kapott keveréket sütőpapírral kibélelt 18x18 cm-es jénai edénybe öntöttem és 170 fokon kb 45 perc alatt megsütöttem. A formában hagytam kihűlni.

A melaszos íz ellensúlyozására készítettem még rá citromos mázat is. Ehhez néhány kanál porcukrot összekevertem egy fél citrom levével. A mázat egy kis műanyag zacskóba tettem, aminek a végén pici lyukat vágtam. A felszeletelt gyömbérkenyérkockákat ezzel írókáztam meg.

Torta de las tres leches, avagy a te(l)jes igazság

Ennek a tortának minden szeletében van egy pohár tej, na nem mintha külön reklámra lenne szüksége. Bársonyos, tejszínes ízvilág, melyből még a begyepesedett étcsokirajongók (pl. én) is kétszer kérnek. Bár Lúdanyónál találkoztam először az ötlettel, ez a recept a legújabb, amazonon lőtt tortáskönyvemből van. De erről inkább később írok egy posztot.
Addig is jöjjön a recept:

Hozzávalók (18 cm-es formához)
3 tojás
100 g cukor
100 g liszt
egy kiskanál vaníliaesszencia
egy csipet só

A tojásokat összekevertem a cukorral, sóval és vaníliával és a keverőtálat vízfürdő felé állítottam. Amikor már jól megmelegedett az edény, robotgéppel 5 percig a legmagasabb fokozaton vertem a habot. (a kitchen aid tálját ez a mennyiség félig meg is töltötte!
Ekkor beleszitáltam a lisztet és óvatosan összekevertem a masszát.
Sütőpapírral kibélelt formában 175 fokon kb 30 perc alatt megsült a piskóta.
A forma oldalát és alját levettem, de a sütőpapírt rajta hagytam alul, így hűtöttem ki.

Közben elkészítettem a tejes keveréket:
Hozzávalók:
6 dl igazi tej (mi mostanában rákaptunk az üveges biotejre)
egy tubus sűrített tej (igen tudom, erre nincs mentség)
1,5 dl tejszín

A tejet nagyon kis lángon felére beforralom. Ehhez időnként meg kell keverni, le ne kapjon. A kapott 3 dl "sűrített tejhez" hozzákeverem a bolti lónyálat, azaz a cukrozott sűrített tejet és a tejszínt.

A tortaformát kimosom. A pulton egymásra helyezek kereszt alakban két darab folpackot, erre ráteszem a tortát. A torta legfelső kérgét levágom egy kenyérvágó késsel (a gyerekek odalesznek érte), és folpackostól a tiszta tortaformába teszem. A lényeg, hogy tökéletesen szigeleteljen a fólia.
A tejes keverékkel megöntözöm a tortát, majd becsomagolom és egy éjszakára a hűtőbe teszem.
Másnap cukrozatlan tejszínhabbal tálalom.

Feketekagyló klasszikusan

Ez az egyik kedvenc ételem. Gyors, sallangmentes, tökéletes. Imádom.
Jöhet előételnek, főételnek vagy desszertnek...esetleg 3 in 1, mint legutóbb.

A dolog apropóját a karácsonyi bevásárlás első fázisa szolgáltatta, amikor is elzarándokoltunk a Metróba. Évek óta nem jártam itt, így persze mindent át kellett nézni, aminek a következménye egy igen jelentős számla lett.
DE! A halválasztékuk egészen jó, az áraik pedig megfizethetők, szóval ezért valószínűleg érdemes lesz kijárni ide. A féltenyérnyi feketekagyló kilója például 750 ft volt. Bruttó.

Persze vettünk is 3 kilónyit és egy bagettet is mellé.
Otthon lesikáltuk a jószágokat, összesen 3 darab volt, amit sérültnek nyilvánítottunk és kidobtunk. A kedvenc vaslábosomban vajon megfonnyasztottam 3 nagy hagymát felkarikázva, rádobtam vagy 10 gerezd zúzott fokhagymát. Felengedtem egy kis (2 dl) száraz fehérborral, majd némi tejszínt (2 dl) és kevertem bele. Megborsoztam.
Ezután ráhalmoztam a kagylókat, mejd lefedve gőzöltem 6-8 percig. Ezalatt megterítettem, a bagettet felszeleteltem a behűtött fehérbort kitöltöttem.
Tálaláskor megszórtam petrezselyemmel.

Igazi ünnepet varázsolt az asztalunkra!

A világ legegyszerűbb répatortája

A jó dolgok legtöbbször nem bonyolultak. Erre egy igen jó példa ez a répatorta, amit kb 5 perc munkával össze lehet dobni. Sajnos a féléletideje sem sokkal több ennél, különösen, ha a "csenőmanók" aktívak.
Ez a recept abból a szempontból különleges, hogy étolajat használtam hozzá, ami különösen jó állagot biztosít a tésztának, és nem engedi kiszáradni. A narancstól pedig igazán üde karaktere lesz az egésznek. Nekünk nagyon ízlett!

Hozzávalók:
175 g barnacukor
125 ml étolaj (lehetőleg valami minőségi)
3 nagy tojás (szobahőmérsékletű)
250 g reszelt répa
100 g mazsola
1 narancs reszelt héja
1 tk szódabikarbóna
1 tk fahéj
1/2 tk szerecsendió
175 g liszt

A hozzávalókat összekeverjük, és sütőpapírral kibélelt aljú 20 cm-es tortaformában 180 fokon megsütjük.
Rácson kihűtjük. A narancs levét kinyomjuk, összekeverjük némi porcukorral. Az így kapott mázzal bevonjuk a tortát, de aki spórolni szeretne a kalóriákkal, elég ha csak megcirmozza a felszínét.

Csokoládés gyümölcstorta

Mostanában gyakran előveszem Nigella karácsonyi könyvét, hogy erősítsem a karácsonyi inspirációt. A hétvégén pedig úgy döntöttem itt az ideje, hogy kipróbáljam az egyik legjellegzetesebb angolszász édességet, no meg a fondantos díszítést.

A receptet narancslikőrrel készítettem (mert nem volt itthon Tia Maria) és egy kicsit csökkentettem a cukortartalmán is. Így is brutálisan tömény lett, de mivel vendégségbe vittem, maradéktalanul elfogyott.

Hozzávalók:
350 g aszalt szilva
250 g mazsola
175 g g aszalt áfonya
175 g sötét muscovado cukor
pár kanál méz
125 ml Grand Marnier
2 narancs leve és reszelt héja
1 tk vegyes fűszer (fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió ízlés szerint)
2 tk cukrozatlan kakaópor
3 tojás
150 g liszt
75 g őrölt mandula
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk sütőpor

1. A hozzávalókat a kakaóporral bezárólag a felsorolás sorrendjében egy nagy edénybe összeöntöttem és kis lángon kavargatva összemelegítettem, amíg forrni nem kezdett. 10 percig gyöngyözve forraltam, majd egy bő órát állni hagytam.

2. A sütőt előmelegítettem 150 fokra, kibéleltem egy 20 cm-es tortaforma alját és oldalát sütőpapírral.

3. A tojásokat, lisztet, mandulát, szódabikarbonát és sütőport is a keverékhez adtam, amit aztán beleöntöttem a tortaformába.

4. Kb 2 órán keresztül sült a torta, tűpróbával sűrűn ellenőrizgetve a vége felé.

5. Az oldalát levettem a formának és hagytam kihűlni.
Másnap elkészítettem a fehér fondant borítást Cserke útmutatója szerint, és egy mozdulattal a tortára helyeztem. Körbevágtam a cukormázat, egy ezüst szalaggal körbevettem a tortát. A szalagot néhány öltéssel rögzítettem a megfelelő méretűre.

A pár nappal előtte készített fondantcsillagokat szintén szalagra fűztem, amire masnit kötöttem, és a kész csillagfüzért a torta tetejére helyeztem.
A fondantcsillagokat különböző méretű kiszúrókkal készítettem rózsaszín pillecukorból, amihez még egy kis piros ételfestéket is adtam, hogy különböző árnyalatúak legyenek.

Advent I., a "díszítés"

Ez az év is gyorsan elröppent! Kicsit fura belegondolni, hogy szinte most lett vége a nyárnak, és már a Karácsonyra készülődünk. Igen, többes számban! Mert hogy idén már Danikapitány is részt vesz a készülődésben a maga gyermeki lelkesedésével és 2 egész és 3/4 évével. Minden nap alaposan kitárgyaljuk a Mikulás szokásait, a fenyőfadíszítést és hogy vajon mit fog hozni az "angyalka". Kapott egy kis gyúródeszkát nyújtófával, amin esténként "süteményt" szaggat a gyurmából, és ezenkívül mindig mindenben részt akar venni, ami a konyhában és azon kívül zajlik.
Például a "díszítésben":A koszorúalapot a piacon vettem, állítólag "dán" fenyő van rá rögzítve, ami nem hullajtja a leveleit. Az aranyozott gyertyákba egy virágboltban botlottam. Ehhez már csak egy zacskó "termést" vettem, a többi hozzávalót az itthoni "adventi dobozból" guberáltam. A gyertyák felhelyezése után ragasztópisztollyal és dróttal rögzítettem a díszeket és egyéb elemeket, amit Dani adogatott egyesével a kezembe. A dolgot nem bonyolítottuk túl, a végeredmény ilyen lett:A konyhában sem tétlenkedtünk, elkészült az első adag biscotti. Maradtam a GoodFood receptjénél, de karácsonyi fűszerkeverék helyett kizárólag vaníliát tettünk bele, és a mandulát pedig a saját mogyorónk helyettesítette.
A tesztközönség ezen változtatásokat olyan lelkesen üdvözölte, hogy hamarosan készülhet a következő adag.
Teszteltünk még néhány köretet a hétvégén, így a következő posztokban számíthattok gránátalmás kuszkuszra, és a világ legjobb steak burgonyájáról is muszáj megemlékeznünk.
Tartozom egy répatorta recepttel és megmutatom azt a karácsonyi gyümölcstortát is, amit fondanttal vontam be Cserke módszerét követve.
És amivel legszívesebben kezdtem volna a posztot, de dicsekedni nem illik, hogy IGEN, kaptam egy Le Creuset edényt!!! Anélkül, hogy a beszerzés részleteivel fárasztanálak benneteket, itt szeretnék még egyszer hálás köszönetet mondani Izának, aki nélkül ez nem sikerülhetett volna! Bár a terv az volt , hogy burgundi marhatokánnyal avatom fel Őnagyságát (28cm, de nem bírtam magammal, úgyhogy a hétvégén ebben főtt meg a vörösboros szilvaleves, a gyümölcstorta mix (igen, azt is főzni kellett), majd Gordon Ramsay zseniális párolt lilakáposztája, amit a libasült mellé ettünk.
De ami késik, nem múlik: a marhahús már a hűtőben várja a sorát! :-D

Mogyorós-kávés keksz

Gondoltam újítok egy kicsit, és nem zabpelyhes keksszel töltöm meg újra a nagy dobozunk. Martha Stewart honlapján jobbnál-jobb receptekre bukkantam, ez is közülük való.
Igazi jó kis ropogtatnivaló, nem csak felnőtteknek!
Hozzávalók:
2 bögre (250 ml) liszt
1 tk sütőpor
1 tk só
220 g vaj
1,5 pohár barna cukor
2 nagy tojás
3 ek Nescafe
30 dkg durvára vágott mogyoró

A hozzávalókat összedolgoztam, majd kicsit hűtőbe tettem dermedni. Diónyi halmokat pakoltam a szilikon sütőlapra és 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt aranybarnára sütöttem őket.
Szerintem darált mogyoróval is nagyon jó lehet, legközelebb úgy próbálom ki.
A teáskanálnyi só pedig egyáltalán nem sok, nagyon jól kiemeli az ízeket!

Mazsolás kuglóf brióstésztából, Pierre Hermé szerint

Október 28-án megszületett M. barátnőm kisfia, így valami nagyon táplálóval szerettem volna az új anyukának kedveskedni a "tejfakasztó" bulin.
Régebben is készítettem már brióst, de őszintén mondom, ennél jobbat még nem kóstoltam!!! A falatok valósággal olvadtak az ember szájában...
A kuglófnak egyetlen hátránya van: a tárolást nem nagyon bírja, tehát érdemes akkor sütni, amikor nagyobb vendégseregre számíthatunk, akik hamar eltüntetik az utolsó morzsát is. Számításaim szerint egy ekkora kuglóf 12-15 embernek is elég lenne, ha mindenki csak egyszer kérne. A mi esetünkben 6 felnőtt egy ültő helyében megette a két harmadát.
Hozzávalók:
7 g porélesztő
7 nagy tojás (vagy 8 kicsi)
500 g rétesliszt
400 g szobahőmérsékletű vaj
egy tk só
250 g rumba áztatott mazsola
pattintott mandula

továbbá:
80 g vaj és cukorszirup a kenéshez
kristálycukor a szóráshoz

A tojásokat összekevertem az élesztővel, sóval és a liszttel. Miközben a robotgép dagasztott kanalanként hozzáadtam a vajat.
Bő negyedórás dagasztás után a tészta csodálatos állagúvá vált, szépen elvált a keverőtál falától. Ekkor még beledolgoztattam a mazsolát, majd 3 órán keresztül kelesztettem.

Kivajaztam egy nagy kuglófformát a tetejébe szórtam a mandulát. A tésztát egyenletesen eloszlattam a formában és újabb másfél órán keresztül kelesztettem.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra és kb. 50 perc alatt megsütöttem a kuglófot.

Rácsra borítottam és még forrón lekentem vajjal, majd cukorsziruppal (ezt 300 g cukorból, két dl vízből és egy tk narancsvirágvízből főztem, de a harmada is elég lett). Megszórtam kristálycukorral.

Langyosan volt a legfinomabb, de másnap reggel is jól csúszott a capuccino mellé!

"A" túrógombóc

Mostanában sorban főzöm a hagyományos magyar fogásokat, hogy kikísérletezzem a saját recepttáram.
Elég sok túrógombóc receptet kipróbáltam, az eredmények elég szélsőséges skálán mozogtak. Már kezdtem feladni, hogy valaha sikerül kikísérletezni a jó arányokat. Még jó, hogy a szomszédságban két hivatásos séf is lakik, ilyen esetekben a legjobb őket megkérdezni.
És mint várható volt: a gombócok remegősek, puhák és isteni finomak lettek!
Köszönöm Norbi!!!

Hozzávalók:
500 g áttört túró
3 pici tojás
egy csipet só
75 g búzadara

A hozzávalókat jól összekevertem és a hűtőbe tettem pihenni.
Történetesen elcsúsztak a hétvégi programok, így másfél nap után került sor a gombócok formálására.
Lobogó vízben 18 percig főztem őket és vajban pirított zsemlemorzsával, tejföllel és porcukorral tálaltam.

Gnocchi

Nagyon sokáig ódzkodtam gnocchit készíteni, így legtöbbször csak éttermekben ettem. A nyár végén viszont olyan szép Ella burgonyákkal találkoztam a piacon, hogy nem lehetett ellenállni a kísértésnek.
Az elkészítés egyszerű és gyors, az eredmény pedig minden várakozást felülmúl.

Hozzávalók:
60 dkg Ella (lisztes) burgonya
1 egész tojás
rétesliszt
parmezán
vaj

A burgonyákat héjastól puhára főztem, majd meghámoztam. Még forrón áttörtem őket, és egy nagyobb tepsiben szétterítettem a pürét, hogy minél több gőz távozzon belőle. Mikor kihűlt, összekevertem a tojással, sóval, ízlés szerint egy kis reszelt parmezánnal (elhagyható) és annyi liszttel, hogy formázható tésztát kapjak.
Egy nagy lábosban sós vizet forraltam.
A tésztákból hosszú, vékony rudakat formáztam, azokat kis darabokra vágtam, villával megnyomtam.
A sós vízben 1-2 perc alatt megfőnek, ha feljönnek a víz tetejére már lehet is őket kiszedegetni.

Ettük már spenóttal és márványsajttal, különböző gombaragukkal, de nekem még mindig önmagában ízlik a legjobban jó sok parmezánnal és vajjal meglocsolva.

Borgonya-zeller gratin

Mindenkinek megvan a maga mumusa a konyhában, nekem ezt a köretek jelentik. Nem mintha nem vágynék érdekesebb és finomabb dolgokra, de hajlamos vagyok ezen spórolni időt és energiát.
Így nem készült még nálunk soha szalmaburgonya, burgonyakrokett és még sok minden.
Időnként azért erőt veszek magamon, és próbálkozom.
Ezt a próbát két dolog is inspirálta: az egyik, a Pastramiban elköltött kellemes vacsora. A hely hangulata nagyon tetszett, a braisingelt borjú tökéletes volt, a köret viszont kriminális.
Bővebben: nyers és ízetlen.

A másik inspirációt az jelentette, hogy jelenleg a Kitchen Aid reszelődobjait tesztelgetem és nagy megelégedéssel tapasztalom, hogy fantasztikusan alkalmas akár krumpli és zeller 1 mm-es szeletelésére is. Így már tényleg nem nagy munka összedobni ezt a köretet.

Hozzávalók:
friss, nem fás zellergumó (200 g) és krumpli (600 g) 1:3 arányban
kb 3 dl tejszín
só, bors, szerecsendió
egy gerezd áttört fokhagyma
a kedvenc sajtunkból és jókora darab (kb 150 g)

A zellert és a krumplit meghámoztam, vékonyra szeleteltem.
A reszelődobot finomreszelőre cseréltem, és a sajtot is lereszeltem egy másik edénybe. A sajthoz kevertem a tejszínt és a fűszereket. Egy kis tejjel lazítottam, hogy ne álljon meg benne a kanál.
Egy kerámia sütőtálat kivajaztam, beletettem egy réteg zeller-krumpli egyveleget, ráöntöttel egy kis sajtos kencét. Ezt a rétegezést ismételtem, amíg el nem fogyott az összes hozzávaló.
Ekkor 180 fokos sütőbe toltam és kb 1,5 óra alatt megsütöttem. A tetejét félúton letakartam, nehogy megégjen, de nekem kellett ennyi idő, hogy a zeller is megpuhuljon.
Konfitált kacsával ettük, de én másnap magában is finomat ebéd kerekedett belőle.

Le Creuset

Aki egy kicsit is ismer, tudja mennyire odavagyok a jó és tartós dolgokért. Most éppen Le Creuset lázban égek, nagyon szeretném a következő burgundi marhatokányom egy ilyen csinos darabban elkészíteni. Méretben még hezitálok a 24 cm-es és a 26 cm-es között, de a színben már legalább biztos vagyok.
Már csak a beszerzésben kérek egy kis segítséget. Szerintetek hol érdemes venni?
Aki pedig birtokol ilyesmit, kérem írja meg a tapasztalatait!
Köszönöm!

A 24 karátos brownie

Ha már ilyen csokis hangulatba kerültem, nincs megállás, meg kell osztanom ezt a receptet is.
Mivel számomra (és még sok-sok barátunk számára is) ez lett a tökéletes, szerényen csak 24 karátosnak nevezem ezt a negyedóra alatt összedobható, saját fejlesztésű csemegét.

Hozzávalók:
200 g étcsokoládé
250 g vaj
4 tojás
40 g cukrozatlan kakaópor
125 g liszt
1/4 tk sütőpor
300 g nádcukor
200 g pirított mogyoró
egy löttyintés házi vaníliakivonat

A sütőt bemelegítem 180 fokra.
Egy edénybe vizet teszek, erre teszem rá a robotgép tálját, hogy a gőzben összeolvadjon a csokoládé és a vaj.
A mogyorót megpirítom. A többi hozzávalót kimérem.
Amikor a csokoládé és a vaj felolvadt, hozzáadom a tojásokat és a többi hozzávalót. Aki nagyon kávés, nyomhat bele még egy erős presszót is, nem fogja elrontani. (Én inkább mellé szeretem inni.)
Sütőpapírral kibélelek egy kis méretű tepsit vagy jénait (23x23 cm), beleöntöm a masszát.
A sütőbe tolom és kb 30 percen át sütöm.
Az, hogy mikor veszem ki, ízlés dolga. Mi nem szeretjük szárazon, de aki így kedveli, nyugodtan ráhúzhat még tíz percet.
Vaníliafagyival, tejszínnel, málnazselével vagy csak egy csésze kávéval garantált siker!

Earl Grey teás csokimousse

Konzervatív vagyok a teákat illetően, az örök kedvencem még mindig az Earl Grey. Ezért is örültem nagyon tavaly télen, amikor felfedeztem, hogy a Lindt-nek kapható ilyen teás változata is.
A kombináció tuti befutó lett, ma csoki mousse formában készítettem.
Hozzávalók 2 személyre:
100 g minőségi étcsoki (én Valhrona Guajana-t használtam)
1-2 ek erős Earl Grey tea
2 tojás
1 dl tejszín
egy ek cukor
1/2-1 tk narancsvirágvíz (Culináris)

A csokoládét gőz felett megolvasztottam, hozzáadtam a teát. Kicsit hagytam kihűlni. Hozzákevertem a két tojás sárgáját, majd óvatosan a keményre vert tojásfehérjéket. Itt érdemes először egy kanálnyi mennyiséggel fellazítani a masszát, majd így hozzáadni a maradék habot.
Üvegpoharakba (koktélospohárban remekül mutat) szedtem és a hűtőbe pakoltam.

A tejszínt a cukorral és a narancsvirágvízzel összekevertem, majd kézi minihabverővel (Ikea gyerekkollekció :-) félkeményre vertem. A csokihab tetejére halmoztam, a tetejére csokiforgácsokat szórtam.

Megj:
Most, hogy már megettük, az a véleményünk, hogy ez így túl tömény. Így a közeljovőben kipróbálom Pierre Hermé alapreceptjét is, ami már első ránézésre is könnyebbnek tűnik.
Hamarosan folytatom a történetet...

Forrás: Olive 2009/10

A klasszikus forró csoki P.H. módra

Bár az eredeti forró csokoládéban nem szerepel tej, mégis a legtöbb helyen valami tejes verzió kapható. Azok a helyek, ahol porból keverik, pedig nem számítanak.
Mióta lehűlt a levegő, kezd véget érni a csoki-absztinenciám. Rendes kis Gombóc Artúr módjára először a nyárról maradt csokifagyi fogyott el, majd a bonbonok. A héten már csak alapanyag csokik maradtak a szekrényben, így kénytelen voltam munkához látni.
Bemelegítésül ezt a csokoládéitalt választottam.

Hozzávalók:
500 ml 3,6%-os tej
60 g víz
50 g cukor
115 g 70%-os étcsoki olvasztva

Egy kis lábasban összemelegítettem a tejet, a vizet és a cukrot. Hozzáadtam az olvadt csikoládét és kevergetve tovább melegítettem. Ahogy az első buborék a felszínre úszott, levettem a tűzről és egy percig turmixoltam egy botmixerrel. Ettől valami csodás állaga lesz, szóval ki ne hagyja senki ezt a lépést!

Poharakba töltöttem és tejszínhabbal tálaltam. Aki szereti cifrázhatja a kedvenc fűszerével.
Lélekmelegítő!