Reméljük jó lesz.
A történet végtelenül egyszerű, tényleg hamarabb kész, mint ahogy a sütő bemelegszik.
Hozzávalók:
400 g gesztenyeliszt
250 ml tej
350 ml víz
3 ek olivaolaj
50 g cukor
egy marék fenyőmag
két szál friss rozmaring
A lisztet csomómentesre kavartam a tejjel és a vízzel. Belemértem a cukrot és az olajat, ezzel is kevergettem egy kicsit. Olivaolajjal kikentem egy 24 cm-es piteformát, beleöntöttem a masszát. Megszórtam fenyőmaggal és rozmaringlevélkékkel. Egy kis olivaolajat is lötyköltem a tetejére, ahogy a recept instruált.
180 fokos sütőben 45 percig sütöttem.
Az eredmény minden várakozást alulmúlt. Egyszerűen nem az én ízlésemnek megfelelő... Az első süti ami egy az egyben a kukában landolt. Most azon töröm a fejem, hogy vajon mit kezdjek a maradék 600 g gesztenyelisztemmel?
11 megjegyzés:
Ebbol hiànyzik a mazsola,nem?Pedig ùgy az igazi.....szòval,a fotòt làtva ùgy gondolom egy kicsit szàraz lett.....szerintem ne add fel,pròbàlkozz mègegyszer-kètszer.Most persze nem jut eszembe màs gesztenyelisztes recept.Az a 3000 petàkos liszt pedig szèp kis àtverès....anyòsom màzsaszàm hajigàlnà utànad.Udv:Zsu
Zsu, az én receptem nem volt száraz egy csöppet sem, tökéletes állaga lett. Csak az íze nem jön be, keserű utóíze volt. Ez lehet a liszt hibája. Sajnos blokkom már nincs, de egyértelműen érezhető a mellékíz szárazon is. Vissza fogom vinni a bótba, kenjék a hajukra.
Anyósodat meg csókoltatom! Ha megsütöd ezt a pitét, kérlek értesíts! Kiváncsi vagyok más véleményére is!
tavaly még csak 800 kilónyi!!! Így felment az ára? Pedig pont most tervezek én is sütni vele.....
a gesztenyelisztnek van egy keserű utóíze, ezért jobb a fele mennyiséget búzalisztre cserélni. akkor megmarad különleges íz, de kissé szelídebben.
Mirelle! Tényleg benne volt a gépben a 890 ft/500 g-os fajta is, de csak ez a drágább volt kapható. Te mit szeretnél készíteni?
Grenadine: Jó tudni! Köszi a segítséget!
Millie
:-(
Kuka...
Pedig olyan jól néz ki...
Màr emlèkszem,hogy egyszer megsutottem ès meg is ettuk,de,hogy melyik recept alapjàn?....az bizti,hogy a mazsi jòl ellensùlyozza azt a bizonyos mellèkìzt...meg a sok fenyomag....nekem az a szerencsèm,hogy finomat vehetek kèszen.Zsu
Mekkora szerencse, hogy a gesztenyét alapból nem szeretem, így én most nem sajnálkozom...:-) A fenyőmagokért kár.
Tina! Dani lecsipegette róla a fenyőmagokat! :-D
Ez nagy sztori. Örülök, hogy a kisfiad ilyen életrevaló - kár lett volna a fenyőmagokért.
Tegnap reggel nézett bele Niki az én friss és meleg példányomba egy reggeli kávézás közepette és akkor mutatta, hogy sütöttél castagnacciot. Nekem már első ránézésre gondom volt a sok aprítatlan rozmaringgal, mert ugyan szeretem - de ennyire azért nem. Nem keserű tőle vagy ilyesmi? Csak a gesztenyeliszt ízével voltál elégedetlen?
OFF: Marc Darcyt én is megetetném - mondjuk Londonban, hogy 'szegény' ne strapálja magát az utazással. De az én uram se tudja meg! :-)
O.
Kedves Millie,
továbbolvasva a blogod nagyon tetszik. Hát a gesztenyelisz, az egy kifejezetten Korzikai specialitás, ott még a kolbászba is tesznek gesztenyelisztet és hát mit mondjak minden francia- franciás süti ezzel készül (Korzikán egyébként majdnem olasz nyelvet beszélnek az ősök). Például lehet belőle "flan"-t késziteni esetleg mentaöntettel, de sima piskótát is süthetsz belőle. Amit szokta egy specialitás, amilyen nálunk a fánk azt is ebből csinálják (most nem jut eszembe mert kicsit késő vagy kora van). A gesztenyelisztnek egyébként van egy érdekes beütése vagy izlik vagy nem. Elsőre furcsa volt, de mikor folytatólagosan többször ettem, szóval nagyon megszerettem akárcsak Korzikát...
Üdvözlettel:
Zoli
Megjegyzés küldése