Grillázsos epertorta

Ha valaki megkérdezi, hogy milyen édességeket szeretek, akkor az a válaszom, hogy a barna színűeket, Gombóc Artúr után szabadon. Nem is nagyon mozgatnak a különböző rózsaszín költemények, ha gyümölcs, akkor inkább frissen megesszük.
Aztán pénteken olyan dolgok történtek, amik a jól bebetonozott ízlésvilágomat igencsak felkavarták.
A történet ott kezdődött, hogy kaptam egy piskótatortát. Nem is akármilyet. A szomszédom anyukája sütötte Erdélyben, a kenyérsütés után hűlő kemencében. A világ legjobb piskótájáról van szó, ha egy mondatban kéne jellemeznem. És fantasztikusan szeletelhető. Egyből négy lapot sikerült vágni belőle, pedig 3-nak szántam. (Nem tudom, hogy vagytok vele, de legtöbbször ez fordítva sikerül: 3-at szeretnék és csak 2 lesz belőle, hahaha).
Lajos Mari tortáskönyvében találtam ezt a receptet, amit aztán az esélytelenek nyugalmával készítettem el, és a saját ízlésemre is alakítottam kicsit.
Második lépésben grillázst készítettem (hadd fogyjon az ipari mennyiségű diókészletem). 150 g cukrot világosbarnára olvasztottam egy serpenyőben és beleszórtam 150 g durvára vágott diót. Még egy percig kavargattam, majd olajozott sütőpapírra öntöttem és szétsimítottam. Itt már gyanúsan jó illatok kezdett terjedni a lakásban... A gyanú az első kóstoláskor beigazolódott: kérem szépen én szeretem a grillázst. Mert hogy ez a házi változat messze túlszárnyalja a ragacsos cukrászverziót. Itt ugyanis nem a briketté vált karamell dominál, hanem a pirított dió,ebben az arányban az arany karamell épp csak bevonja a diódarabkákat... Tessék kipróbálni, a világ legjobb (és leghízlalóbb) rágcsája!
Na itt már elég vidáman áltam neki a vaníliakrémnek. Tudom, főzhettem volna igazit is, de nem akarok hazudni, pénteken ezt ez 1.0-ás verziót preferáltam. Szóval egy csomag vaníliapudingport felfőztem 3 deci tejjel, és kavargatva kihűtöttem, nehogy bőrös legyen. Mikorben hűlt belekevertem 100 g cukrot és egy evőkanál vaníliaesszenciát. Majd hozzáadtam 100 g teavajat, és 3,5 dl habbá vert tejszínt.
A torta összeállítása előtt meglocsolgattam a lapokat narancslikőrrel és megkentem anyukám eperdzsemével.Aztán friss epret rétegeztem és grillázst szórtam rájuk. Majd jött a krém.
A végén a külsejét is bevontam krémmel és eperszemekkel díszítettem. A maradék grillázst az oldalára tapasztottam.
Annyira jól sikerült, hogy soha többé nem merek kategórikus lenni a kedvenc desszert színével kapcsolatban...