Megihletett ez a pastagyártás. Olyannyira elkapott a gépszíj, hogy még céklát is főztem hozzá, hogy igazi ordító magentaszínű papardellét készíthessek. A történet nem bonyolultabb, mint a zöld tésztánál, az eredmény magáért beszél, így nézett ki frissiben:
Gyorsan rittyentettem is hozzá egy gorgonzolás szószt, amibe belecsempésztem a maradék gombafejeket is. Sajnos nem követtem a könyvem utasításait, jobb lett volna leszűrni a hagymás-tejszínes alapot, mielőtt hozzáadtam volna a sajtot. De a gomba miatt nem tehettem, mert akkor az is a szűrőben maradt volna... Így állagra kicsit cikis lett az egyébként isteni szósz.
Közben kifőztem a tésztám, és teljes megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy kifőtt a színe!!! Azaz lazacszínűvé szelídült, ami sokkal gusztusosabb és harmonikusabb, mint a magenta, de úúúgy szerettem volna valami igazi vicces barbie tésztát csinálni.... :-S
Ez úgy felkavarta lelkem békéjét, hogy a tészta tetejére szánt pirított dióról teljesen megfeledkeztem, és csak simán, pecorinoval tettem az asztalra. Szerettük.
2 megjegyzés:
Egyre közelebb viszel hozzá hogy én is neki álljak tésztát gyártani végre. Jól néz ki nagyon!
kezdem szégyelni magam, hogy én csak paprikás krumplit főztem :)
Megjegyzés küldése