Petite brioche a tete ( Briós)

Rosszul indult ez a hét. Kaptunk egy 160 ezres villanyszámlát. Igen, először én is azt gondoltam, elnézték. Aztán rájöttem, hogy nem. Tavaly túlfizettünk, ezért nagyon lecsökkentették az általányunk. Aztán ahogy megszületett a Kapitány, háromszoros lett a fogyasztásunk, hisz itthon vagyunk, főzünk, mosunk, mosogatunk...azaz csinálják helyettünk a gépek. A gépek, mely mind "A" kategóriásak fogyasztást illetően, mert bár ebből a számlából nem látszik, én eddig tudatos vásárlónak képzeltem magam. Az energiatakarékos izzókról nem is szólok. Még a wc-ben is az van.

Szóval duzzogtam vagy másfél napig, fejben osztva-szorozva, hogy mit és hogyan a jövőben. Aztán arra jutottam, hogy márpedig nem csak hajózni, hanem sütni is necesse est. :-D

Így felütöttem a Peter Reinhart könyvem és nekiálltam brióst készíteni. Emberünk rögtön három receptet is villant a: a gazdag, a középosztály és a szegény ember briósát. Kitaláljátok, ugye? Hát persze, hogy a vajtartalom függvényében.
A gazdag ember briósa 1:1, a szegény emberé 1:4 arányban tartalmaz vajat és lisztet.
Mivel Eszter nemrég készített egy "gazdag ember" brióst, én most inkább a középosztályéval barátkoztam. Ha kiköhögjük a számlát, akkor meg maradunk a szegény verziónál...

A középosztály briósának hozzávalói:
A "kovászhoz":
fél pohár (63 g) liszt
2 tk instant élesztő
fél pohár langyos tej

A tésztához:
5 nagy tojás enyhén felverve
3 pohár (389 g) BL80-as liszt
2 ek (28,3 g) cukor
1 és 1/4 tak só
226 g vaj

egy tojás a megkenéshez

A kovász hozzávalóit összekavarjuk, kb 45 percig kelesztjük. Majd belekeverjük a tojást, a lisztet, a sót és a cukrot. Ahogy homogén masszává válik hagyjuk 5 percig pihenni, hogy a glutén elkezdjen kialakulni. Ezután kanalanként dolgozzuk bele a vajat és dagasszuk géppel 6-7 percig.
Egy kiolajozott tálba kaparjuk át a nagyon nedves, puha tésztát és fedjük le. Azonnal tegyük be a hűtőbe minimum 4 órára, de akár egy éjszakára is.
A hűtés itt arra szolgál, hogy formázhatóvá tegyük a masszát.
Másnap mielőtt kivennénk a hűtőből, döntsük el milyen méretű brióst szeretnénk. Én kicsikre vágytam, így előkaptam a családi örökség részét képező kosárkaformáimat és egy kenőtollal kiolajoztam őket. A tésztából kis darabokat szagattam, melyek kígyókká sodortam és csomót kötöttem rájuk, a kilógó rész lett a briósom "feje". Kb akkorák lettek, hogy félig lett velük tele a forma, hogy legyen helyük kelni. Így néztek ki:Egy kicsit leolajoztam őket, folpackot raktam a tetejükre, ki nem száradjanak és 2 órán keresztül kelesztettem.
Mire kinéztem rájuk, már majnem kifolytak a formákból. Lekentem őket egy tojással, előmelegítettem a sütőt és 200 fokon kb negyedóráig sütöttem.

A könyvem szerint azonnal ki kell venni őket a formából, mert különben "eláznak". Nos, ez nem jött be. Azaz a briós nem jött ki. A formából. Csak kiskanállal. Egyébként hibátlan lett, különösen a múlt héten főzött málnadzsemmel, de ezen még dolgoznom kell.Hálistennek egy fél adag még a hűtőben pihen, így holnap reggel még egy kísérletet teszek. Muffinformában sütöm, alapos vajazás-lisztezés után. Esetleg kettőt kapszliban... és update-elek hamarosan.

Update: Ezek a mai briósok. Muffinformát kivajaztam, kiliszteztem, diónyi tésztaadagokat tettem bele. Egyet papírkapszliba. A papírba beleragadt, a formákba viszont nem!