Stollen - ahogy én szeretem

Azt hiszem minden nőnek megvan a maga logisztikai módszere a Karácsony kezelésére. Az enyém az, hogy nagyon sok alapanyagot betárazok (mondjuk 2 kg vajat, kb. ugyanennyi aszalt gyümölcsöt, 1 kg csokit stb...) és aztán ebből dolgozok a helyzetnek megfelelően. Azt ugyanis mindennél jobban utálom, ha száradt sütiket kell rágcsálni, "ne adj Isten" ételt kidobni.
Mindig van itthon legalább egy aprósüti (most éppen isler) és egy gyümölcskenyér vagy kalács. Ahogy fogy, úgy készül a következő adag. Nem zavar, hogy a konyhában kell rostokolnom, számomra ez sokkal inkább rekreációs tevékenység. Mától pedig komoly "konyhai segítségem" lesz a feladatban, mert beruháztam egy Kitchen Aid robotgépbe. De erről majd később...
Most inkább arról, amivel felavattam.

Ez a stollen jelenleg a kedvencem. Mindent visz. Így egyszerűen.
Messze felülmúlja a panettonét, pedig nagyon hasonlóak. Tavaly találtam rá Lajos Mari 66 Karácsonyi édesség című könyvében, miután elkészítettem Peter Reinhart verzióját is. Nekem Mari nénié jött be, bár módszertanilag Reinhart mestert követem.

Hozzávalók:
250 ml tej
5 dkg friss élesztő
100 g cukor
500 g liszt
200 g vaj
200 g mazsola
100 g cukrozott citromhéj
100 g cukrozott narancshéj
esetleg maradék egyéb aszalt gyümölcs
50 g vágott mandula
marcipánrúd (kb 150 g)
fél tk fahéj
negyed-negyed tk őrölt szerecsendió és szegfűszeg
egy csipet só
egy tojás
némi rum
egy citrom reszelt héja
egy narancs reszelt héja

1. Meglangyosítom a tejet, belemorzsolom az élesztőt, teszek bele egy kis cukrot és lisztet. Hagyom felhabosodni. (kb 15 perc)
Az aszalt gyümölcsöket beleforgatom a rumba (ezt előző este is meg lehet tenni).

2. A keverőtálba öntöm a lisztet, tojást, élesztős keveréket, cukrot, fűszereket, sót. A dagasztókarral addig keverem, amíg össze nem áll egy golyóvá, ekkor pihenni hagyom 15 percig.

3.Bekapcsolom a robotgépet és kanalanként hozzáadom a puha vajat. 10-15 percig dagasztom, amíg fényes, ruganyos és selymes lesz a tészta. (ha előző este beáztattam a gyümölcsöket, itt már beledagasztom)

4. Duplájára kelesztem. Pulton átgyúrom, beleteszem a gyümölcsöket (ha eddig nem tettem meg) és a mandulát. Hosszúkás téglalap alakúra húzom, a közepére teszem a hosszában felezett marcipánrudat és ráhajtom a tésztát.

5. Az egyszerűbb verzió szerint így hagyom kelni, ha nagyon cifrázom, akkor kör alakban zárom a rudat és koszorúként készítem el. A lényeg, hogy újra jól megkelesszem.

6. A sütőt 250 fokra melegítem elő. Ahogy betettem a stollent, azonnal leveszem a hőfokot 180 fokra és így sütöm meg. Kívül szép aranybarna lesz 40 perc alatt (de lehet ennyi sem kell).

7. Ahogy kivettem a sütőből átkenem egy kis vajjal. Én úgy szoktam, hogy a hideg vajat húzogatom a felszínén, így szépen mindig ráolvad a felső réteg, nem kell mosogatni, olvasztgatni, kenőtollazni.

8. Ha kihűlt porcukorral megszórjuk. Elvileg ez is sokáig eláll, nálunk mindig elfogy pár nap alatt.

Tóni kenyere, avagy a hagyományos milánói panettone Nemisbéka karácsonyi receptversenyére

A panettone a hagyományos milánói, mandulás kalács. Számos urban legenda kering az eredetére vonatkozóan, nekem a romantikus a kedvencem.

E szerint pár száz évvel ezelőtt egy Tóni (Antonio?) nevű pék beleszeretett egy lányba. Hogy a hölgyemény édesapját is meggyőzze arról, hogy nem érdemtelen ember udvarol a lányának, készített egy kenyeret, amibe beletett minden földi jót, pl.: vajat, likőrbe áztatott szárított gyümölcsöket, mandulát és cukrot. A lány apjának annyira ízlett az ajándékba kapott kenyér, hogy nemcsak a feleségül adta a lányát Tóninak, hanem egy pékséget is nyitott számára, azzal a feltétellel, hogy a továbbiakban is süsse ezt a kenyerét "pane Tony".

"The rest is history".

Ez a recept annyiban tér el egy átlagos panettone recepttől, hogy kovásszal indítottam. A kovász savas karakterének köszönhetően tovább (akár két hétig is!) eláll a kalács. Mivel nálunk 2 nap alatt elfogyott, ezt nem tudom hitelt érdemlően bizonyítani.Viszont az íze sokkal "igazibb" lett ettől a kis módosítástól.

S hogyan kapcsolódik ez Nemisbéka receptversenyéhez? Első körben a két hetes eltarthatóság révén, másodsorban pedig, hogy a recept 2 panettonét eredményez, melyek közül az egyiket le lehet fagyasztani és az ünnepek alatt bármikor elő lehet venni.

Hozzávalók:

A kovászhoz:

1 pohár (250ml) kovász

1 pohár langyos tej

1 pohár liszt

Ezeket összekavartam, majd szobahőmérsékleten hagytam "beindulni". Mikor már jó buborékos volt, betettem egy éjszakára a hűtőbe.

A gyümölcskeverékhez:

1 pohár aranyszínű mazsola

1 pohár vegyes aszalt gyümölcs

1/2 pohár brandy

1 tk narancs vagy citromkivonat (ennek hiányában reszelt narancs vagy citromhéj)

1 tk vaníliakivonat

Ezeket is összekavartam, és egy éjszakát állni hagytam a pulton, hogy a gyümölcsök jól magukba szívják az alkoholt.

A kalácstésztához:

380 g liszt

42 g cukor

3/4 tk só

egy ek porélesztő

1 nagy tojás

egy tojássárgája

4-6 ek víz

115 g vaj

1 pohár hámozott, pattíntott mandula

1. Másnap reggel elővettem a kovászt, hagytam, hogy kissé átmelegedjen a pulton. Ákapartam a robotgép keverőtáljába, majd hozzáadtam a lisztet, cukrot, élesztőt és a tojásokat. Bekapcsoltam a gépet, majd szépen kanalanként hozzáadtam 4 kanál vizet. Mikor összeállt a tészta, kikapcsoltam a gépet és 20 percet pihentettem (A glutén szerkezete ezalatt önmagától kialakul). 2. 20 perc elteltével belekanalaztam a puha vajat és hagytam a robotgépet érvényesülni pár percig.Majd következett a gyümölcskeverék. Legvégül pedig a mandula.

3. A tésztát egy kiolajozott tálba tettem kelni.

4. Kb két óra alatt másfélszeresére kelt a tészta.Ekkor elővettem két kisebb lábast (16 cm-esek) és sütőpapírral kibéleltem őket úgy, hogy jó magas falat készítettem. Állítólag kivajazott papírzacskóban is működik a dolog, de nekem nem volt se zacskóm, se kedvem kísérletezni.A tésztát kettéosztottam, és beletettem a formákba.

5. Kb. 2 órát hagytam őket kelni (legközelebb inkább 3 órát fogom, hogy levegősebb legyen).

6. 150 fokos sütőben kb egy óra latt megsütöttem a őket. Félúton lefedtem a tetejüket, hogy ne barnuljanak meg nagyon. Rácson hagytam kihűlni a kalácsokat.

Briósnak álcázott kalács

Kicsit elhanyagoltam mostanában a blog írást, de higgyétek el, 3 embernek is elég lenne, annyi mentségem van rá. De mivel ez nem egy nyávogós, hanem egy gasztroblog, inkább arról mesélek, hogy minden megpróbáltatás ellenére azért főzök, s időnként sütök is.
A fényképek készülnek, egyszer remélem fel is tudom rakni a török mantit, a panettone-t és a gyömbéres sodót is.
Ma reggel pedig brióst sütöttem. Azaz "oldszkúl" briósnak álcáztam a Hokkaidó kalácsot, tettem bele mazsolát és jó sok jégcukorral meg is szórtam a tetejét.
Autentikusnak semmiképp nem nevezném, viszont a 6 briós délig elkopott :-D
A kalácstészta másik feléből pedig egy kis sütőformában Hokkaidó kalács készült, hogy holnapra is finom reggelink legyen.

A kalács recept itt található. 12 briós lesz belőle.
Nagyon fintorgósoknak pedig íme az autentikus recept. :-D

Steak burgonya mustárral

Rizs vagy krumpli? Krumpli??? Király! Én is!!!
Ha te is így vagy ezzel kedves olvasóm, akkor könnybe fog lábadni a szemed, ha ezt megkóstolod.
Ha a rizsre szavaztál, akkor pedig meg fog változni a véleményed.
A recept egy 2007-es Gourmet magazin alapján készült, én itt találtam rá.
A dolog pofonegyszerű, minden volt hozzá, így a maradék húsokat könnyű volt vele feldobni.
Annyira, hogy én ma csak krumplit ettem. Sajnáltam a helyet másra :-D
És mondok valamit: Nálunk ez lesz a karácsonyi pulyka körete is. (Azért pulykát csak veszek)

Hozzávalók:
Sütni való apró szemű krumpli kb 1,5 kg, alaposan lecsutakolva, negyedekre vágva
Fél pohár magvas mustár (ez fontos, csak magvas jó!!!)
két ek olvasztott vaj
két ek olivaolaj
2 ek citromlé
egy citrom reszelt héja
egy ek szárított oregánó
egy tk só
sok-sok frissen őrölt bors

A krumpli kivételével összekeverjük a hozzávalókat, majd ráöntjük a krumplikra a katyvaszt és jól összeforgatjuk.
Kibélelünk egy nagy tepsit (vagy két tepsit) sütőpapírral és rátesszük a krumplit, úgy hogy egy sorban legyenek.
220 fokos sütőben időnként átforgatva kívül ropogósra, belül puhára sütjük őket kb egy óra alatt.
Elmondhatatlanul jó!

Kandírozott gyömbér

Imádom a gyömbért. Minden formában és mindenféle ételben. Vagy teaként. Esetleg sörként. Természetesen csokoládéban is.
Viszont még sohasem kandíroztam saját kezűleg. Aztán egyszer csak szembejött velem a recept az egyik kedvenc könyvemben (Silver Palate: The new basic cookbook). Megvártam míg friss gyömbérszállítmány érkezik az Intersparba (fonnyadtból nem érdemes nekiállni) és vettem másfél kilót. A pultnál dolgozó mérőlegénynek kicsit felszaladt a szemöldöke a mennyiség láttán, de nem szólt semmit.
Igazándiból nem voltam benne biztos, mennyit akarok csinálni és hogy fog sikerülni, ezért kissé túlbiztosítottam a rendszert. Most viszont, hogy túl vagyok az első adagon (amit az Angyalkajátékos húzottam kap (kap mást is)), leírom a tapasztalatokat. És izgulok, hogy nehogy nekiálljon otthon elkészíteni :-D

Hozzávalók:
2 pohár tisztított, fél centis kockákra vágott gyömbér
só
kb fél kiló cukor

A gyömbért lehámoztam, felkockáztam. Átöblítettem, majd annyi vízben, mely bőven ellepi, feltettem takaréklángon főni egy csipet sóval.
Félóra múltán leöntöttem róla a vizet, újabb fél órát főztem egy újabb csipet sóval. Összesen 4 ilyen főzési ciklus volt (remekül időzíthető a kereskedelmi csatornák reklámblokkjaihoz a folyamat).
Másnap felöntöttem annyi vízzel, ami épp ellepi és ráöntöttem egy pohárnyi cukrot. Addig főztem, amíg a szirup szinte teljesen elfőtt. Ekkor kristálycukorral vastagon megszórt tepsibe kanalaztam a teljesen áttetszővé vált gyömbérkockákat (minden rostozata eltűnt!!!) és villával óvatosan összeforgattam.
Egy napot hagytam száradni, majd csatos üvegbe pakoltam.

Azóta rájárok :-D

Ha mégis maradna belőle számottevő mennyiség, akkor hamarosan jön a "háromgyömbéres keksz"!

"Finom, occco"

Na ha a desszertünk három M. csillagos volt, a tegnapi főételünk ennek pont az ellentéte. Nem is posztolnám, ha nem lenne finom és remek ötletadó a maradékok elsütésére. Vagy ha csak röhögni akarunk egy jót, ahogy a bajai gyufatésztát (egg noodle hiányában) megforgatjuk a szójaszószós kotyvaszban és rácsavarjuk a már egy hete is hervadtan vett lime-t, stb. A lényeg, hogy ne menjünk boltba és minél több maradékot és polcon elfekvő készletet beletegyünk. Mivel az ízvilág Ázsiát idézi, a jelszavam a "finom, occo" lett.
Mit tettünk bele?
3 db sült csirkecomot, lebőrözve, apróra vágva
2 ek méz és szójaszósz
egy lime és egy citrom leve
2 db sárgarépa durvára reszelve
25 dkg gyufatészta kifőzve
pár kanál pirított szezámmag
egy csokor korianderzöld


1.Először is kifőztem a tésztát sós vízben.
2. A maradék húst és sárgarépát megpirítottam a wokban egy kis földimogyoróolaj és szezámolaj keverékében. Elég (büdös lett) intenzív illata volt, közel álltam ahhoz, hogy feladjam. De fejemet le nem szegve beleöntöttem a mézet, szójaszószot és citrusleveket.
3.A helyzet drámaian javult a szagok tekintetében, így fél percnyi kavargatás után belezuttyantottam a gyufatésztát és a pirított szezámmagot. Miután összeforrósodott az étel, korianderzölddel tálaltam (Ebből ipari mennyiség van a fagyasztóban, hisz nyáron rendszeresen learattam az erkélyládám termését).

Konklúzió:
Dani imádta, mi is lapátoltuk. A maradékok (részben) elfogytak, a küldetés sikerült.
Persze ennek is lett maradéka, amiből aztán este férjuram sebészi gondossággal kiszedte a korianderzöldet, majd feltuningolta egy kis édes csiliszósszal. Ez a változat sokkal ízletesebb!
Így a Good Food kontra M.P. játszmából ő került ki győztesen!

Sütőtökös (gyümölcs)kenyér

A hétvégénk a maradékpusztítás jegyében telik. Mivel még volt egy csészényi sült tök a hűtőben, egyértelmű volt, hogy a desszert ebből fog készülni. S minthogy a desszert felét ajándékba vittük Ági barátnőmnek, akinek szerdán születik meg a kisfia (Jupppi!!!) valami nívósat akartam alkotni. Bíztam benne, hogy a Michelin csillagos könyvemben találok valamit. De még milyet találtam!
Valójában ez egy 2 in 1 recept, azaz egy gyümölcskenyér és egy gyömbéres-fahéjas sodó, amiből a végső puding összeáll. Persze külön-külön is élvezetes mindkettő. Ma csak a gyümülcskenyérig jutottam, mert a sodó összeugrott az UHT tejszín miatt.
Talán egyesek szerint a tisztesség megkívánná ez utóbbi ismertetését is, én nem fogom, mivel hamarosan újra elkészítem (ezúttal bevárom a Cserpesék friss tejszínjét). Addig is tessék gyakorolni ezt a fantasztikus csemegét, mely remek átvezetés a novemberi tökös hangulatból a karácsonyi fűszeres gyümülcskenyeres-stollenes zsezsgésbe.
Hozzávalók:
1 pohár vörös áfonya
3 ek rum
1 és 3/4 pohár liszt
2 tk sütőpor
1/2 tk szódabikarbóna
1/4 tk só
egy ek fahéj
egy tk szerecsendió
1/8 tk őrölt szegfűszeg
egy csésze sült tök
220 g vaj
egy és 1/4 pohár cukor
3 tojás

1. Az áfonyát felforraltam a rummal. Időnként átforgatva hagytam, hogy teljesen felpuhuljon.
2. A vajat kikavartam a cukorral. Egyenként hozzáadtam a tojásokat, majd belekevertem a tökpürét.
3. Mivel fakanállal dolgoztam, a következőkben az áfonyás mixet kevertem hozzá, majd szépen sorban a száraz hozzávalókat is.
4. Kivajazott, lisztezett gyümülcskenyérformában 180 fokon tűpróbával készre sütöttem. Pontos időt nem tudok mondani, mert a férjem vette ki végül a sütőből, de elég hosszan sült.
5. Isteni finom, az áfonya zseniális kontrasztot ad a fűszereknek és a töknek! Ha valaki mégis attól félne, hogy nem fogy el, az nyugodtan lefagyaszthatja!

Sütőtökös pite (Pumpkin pie)

Ez a bejegyzés különös értékkel bír számomra. Ugyanis tegnap megsütöttem életem legfinomabb sütőtökös pitéjét. A dolog csak azért vicces, mert már évek óta minden ősszel elkészítem ezt a receptet, de valahogy tegnap éreztem rá igazából az omlós tészta alapra, a töltelékre és a sütési időkre.

Szóval ami eddig finom volt, most tökéletes lett. Annyit azért hozzá kell tennem, hogy ez nem a pasik ízvilága (legalábbis az én környezetemben), de a barátnőim annál jobban ugranak a témára. Ezért le is vésem a részleteket.

Omlós tészta:

225 g liszt

150 g puha vaj (csak vaj jó, a margarinnal műíze lesz)

25 g porcukor

3 ek víz

Ez lesz a végső verzióm pitealapnak. Saját fejlesztés, rendkívül finom. A titok annyi, hogy max 1 percig gyömöszköljük, tehát ahogy összeáll a tészta, vissza kell fogni a lendületet, nehogy túldolgozzuk (mert abból lesz a cipőtalp). Nem kell behűteni, ugyanis két réteg folpack között szakadás, lisztezés és bénázás nélkül vékonyra lehet nyújtani. Ekkor felső réteg folpackot lehúztam, kivajazott piteformát a tésztára tettem (fejjel lefelé) és az alsó folpackkal együtt belefordítottam a tésztát. Ezt a réteg folpackot csak azután húztam le, hogy belesimítottam a tésztát a formába. Kicsit megszúrkáltam, alufóliát tettem bele és babbal elősütöttem 180 fokon.Sajnos itt nem mértem az időt, de kb 15 perc lehetett. A fólát és babot leemeltem, kicsit még visszatettem sülni (olyan 5 percre, hogy épp elkezdjen színt kapni).

Közben elkészítettem a tölteléket:

2 csésze sült tök

1,5 dl tejszín

3 tojás

egy tk gyömbér

1,5 tk fahéj

1,5 tk őrölt szegfűszeg

0,25 tk őrölt kardamon

egy csipet só

1/3 csésze barna cukor

1/3 csésze fehér cukor

A tököt előző nap sütöttem meg. Kikanalaztam a belsejét és egy jól záródó műanyag edényben betettem a hűtőbe. Másnap az utólag még kicsorgó pár kanálnyi levét is kiöntöttem alóla (fontos, hogy ne legyen lucskos), így mértem ki a 2 pohárnyi tököt (minimum 600-650 g). A tojásokat kikavartam a cukorral és a fűszerekkel, majd a többi hozzávalót is belekevertem.Az elősütött pitére öntöttem, elsimítottam és 160 fokon még jó 40 percig sütögettem, amíg a töltelék meg nem szilárdult.

Pecan dióval díszítettem.

Zabpelyhes keksz II.

A hétvégén szomorúan konstatáltam, hogy a molyok az egészséges életmódot választották és beköltöztek a teljes kiőrlésű bio búzalisztembe. Mind a két kilóba.
Azt hiszem örülhetek, hogy csak az a kettő ment kárba és nem kellett minden készletemet a kukába dobni. Teljes kiőrlésű liszt hiányában viszont új zabpelyhes keksz recept után kellett néznem (mert biza nemcsak a földimogyorós, hanem egy dupla adag kéksajtos is elkopott az elmúlt héten). Na nem mintha bánnám a dolgot.
A recept a Silver Palate The Basic Cookbook-ból származik. Véletlenül feleannyi cukrot tettem bele, mint amit ír (a szemem átugrotta a fél bögre kristálycukorra vonatkozó részt), de így pont tökéletes lett.

Hozzávalók:
1,5 bögre* zabpehely
3/4 bögre finomliszt
fél tk fahéj
fél tk sütőpor
110 g puha vaj
fél bögre barna cukor (én muscovadot használtam)
egy tojás
egy tk vaníliaesszencia
fél bögre aszalt vörösáfonya
egy marék durvára vágott dió (mogyoróval még tutibb)

Először a vajat kavartam ki a cukorral, majd hozzáadtam a tojást, a fahéjat és a vaníliát. Mikor teljesen homogénné vált, belekevertem a többi hozzávalókat is.
Sütőpapírt tettem két nagy tepsibe és diónyi darabkákat helyeztem a masszából egymástól tisztes távolságra.
A sütőt bemelegítettem 160 fokra és légkeveressel 12 perc alatt aranybarnára sütöttem a kekszeket. (légkeverés nélkül 180 fok)
30 db ropogós "jó reggelt" keksz lett belőle.

Csokoládés körtetorta mogyoróval

Csukd be a szemed és képzelj el egy pirított mogyoróval bolondított finom étcsokit . A kontraszt kedvéért tegyél bele szaftos, édes körtedarabkákat, extrapoláld tortára.
Megvan?
Ez volt a vasárnapi desszertünk.
Igazi vigasztaló csemege ilyen szürke novemberi napon.
Hozzávalók:
3 tojás
85 g vaj
85 g 70% étcsoki
85 g cukor
85 g pirított, majd ledarált mogyoró
egy csipet só
egy ek konyak
4 érett körte

1.A csokoládét és a vajat gőz felett felolvasztottam. Belekevertem a konyakot, majd hűlni hagytam.
2.Közben papírral kibáleltem alul, majd kivajaztam egy 24 cm-es tortaformát és egy kanál kristálycukorral "kiliszteztem".
3. A csokihoz adtam a cukrot és a tojás sárgáit egyenként.
4. A fehérjét habbá vertem és a mogyoróval felváltva belekevertem a csokis masszába.
5. A tésztát beleöntöttem a tortaformába és a hámozott, felezett körtékkel kiraktam.
5. 180 fokos sütőben kb 40 perc alatt megsütöttem.

Ricottás palacsinták-hogy jól induljon a hétvége

Ma igazi dőzsivel indult a reggel, Nigella ricottás palacsintáival. (Köszi Gabi a könyvet!!!) Eddig, ha amerikai palacsintára támadt gusztusom, Jamie barátunk receptjét követtem, ami egyszerű és nagyszerű. Még mindig nem vagyok Nigella-hívő (bár alakul a helyzet, ahogy haladok a receptjeivel), de be kell vallanom, ez a recept mindent visz! Ezentúl ez lesz a "gold standard" palacsinta téren. Mennyei!

Mi kell hozzá?
250 g ricotta (minden Sparban, Plus-ban kapható már)
125 g tej
2 tojás
100 g liszt
egy tk sütőpor
egy csipet só

földimogyoró olaj sütni (a satay sütés óta ez is van itthon, és nagyon örülök, hogy másra is jó, nem csak ázsiai kajákhoz)

1. A tojásokat szétválasztottam és felvertem (Danikapitány közreműködésével) robotgéppel a fehérjét.
2. Egy másik tálban az összes többi hozzávalót is összekevertem a géppel.
3. Egy lyukas fakanállal óvatosan belekevertem a habot a masszába.
4. Teflon serpenyőben egy kanál földimogyoró olajat hevítettem és egy evőkanállal beleszaggatam a kis palacsintákat (Kb 7 db sült egyszerre, oldalanként kb egy percig.)
5. Juharszirup hiányában mézzel és tejszínhabbal ettük, majd áfonyöntettel isl miután eszünkbe jutott hogy ott lapul a hűtőben.

Utána elmentem úszni és szaunázni, mert nem akartam ezt a remek kaját lelkiismeretfurdalással elrontani!

Peanut butter cookies (Mogyoróvajas kekszek)

Kaptam egy üveg mogyoróvajat Nóri barátnőmtől, amit egy ideje kerülgetek a hűtőben. Férjuram persze rögtön felajánlotta áldozatként, hogy megeszi kiskanállal, de nekem más terveim voltak. A hétvégén kiürült kekszesdobozt most ezzel a klasszikus amerikai csemegével töltöttem meg.
Vigyázat! Addiktív!
Hozzávalók (24 db keksz lett belőle):
110 g puha vaj
160 g mogyoróvaj (peanut butter, nem nutella!!!)
3/4 pohár (250 ml) barnacukor
2 ek juharszirup
1 tojás
egy teáskanál vaníliakivonat
1,5 pohár liszt
3/4 tk szódabikarbóna
100 g sós földimogyoró durvára vágva

1. A sütőt előmelegítettem 170 fokra.
2. A hozzávalókat addig kavartam, míg össze nem állt a kekszmassza.
3. Két tepsit sütőpapírral kibéleltem és diónyi kekszeket formáztam.
4. Légkeveréssel 10 perc alatt halvány aranybarnára sütöttem őket.

Sült kelbimbó a la Momofuku &Chili és Vanilia

Mi igazi húsevő banda vagyunk. A kedvencünk a marha, de más állatokat is szívesen fogyasztunk. Ennek ellenére szívesen próbálok ki bármilyen zöldségételt, ha az kellően "ízes" végeredménnyel kecsegtet. Mikor megláttam Chili és Vanilia posztját tudtam, ez "olyan" lesz.

A kelbimbót én egy 30 cm-es piteformában sütöttem meg, fólia nélkül, így kapott egy szép karamellréteget, viszont megtartotta ropogósságát.
Az öntethez feleslegesnek éreztem a vizet, így is jó sok lett és kellően intenzív ízű maradt.
A pirított szezámmag pedig jól koronázta a kompozíciót.

Az egész étel elkészítése nem tartott tovább 30 percnél, de kétlem, hogy ez négyszemélyes adag lenne.
Max kettő, de ha a férjem későn ér haza, akkor csak egy! :-D

Szakácskönyvajánló

Dr. Peppertől jött a kérdés, melyik könyvem szeretem és miért. Gyorsan végig is néztem a polcomon és a kiválasztottam azokat, melyeket tényleg gyakran nyitogatok, nem kaphatóak a magyar könyvesboltokban (tehát valamilyen szinten különlegesek) és még nem csalódtam bennük.

Union Square Cafe Cookbook

A Union Square Cafe 5 egymás követő évben is elnyerte a Zagat Survey első díját, azaz hivatalosan is New York City legjobb étterme. A 3 csillagos étterem több könyvet is kiadott, én nyáron szereztem be közülök az elsőt. (Ha bárki meg akar lepni a folytatással, csak hajrá!) 160 receptet tartalmaz, stílusában olasz inspirált amerikai ételek a szó legeslegjobb értelmében. Néhány egyszerűbb fogástól (amiket én is posztoltam, lásd itt) eltekintve, tervezést és sok alapanyagot igénylő kreációk. A könyv nagy erőssége a "köretek" fejezet, kb 15 nem mindennapi fogást tartalmaz, mellyel megszínesíthetjük a mindennapjainkat. Ezen kívül minden fogás mellett találhatók jó ötletek és borajánló, ami megkönnyíti az ünnepi menü összeállítását. A desszertek egyszerűek és ellenálhatatlanok.

Elsősorban különlegességekre vágyó, a részletekkel szívesen pepecselős embereknek vagy mániákus gyűjtőknek ajánlom.

The Silver Palate Cookbooks

Julee Rosso és Sheila Lukins az a szerzőpáros, aki rengeteget tett az amerikai főzési kultúra megreformálásáért. Az egész onnan indult, hogy volt egy remek kis "bisztró"-juk Manhattanban, különálló deli részleggel. Óriási sikert arattak, így kiadták az első könyvüket, a The Silver Palate Cookbook-ot.
Ebben a könyvben mindenből van egy kicsit, a francia lecsótól a new england clam chowder-ig.

A Silver Palate Basic Cookbook tartalmaz mindent, az alfától az omegáig. Ha csak egy könyvet vihetnék magamra egy lakatlan szigetre (ahol persze egy jól felszerelt konyha várna), akkor nagy valószínűséggel ezt vinném magammal. Ha tényleg semmilyen ötletem nincs, abből mindig tudok ihletet meríteni.

A Silver Palate Good Times Cookbook pedig az ünnepi ételek, különleges fogások gyüjteménye. Változatos, kreatív ételek, igazi jutalom mind készíteni, mind enni őket.

Mindhárom könyv a szerzők saját ceruzarajzaival illusztrált, rengeteg idézettel és tippel fűszerezett remek alkotás.

The Avoca Cafe Cookbook

Miután írországi nyaralásunk során jó párszor Avoca cafékban ettünk, nem volt kérdéses, hogy ezt a könyvet is be kell gyűjtenem. Igazi XXI. századi csemege, telis-tele egyszerű, de nagyszerű receptekkel.

Akinek bejön a Good Food stílus, ezt is fogja komálni.

Nemcsak az angolszász konyha, hanem az ír ízek is megjelennek a könyvben, mely telis-tele van szépséges fotókkal és kedves írásokkal.

Remélem egyszer a második kötetet is a polcomon tudhatom.

Peter Reinhart: The Bread Bakers Apprentice

Ez pedig a kedvencem (ha még valaki nem jött volna rá). Nemcsak fantasztikusabbnál fantasztikusabb recepteket tartalmaz, hanem 50 oldalon keresztül ismerteti a kenyérkészítés 12 lépését, ahol tudományos alapossággal magyaráz meg mindent a szerző.

Ha valakinek eddig eszébe sem jutott kenyeret sütni, számítson nagy változásokra!!!!!!

Körtés-mandulás crisp

A Union Square Cafe Cookbook tele van fantasztikus desszertekkel. Ebből készült az inverz csokis keksz, a rebarbara crisp, a krémsajtos brownie, a cobbler és a mai desszertünk is. Bár a fotó elég bénára sikerült (a gőzölgő ételt nehéz fotózni), az ízek fantasztikusak voltak! Ezt a morzsaváltozatot bármilyen gyümölccsel el lehet követni, szerintem savanykásabb karakterűekkel még finomabb lehet!

Hozzávalók:
5 db lédús körte
egy stampedli körtepálesz
2 ek cukor

10 dkg hámozott, pirított mandula durvára vágva
1 pohár( 250ml) liszt
fél pohár barnacukor
egy pohár amaretti keksz (LIDL-ben kaptam occsóért)
1/2 tk fahéj
5 kanál puha vaj

sok-sok jéghideg tejszínhab a tálaláshoz

A körtéket meghámoztam, magházukat eltávolítottam és feldaraboltam. Összekevertem a pálesszal és a cukorral és fél órát állni hagytam. Egy 24 cm-es IKEA piteformába öntöttem.

A morzsához összetörtem a mandulás kekszeket a többi hozzávalóval. Mikor összeállt, rámorzsoltam a körtére és betoltam a 180 fokos sütőbe fél órácskára.

Forrón, rengeteg hideg tejszínhabbal tálaltam.

Szilvás-gyömbéres-szójaszószos csirke

Viszonylag gyakran eszünk csirkét. Hogy ne unjunk rá, mindig szorgalmasan böngészem a netet és a szakácskönyvgyűjteményem újabb és újabb receptekért. Ezt a gyöngyszemet az Avoca szakácskönyvemben találtam. Kicsit kevesebb barnacukorral készítettem és a citromlevet is sikerült kifelejtenem belőle, de nagyon harmónikus lett így is. Hozzávalók:
2 csirkemell
olivaolaj sütni
1 hagyma apróra vágva
egy kanál vaj
2 ek citromlé
1 ek szójaszósz
1 tk őrölt gyömbér
1 ek paradicsompüré
1 ek barnacukor
egy teáskanál só
350 g szilvalekvár (én saját készítésű savanykás ízűt használtam)
egy tk dijoni mustár
egy löket Worchester-szósz
egy gerezd fokhagyma
pár szem felezett szilva (friss az igazi, de a befőtt is megteszi)

A csirkemellet felcsíkoztam, besóztam, beborsoztam. Elősütöttem őket egy kis olajon és tűzálló tálba tettem. A visszamaradó olajhoz hozzákevertem a vajat és megdinszteltem a hagymát. Hozzáadtam a többi hozzávalót (a szilva kivételével) és 5 percen keresztül hagytam rotyogni. Ezzel a keverccsel nyakonöntöttem a csirkedarabokat, mellédobtam a szilvaszemeket és 180 fokos sütőben kb fél óra alatt összesütöttem.
Sima párolt basmati rizzsel kínáltam.
Szerettük.

Whoopie pie

Nem szeretem a sütőtököt.
Az illatát még csak-csak elviselem, de semmi pénzért nem ennék belőle.
Ehhez képest minden sütőtökös ételt kedvelek, amiben feldolgozott formában van a tök (a bébiételek kivételével). Minden ősszel nagy sláger a sütőtök krémleves, van egy kedvenc sütőtökös pitém is (hamarosan posztolom) és azonnal lecsaptam Sajtkukacék receptjére is.
Nem szeretném ismételgetni a dolgokat, csupán még egyszer felhívni rá a figyelmet, mert a végeredmény minden várakozást felülmúl!
Illatos, fűszeres, puha párnácskák között a nem túl édes sajtkrém minden fogyókúrát romba dönt, és a legramatyabb őszi időjárást is feledteti.

Tarte Tatin

Igen, tudom. Már van róla többezernyi poszt. De én ezredjére sem unom és bízom benne, hogy Gabi és Nik örülni fog a receptnek.
Ma nem a kedvenc receptem szerint készítettem, hanem Pierre Hermé mandulás omlós tésztáját használtam fel hozzá, mely a fagyasztómban lapult és eredetileg más terveim voltak vele. Be kell vallanom: nem rontotta el a Tatin tortát. És akkor most nagyon finoman fogalmaztam :-D
Aki viszont nem akar őrölt mandulával bíbelődni, annak itt a klasszik változat:

A tészta:
150 g liszt
100 g fagyos vaj
25 g cukor
2 tojássárgája
A hozzávalókból gyors mozdulatokkal omlós tésztát készítek. Nem szabad túldolgozni a tésztát!
2 folpackréteg között a legegyszerűbb kinyújtani.
Egy 24 cm-es sütőformába beleteszek 40 g vajat és 100 g cukrot és a mikrohullámú sütőben karamellt készítek. Közben meghámozok és nyolcadokra vágok 4 db nagy savanykás almát. Az almagerezdeket rápakolom a karamellrétegre, majd rásimítom a tésztaréteget. Kicsit megszurkálom egy villával és már mehet is a 200 fokos sütőbe.
Mikor szép aranybarna és illatos, akkor tálra borítom és pár perc múlva tálalható is.

Mivel tálalom? Mi langyosan, egy kanál tejföllel szeretjük a legjobban.
De bátran lehet próbálkozni tejszínhabbal, creme fraiche-sel, vaníliafagylalttal és egyéb nyalánkságokkal...

Burgonyás rozmaringos kenyér

A hétvégén újra kedvet éreztem kenyeret sütni. Akadt egy kis maradék krumplipürém és egy remek recept a Peter Reinhart könyvben. Igazából nem két napos kenyérre készültem, de a sütés ennél is átcsúszott másnapra... Nem mintha bárki valaha panaszkodott volna a reggeli illatkavalkád ellen.Hozzávalók:
A "kovászhoz":
160 g kenyérliszt
1/4 tk porélesztő
110 g liszt

A kenyérhez:
1,5 tk só
400 g kenyérliszt
1/4 tk bors
1,25 tk porélesztő
170 g krumplipüré
egy evőkanál olivaolaj
2 ek apróra vágott rozmaringlevélke
6-12 db sült fokhagymagerezd (ízlés szerint)
220 g víz

olaj a kenéshez
durumliszt a sütéshez1. A kovász hozzávalóiból kis cipót gyúrtam, pár percig dagasztottam, majd kiolajozott tálban 4-5 órán keresztül kelesztettem.

2. Összemértem a kenyér hozzávalóit, mellécsaptam a kovászt és a dagasztógépemre bíztam a piszkos munkát. Mikor szegény kis Moulinexem már az utolsókat cihogta (kb 12 perc múlva), megkegyelmeztem neki, és kiolajozott tálban keleszteni kezdtem a tésztát.
A krumpli miatt meglepően lágy állagú lett a tészta, mindenképpen géppel javaslom dagasztani.

3. Kb két órát kellett volna keleszteni a tésztát, majd két cipót formálni, újabb két órát keleszteni és megsütni.

4. Mi ehelyett vendégségbe mentünk és ottragadtunk Megasztárt nézni. Mikor hazaállítottunk, a tészta épp nem mászott ki a tálból. Gyorsan átgyúrtam, két kerek cipót formáztam és betettem őket a hűtőbe (durumliszttel megszórt tepsin).

5. Hajnal négykor kitámolyogtam a konyhába inni, ekkor kivettem a tepsit a hűtőből, hadd keljenek a cipók. 7-kor keltem, ekkor sütöttem meg őket (kb 30 perc) 200 fokon.
Mire a fiúk reggel kilenckor kimásztak az ágyból, már ki is hűltek és szépen szeletelhetők lettek.

6. A tanulság az, hogy nincs elbaltázott időzítés, ha van jó nagy hűtő!

Burgundi marhatokány

A marhatokányokban az a jó, hogy kiválóan tervezhető ételek. Tehát ha az ember kedden meglát egy jó külsejű húsdarabot, nyugodtan pácolgathatja vasárnapig, nem romlik rá a hétközbeni kapkodásban...
Ugyanebben rejlik az étel "gyenge" pontja is: ha előző este eszünkbe jut, milyen jó is lenne egy kis marhatokány, másnap még tuti nem lesz az igazi, akármilyen profi kuktánk is van. Ezzel persze lehet vitatkozni, de én esküszöm a minimum 3 napig tartó pácolásra. És a sima fazékra.

Hozzávalók:
1,5 kiló marhacomb
3 db szép nagy répa
50 dkg gomba (erdei gombák előnyben!)
egy kis üveg gyöngyhagyma (190 g töltősúly)
másfél üveg száraz vörösbor (minőségi!!!)
2-3 babérlevél
fokhagyma
egy fej hagyma
kakukkfű
rozmaring
só, bors
pár kanál sűrített paradicsom
3-4 dl marhahúsleveslé
egy kis csokor petrezselyem
15 dkg füstölt szalonna vagy szalonnazsír (nálam utóbbi mindig akad a hűtőben, ugyanis ha túrós csuszához vagy carbonara spagettihez készítek szalonnapörcöt, a zsírt mindig összegyűjtöm)

1. Amikor megveszem a húst, lehártyázom és kb 4 cm-es kockákra vágom. Melléteszek egy fej felkarikázott vöröshagymát, néhány gerezd kissé meglapított fokhagymát, egy-két babárlevelet, kakukkfüvet, rozmaringot, borsot. Soha nem sózom! Leöntöm viszont vörösborral és egy kis étolajjal lezárom a felszínt. Lefolpackozom és minimum 3 napig érlelem a hűtőben. Volt már úgy, hogy 6 napig pácolódott, nem ártott neki!

2. Mikor eljön a főzés napja, akkor előveszem a legnagyobb hússütő lábasomat. Ez teflonos, kb 32 cm átmérőjű és vagy 10 cm mély. Ebben kisütöm a felkockázott szalonnát és rádobom a húskockákat.

3. Egy másik serpenyőben egy kis szalonnazsíron megfuttatok egy fej felszeletelt hagymát, 4-5 gerezd apróra vágott fokhagymát és a sárgarépát. Sózom-borsozom.

4. Én ma kicsit szétszórt hangulatban főztem, ezért rögtön mellédobtam a felszeletelt gombát is.
Kicsit aggódtam, hogy püré lesz belőle a végére, de nem főtt szét. Így legközelebb sem csinálok belőle plusz kört...

5. Amikor a zöldségek összepárolódtak és a marhahús is előpirult, egybeöntöm őket. Teszek bele babérlevelet, rozmaringot, kakukkfüvet.Belekeverem a paradicsomsűrítményt, kicsit azt is pirítom, majd felöntöm egy üveg borral.

6. Tényleg kell bele az egy üveg bor.

7. Beleöntök még kb 4 dl erős marhahúslevest is, amit a fagyasztóból varázsolok elő. (Erről már írtam régebben, de nálam tényleg 4 és 7 dl-es üvegekkel van tele a fagyó nagyrésze, bennük különböző levesek és alaplevek) Takaréklángra állítom.

8. Kb 2 óra múlva megkóstolom, sózom, ha szükséges. A gyöngyhagymát szűrőbe borítom, átöblítem és lecsepegtetem. Hozzáadom a raguhoz.

9. Kb fél óra múlva tálalom, rendszerint valamilyen jófajta kenyérrel és egy üveg vörösborral. A petrezselyemmel a tetejét szoktam megszórni, de ma teljesen elfelejtkeztem róla... Az eredmény így is fenséges volt.

Újabb 7 dolog

Ottis és Kata is megtalált ezzel a játékkal.

A Szabályok:
1. Linkeld be azt az embert a blogodba, aki kipécézett.
2. Ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi.
3. Pécézz ki 7 embert, nevezd meg és linkeld be őket a blogodba.
4. Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukon, hogy ki lettek pécézve.

Nos mit is mondhatnék?
1. Kislánykoromban fodrász szerettem volna lenni. Aztán az élet úgy hozta, hogy orvos lettem.
2. A kisfiam pontosan a 31. születésnapomon született, nála fantasztikusabb ajándékot nem is kaphattam volna.
3. A középiskolában 4 évig latint tanultam. És imádtam.
4. 2 évig jártam hastáncórákra, ezt nagyon szeretném folytatni...
5. Nagyon szeretek kirándulni, régen még teljesítménytúrákra is kapható voltam.
6. Hiszek abban, hogy minden betegség pszichoszomatikus eredetű. Ha odafigyelnénk egymásra és magunkra, sokkal kevesebb bajunk lenne.
7. A férjem a világ legrendesebb és legjobb humorú fazonja. De ezt talán jobb, ha nem verem nagydobra! ;-)

Kiváncsi lennék Napmátka válaszaira!

Mogyorós-körtés koszorú

Lajos Mari nem trendi. Ez már abból is látszik, hogy nincs főzőműsora, "ebédházhozszállító"cége és nem szerepel a bulvársajtóban. Nem erőlködik extrém ízkombinációkkal és gyakran főz magyarost. De legalább háziast.
Az én anyukámnak nem volt Horváth Ilona szakácskönyve, nekem sincs. Volt viszont Magyar Elek-féle Ínyesmester Szakácskönyve, erősen sárguló füzetek innen-onnan és jó pár darab Lajos Mari "99-es" sorozatából. Talán innen az elfogultság.
Így történt, hogy amikor a kis közértünkben belelapoztam a Nők Lapjába, elfogott a nosztalgia eme kuglóf láttán. Titkon abban bíztam, hogy egy ilyen békebeli desszert elkészítése "megfengshuizza" a lelkem is, és sikerül egy kicsit kevésbé stresszesebben elkezdeni ezt a hosszú hétvégét.
Sikerült!
Hozzávalók:
150 g mogyoró
250 g vaj
300 g cukor
egy teáskanál vaníliaesszencia
6 g sütőpor
5 tojás
egy dl tej
250 g liszt
egy citrom reszelt héja
egy mokkáskanál fahéj
4 érett körte
pár kanál sárgabaracklekvár

1. A mogyorót megpirítottam egy száraz serpenyőben. 100 g-t ledaráltam, 50-t durvára vágtam.
2. A vajat habosra kavartam a cukoral és a vaníliával, majd egyenként belekevertem a tojásokat.
3. Hozzáadtam a fahéjat, a sütőport és a citromhéjat.
4. Belekevertem a tejet, majd kanalanként a lisztet és a darált mogyorót.
5. Kivajaztam és liszteztem a koszorúformát (IKEA-s), a sütőt előmelegítettem 180 fokra.
6. A körtéket meghámoztam, kettévágtam, magházukat kikanyarítottam.
7. A formát 3/4-ig töltöttem a tésztával, majd sugárirányba ferdén beletettem a 8 fél körtét. A maradék tésztát elsimítottam a tetején.
8. 40 percig sütöttem (félúton letakartam papírral, mert erősen barnulni kezdett), 10 percig még a kikapcsolt sütőben hagytam.
9. Tálra borítottam, megkentem sárgabarackkal és megszórtam a durvára vágott mogyoróval.

Öt órakor nagy elégedettséggel lakmároztunk belőle egy-egy nagy pohár tejjel.

Marengo csirke

A Marengo csirke gyerekkorom egyik nagy sztárja volt. Mostanában újra "gyakrabban" készítem, azaz ez a második alkalom az idén. A fiúknál átütő sikere van, még az a barátunk is megette, aki egyébként nem szereti a gombát!
Sok recept létezik erre a nem túl bonyolult ételre, én (jó sok mártással) így csinálom.
Hozzávalók:
6 csirkecomb
50 dkg gomba
egy kis üveg sűrített paradicsom (kb 400 ml)
2 gerezd fokhagyma
1 babérlevél
pár ág kakukkfű
rozmaring (pár levélke)
egy-két dl száraz fehérbor
2 tojás
pirított kenyérszeletek

A csirkecombokat besózom, beborsozom és pár kanálnyi olajon (vagy mostanában kacsazsíron) aranyszínűre elősütöm. Átteszem őket egy tányérra és a visszamaradó zsiradékon megpirítom az áttört fokhagymát (ez max 30 másodperc!!!) majd hozzáadom a felszeletelt gombát. Ahogy összeesett a gomba, bort és paradicsomsűrítményt öntök rá, beleteszem a fűszereket. A csirkecombokat is visszapakolom a szószba és gyorsan "felrottyantom". Amint forrni kezd, mérséklem a lángot és hagyom, hogy a hús jól megpárolódjon (min. 30 perc).
Tálaláskor pirítóst készítek. Minden tányérra egy szelet pirítóst teszek, arra egy combot, majd a mártást. 2 tojásból csinálok egy nem túl száraz rántottát, ebből pakolok egy-egy kanálnyit a combok tetejére és végül az egészet megszórom aprított petrezselyemzölddel.

Tarjeszeletek rozmaringos körtével

Amikor 2004-ben dolgozni kezdtem, nem sok erőt és kreativitást éreztem a főzéshez. Viszont baromi hamar ráuntam a rakott "izékre" és a sült csirkére... Ekkor vettem meg S. Judit "piros" könyvét, amiben 35 perces receptek vannak. A desszertek kivételével majdnem végig is főztem (ahhoz valahogy sosem támadt ingerenciám) és elég pozitív tapasztalatokat szereztem. A néhány negatív pedig erősítette a szabályt.
Most, hogy újra dolgozni kezdtem, ismét idő és energiahiánnyal küzdök, így megint előkerült a piros könyv.
Természetesen szinte mindegyik receptet testreszabtam, így van amelyikből 10 perces, van amelyikből 50 perces vacsi lett...Hozzávalók:
fejenként egy-két szelet tarja
fejenként egy szép nagy Alexander körte
fejenként egy közepes krumpli
1 dl fehérbor
egy fej hagyma v. egy két szál újhagyma
rozmaringlevelek
vaj
mustár
só, bors

Először is a sütőt kapcsolom be 200 fokra és beteszem a lesúrolt krumplikat sülni. A tarját kicsit kiklopfolom, sózom, borsozom, mustárral vékonyan lekenem. (Ez akár előző este is elkészíthető, de nálam a hétköznapokra nem ez jellemző)
A körtéket kettévágom, magházukat kivájom. A mélyedésekbe egy fél teáskanál vajat teszek, megszórom apróra vágott hagymával, kevés sóval, borssal, rozmaringlevelekkel. Beleteszem őket egy kis tepsibe, aláöntöm a bort és már mehetnek is a sütőbe a krumplik mellé.
A tarjához olajat forrósítok az a serpenyőben és egy-egy percig nagy lángon megkapatom a húsok felszínét. Mérsékelt lángon puhára sütöm mindkét oldalt (olykor fedőt is téve rá).
Kb. 45 perces vacsora.

Márványos brownies (Marble fudge brownies)

Nem is tudom, melyiket szeretem jobban: a sajttortát vagy a brownies-t? Amikor nyáron beszereztem a Union Square Cafe Cookbook-t egyből megakadt a szemem ezen a recepten. Sajtkukac krémsajtos brownies-át kóstolva pedig alig vártam, hogy elkészíthessem.
Kis formákban sütve szépen szervírozható marad, így akár egy elegáns vacsora zárására is kiváló desszert.

Hozzávalók:

A formákhoz (6 db IKEA mini szuffléforma):
egy kanál puha vaj
két ek cukrozatlan kakaópor

A csokis masszához:
127 g 60% csokoládé (haladóknak 70%)
127 g vaj
2 nagy tojás
3/4 pohár* cukor
1/2 pohár liszt
egy csipet só

A krémsajtos masszához:
1/4 pohár cukor
250 g Philadelphia sajtkrém
egy tk vaniliaesszencia
egy nagy tojás

A kormákat kivajaztam, kakaóporral "kiliszteztem".

A krémsajtos massza hozzávalóit roborgéppel kikavartam.

A csokis masszához vízfürdő felett felolvasztottam a vajat és a csokoládét. Mikor kissé kihűlt hozzákavartam a többi hozzávalót. Csak épp addig kevertem, amíg homogénné nem vált.

A kis formákat két harmadig töltöttem a csokis masszával, majd egyenlően elosztottam a sajtkrémet is a tetejükön. Egy villával 2-3 kavaró mozdulattal márványos mintát varázsoltam és már toltam is be a 150 fokos sütőbe.

Pontosan 35 percig sütöttem. Kicsit kiemelkedett a formából és minden félelmem ellenére nagyon szépen ki lehetett őket borítani.
Nagyon-nagyon finom!

A világ legfinomabb kalácsa azaz Hokkaido Milchbrot

Pár hete teljesen rákattantam a kalácsra. Idő és lelkesedés hiányában eddig vettem egyet hazafelé a boltban, esténként pedig a gasztroblogokon keresgéltem valami jó és egyszerű receptet. A Hokkaido kalácsot már E.Margit oldalán is sokan dicsérték, Sütiszörny is egyből ezt ajánlotta a figyelmembe.
Az első darab olyan fantasztikusan finom lett, hogy csak egy csücsöknyi maradt belőle a GBT-re.
Tegnap újra készítettem egyet, egy kis kakaóval tuningolva. Őrült jó lett ez is. Legközelebb mazsola és mandula kerül majd bele, de a lehetőségek száma szinte végtelen.
Mivel Macinak megígértem, hogy posztolom a sikereimet, azt is elmesélem, hogy lehet mindezt 5 perc munkával megvalósítani. Nem mintha nem érne meg 10-et, de nekem effektíve ennyi időmbe került. Még mondja valaki, hogy kalácsot sütni macerás...Hozzávalók:
150 g tejszín (30%-os)
250 g tej
1 tojás
egy tasak porélesztő (7 g)
9 g só
80 g cukor
60 g finomliszt (BL55)
540 g kenyérliszt (BL80)
30 g turista tejpor

Először is fogom a dagasztógépem keverőtálját és egymás után mindent belemérek úgy ahogy van, hidegen. (kb. 2 perc) Ez után hagyom, hogy a gép dagassza úgy negyed órát . (Ha nincs sok idő a kelesztésre, akkor elő lehet langyosítani a tejet, a tejszínt és a lisztet, akkor hamarabb kezd működni az élesztő). Mikor elkészül a szép lágy tészta, áthelyezem egy kiolajozott edénybe és a duplájára kelesztem. (Szándékosan nem írok időt, annyira hőmérsékletfüggő)
Leolajozott pulton (egy kis olajat szétmázgálok a tiszta konyhapulton) kinyújtom a tésztát és 4-6 olyan széles csíkba vágom, mint a leendő sütőformám. A tésztacsíkokat feltekerem és elhelyezem az előre kivajazott formába, majd letakarítom a konyhapultot . (2 perc)
Mikor ismét duplájára kelt a kalács, lekenem tojással (1 perc) és előmelegített sütőben 175 fokon megsütöm.
Rácsra borítva hagyom kihűlni. Egy darab egy kilós kalács lesz belőle.

Megjegyzés: Nálam nagyon bevált az a technika, hogy a második kelesztés felénél lefolpackozom a kalácsot és hűtőbe teszem. Egy kicsit még kel a hűtőben is. Másnap kora reggel (hajnalban) első dolgom, hogy lekenem tojással és a hideg sütőbe teszem, majd bekapcsolom 175 fokra. Míg a sütő melegszik, a tésztának van ideje magához térni, kicsit kelni. Így elkerülhető az is, hogy túl hamar forrósodjon fel a külseje, belül pedig még hideg, később pedig nyers maradjon. Mire túl vagyunk a reggeli készülődésen, kész is a friss kalács, és az illatokról akkor még nem is beszéltünk!

Blogajánló- Canelle et Vanille

Nem is tudom mikor vettem észre Aran blogját. Talán a nyár elején. Nem lehet vele betelni.
Ha jó kedvem van azért olvasom, ha nem, akkor azért. Elvarázsol. Mindig.
Nem tudom mit szeretek benne jobban, a recepteket, a fotókat vagy a "csak úgy" írásokat.
Nincs benne semmi fakszni, nincsenek csilivili funkciók, érdekes linkek, hirdetések.
Letisztult és igényes.
Kell ennél több?

Sütőtökkrémleves bacon-nel

A sütőtökkel úgy vagyok, mint a gesztenyével és a májjal. Önmagában úúútálom, viszont feldolgozva, ízesítve az egyik kedvencem.
A tökkel kapcsolatban pont ez a leves volt az (H. Gabi prezentálásában), ami pálfordulásra késztetett. Azóta sem bántam meg!
Maga a leves egy egyszerű tucatkrémleves, viszont a levesbetét teljesen új dimenziókat ad neki. Javaslom, mindenki próbálja ki egyszer, felér egy revelációval!Hozzávalók:
Kb. egy kg felkockázott sonkatök
1,5 liter marhahúsleves
2 kisebb fej hagyma
2 dl tejszín

250 g bacon

A hagymát felkockázom, megdinsztelem. Rádobom a sütőtököt, kicsit párolom, majd felöntöm a levessel. Kb. fél óra alatt puhára főzöm. Sózom, borsozom, botmixerrel krémesre aprítom. Belekeverem a tejszínt.
A levesbetéthez nagyon lassú tűzön kisütöm a baconcsíkokat. Papírtörlőre szedem, leitatom a felesleges zsírt, és két réteg papírtörlő között "bacon chips"-ekre töröm. (Ha jól ki van sütve, nagyon egyszerű, elég csak rátehénkedni a tenyerünkkel).

Narancsos-gyömbéres kacsamell

Abból a szempontból szerencsésnek mondhatom magam, hogy a fiúk nem túl válogatósak. Az egyetlen "kázusz bélát" a tésztafőzés jelenti, ugyanis ahogy én szeretem, az a férjemnek nyers, ahogy ő, az pedig nekem túlfőtt... Képzelhetitek.
A kacsa is neuralgikus téma. Addig már eljutottam, hogy most már megeszi, de a "roséra" sütést még nem sikerült elfogadtatnom. Így rá szoktam számolni plusz 5 percet a sütési időkre, hogy ne egyedül vacsorázzam... (na jó, nem ilyen durva a helyzet, valójában azt szeretném, ha ízlene neki).
A narancsos kacsa jól bevált favorit, többféle receptet is próbáltam. Most éppen a Stahl Judit féle készült, hogy fogyjon kicsit a terhességem alatt ipari mennyiségben legyártott narancslekvár. A receptet kicsit átdolgoztam, tehát jöjjön az én verzióm:

Hozzávalók:
2 kacsamell
só, bors
1-2 nagyobb narancs
A mázhoz: 1 dl narancslekvár
1 gerezd fokhagyma
1 ek szójaszósz
egy fél hüvelyknyi friss gyömbér reszelve vagy egy csapott tk őrölt gyömbét
egy ek konyak

A kacsamelleket a bőrös felükön beírdalom, sózom, borsozom. Egy vastagfalú sütőedényt felforrósítok, és bőrös oldalukkal lefelé beleteszem a húsokat. Kb 3 percig sütöm, aztán megfordítom és újabb 3 perc következik.
A máz hozzávalóit összekeverem, a sütőt beizzítom 220 fokra. A hús alól minden zsiradékot kiöntök, majd visszapakolom a szeleteket a bőrös felükkel felfelé. Lekenem őket a mázzal, lefedem és a sütőbe dugom 20 percre, majd 5 percig fedő nékül pirítom.
A húsokat kiszedem az edényből, a visszamaradó pörcöt pedig frissen facsart narancslével kapatom fel. Addig kavargatom láng felett, amíg közepesen sűrű mártás nem lesz. A biztonság kedvéért átszűröm, majd egy-két kanál vajjal selymessé varázsolom.
Nagyon finom és nagyon gyors!

Kukoricakenyér

Elkezdtem újra dolgozni, Danikapitány pedig bölcsis lett. Egyelőre küzdünk még az új napirend megszokásával, (nekem megy nehezebben) lassan 3 hete köhögünk és sajnos az időnként beeső egyéb (szakfordítás) alkalmi munkákra sem tudok nemet mondani. Ez az oka a hallgatásnak.
A hétvége azonban feltöltött, így újra kreatívkodni kezdtem. Először is Daninak varrtam két új nadrágot a bölcsibe, majd a konyhában terepszemléztem. Mivel volt még néhány cső kukorica a hűtőben, kedvet kaptam, hogy leteszteljem ezt a finomságot egy barátnőm számára, aki élesztőmentes "kenyerekre" vadászik mostanság. A recept a Peter Reinhart könyvemből származik. Eredetileg egy kerek tortaformában készül, nekem viszont szimpatikusabbnak tűnt muffinformában sütni.
A receptet abban a mennyiségben adom tovább, ami egy 12 db-os muffinformához vagy egy 20 cm-es tortaformához elegendő.
Hozzávalók:
2/3 csésze (250ml) kukoricadara
1 és 1/3 csésze író (Kaisersben és Intersparban mindig kapható)
kb 6 szelet bacon ropogósra sütve
150 g liszt
egy púpos tk sütőpor
2/3 tk só
20 g cukor
20 g barnacukor
2 tojás
30 g méz
20 g szobahőmérsékletű vaj
1 és 1/2 csésze kukorica (lehetőleg friss)

1. Először a kukoricadarát és az írót kevertem össze, egy éjszakára a pulton hagytam.
2. Másnap reggel kisütöttem a bacont, majd papírtörlőre szedtem.
3. A polentás keverékhez adtam a kétféle cukrot, a mézet és a tojásokat.
4. Folyamatosan keverve hozzáadtam a sót, a sütőport és a lisztet.
5. Előmelegítettem a sütőt 180 fokra.
6. A muffinformákba papírkapszlikat tettem, egy kicsit ki is kentem őket a visszamaradó bacon zsírjával. (ezt alegkönnyebb egy kenőtollal vagy szilikonecsettel véghezvinni)
7. Szétporcióztam a tésztát, mindegyik tetejére tettem pár darab sült bacont.
8. Kb 35 perc alatt sül meg, langyosan a legfinomabb!